„Utazás” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság)
(A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER))
115. sor: 115. sor:
  
 
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
+
 
#adatbázis
+
Először elkészítettem az „Adat” munkalapot, ahol a következő oszlopokat hoztam létre: Objektum, Tulajdonság, Érték, Dimenzió, Forrás, Dátum, Rögzítette.
#sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
+
Ezután kimutatás varázsló segítségével létrehoztam a „Pivot” munkalapot, összegnézetben sor- és oszlopösszegek nélkül („Pivot” munkalap, A3:F10).
#solver ill. MY-X paraméterek
+
Az így kapott táblázat alá (beállítva a kimutatás varázslóban a mezőstatisztikát „Darab” értékre) kaptam az ellenőrző táblázatot, mely megmutatja, hogy minden adat tényleg egyszer lett-e rögzítve („Pivot” munkalap, A14:F21).
#egyéb lépések
+
Utána az Alapadatok táblát átmásoltam egy új munkalapra („COCO” munkalap), ahol megadtam az irányokat, melyek 1 vagy 0 értéket vehetnek fel az X változók Y változóra gyakorolt hatása alapján (lásd: Wiki szócikk Attribútumok [X, Y oszlopok]).
 +
A következő lépésben Sorszám függvénnyel megalkottam a Sorszám táblázatot („COCO” munkalap, A13:F19). Az így kapott rangsorszámokkal és az Y változóval lefuttattam a COCO-t, így kaptam meg az elsődleges eredményeket („COCO” munkalap, A22:I35). Itt még nem tudtam döntést hozni (mivel tény és becslés ugyanazokat az értékeket mutatta).
 +
Így a COCO által fel nem használt Hotel értéket („COCO” munkalap, B38-B44) újra lefuttattam a mátrixban. Megkaptam a másodszori eredményeket („COCO” munkalap, A47:F60).
 +
Először az ötödik város, Madrid („COCO” munkalap, A60:F60) tűnt a legjobb választásnak, de az ellenőrzéshez el kellett készítenem az inverz táblázatot is.
 +
Ezt egy új munkalapon készítettem el („Inverz” munkalap). Az Alapadatok táblázat maradt, csak az irányokat fordítottam meg („Inverz” munkalap, A11:E11). Aztán megint lefuttatva a Sorszám függvényt és a COCO mátrixot megkaptam az inverz táblázatokat is („Inverz” munkalap, A22:I35). Az inverz célja a kockázatok feltárása. Akkor jó az eredmény, ha a direkt és az inverz alakok egymás tükörképei.
 +
Ezt a Ha függvény segítségével ellenőriztem le, ami a következő eredményeket hozta ("COCO" munkalap H55-H60):
 +
Párizs: 1
 +
London: 0
 +
Prága: 0
 +
Velence: 1
 +
Madrid: 0
  
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A lap 2011. november 8., 19:48-kori változata

Forrás

  1. A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
  2. Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
  3. A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
  4. Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
    1. Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
    2. Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
    3. Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
    4. A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
    5. Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
      1. egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
      2. egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
      3. a mértékegység szerepeljen minden esetben
      4. a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
    6. Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
    7. Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
    8. Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
    9. Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
    10. Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
    11. Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
  5. A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
    1. a logikus érvelésre
    2. a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
    3. az objektivitás elvárására
    4. a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
    5. az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
    6. a szabálykövető magatartás elsajátítására
    7. a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
    8. a felesleges ismétlések kerülésére
    9. az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
    10. vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!

Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...


Utaljon lehetőleg:

  1. a célra
  2. a célcsoportra
  3. az innovatív megoldás mikéntjére

Mégis legyen lehetőség szerint:

  1. rövid
  2. egzakt
  3. figyelemfelkeltő

Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...

A feladat előtörténete

Az utazási irodák egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy különböző „extrákkal” emeljék az utazások értékét. Ilyen lehet például, hogy több csillagos szállodákban helyezik el az utazókat, vagy igyekeznek az utazók létszámát a minimumra csökkenteni, hogy az utazás minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon. A vásárlóknak az is fontos szempont lehet a választásnál, hogy milyen messze van az utazási cél, hány napig tart az utazás és mennyibe kerül. Szimulációm során arra voltam kíváncsi, hogy a www.ibusz.hu oldalról kiválasztott öt utazási ajánlat közül melyiket lenne a legérdemesebb kiválasztani, melyiknek a legjobb az ár/érték aránya számomra.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Egy utazás kiválasztásánál mindenki a saját érdekei és igényei szerint választ. Viszont hazánkban elég árérzékenyek a fogyasztók, így az ár is fontos szerepet játszik a döntésnél. Mindenki a saját értékrendszere alapján dönti el, hogy számára mi a legjobb választás. Ez nem mindig egy könnyű döntés, hiszen nagyon sok szempontot kell figyelembe venni, és a választás után sem biztos, hogy jól döntöttünk. Az "Adat" munkalap A1:G26 tartományában találhatóak meg az általam kiválasztott utazások jellemzői. Ezek alapján próbáltam választani, de sajnos nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy melyik utazási ajánlat lenne a legideálisabb számomra, ezért szükségesnek tartottam egy szimuláció lefolytatását.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A www.ibusz.hu oldalon szeretnék utazásra jelentkezni, ezért a szükséges adatokat onnan szereztem be, melyek az X, Y változók lettek. A kiinduló adatbázisomba 5 utazás került, az előzetes feltételem (KO) pedig az volt, hogy az utazás ára ne haladja meg a 120 000 Ft-ot. A vizsgált tulajdonságokon kívül az utazásoknak persze más jellemzői is vannak, viszont számomra ezek voltak a legfontosabbak.

Objektumok (sorok)

  • Párizs
  • London
  • Prága
  • Velence
  • Madrid

Attribútumok (X, Y oszlopok)

  • Távolság (km); X1; irány 1, hiszen minél messzebb van az utazási cél, annál több az utazási idő, ami nem egy pozitív dolog, így minél közelebb van az adott város, annál jobb.
  • Időtartam (nap); X2; irány: 0, hiszen jó, ha több napig tart az utazás, ezért minél több napig tart, annál jobb.
  • Hotel (*); X3; irány 0, ami azt jelenti, hogy minél több csillaggal rendelkezik egy hotel, annál jobb.
  • Minimum létszám; X4; irány 1; minél több ember vesz részt az utazáson, annál több kényelmetlenségre lehet számítani, ezért az a jó, ha minél kisebb a minimum létszám.
  • Ár (Ft); Y; nincs iránya.

A feladat által érintett célcsoportok

  • a vizsgálatot főleg önmagam miatt készítettem, hogy minél jobb döntést tudjak hozni
  • a célcsoportot azok a vásárlók is alkothatják, akik nem szeretnének túl sokat fizetni egy 4-5 napos nyaralásért
  • az utazási iroda/irodák is nyerhetnek belőle információt

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az összehasonlítások során kiderül, hogy mennyire ár/értékarányosak a különböző utazások, melyik szolgáltatás milyen módon befolyásolja az árat. A fogyasztónak sokat számít, hogy mennyit ad ki egy olyan utazásért, amely esetleg egy másik, de olcsóbb utazásra hasonlít. Egy ilyen elemzés a vásárlókon kívül az utazási irodáknak is hasznos lehet, hiszen az eredményekből leszűrhetik, hogy milyen utazásfajtákra lenne igazán szükség, mit tartanak az ügyfelek fontosnak.

Kiadás 1. Szubjektív adatelemzéshez szükséges források: Szükséges létszám: 1 fő Feladatok:

  • adatok összegyűjtése
  • táblázatok megszerkesztése
  • eredmények kiértékelése
  • időráfordítás 4 óra
  • munkadíj: 1000 Ft/óra
  • tanfolyam ára: 30 000 Ft
  • összesen: 34 000 Ft

2. Saját megoldáshoz szükséges források: Szükséges létszám: 1 fő Feladatok:

  • adatok összegyűjtése
  • táblázatok szerkesztése
  • COCO lefuttatása
  • inverz elkészítése
  • szimuláció elemzése, kiértékelése
  • időráfordítás 8 óra
  • munkadíj: 2000 Ft/óra
  • tanfolyam ára: 30 000 Ft
  • összesen: 46 000 Ft

A két megoldás közti különbség: 12 000 Ft

Bevétel Szerintem mindenféleképpen hasznos a szimuláció lefuttatása, hiszen segítségével megtalálhatjuk a legoptimálisabb döntést. Az utazási irodák szempontjából pedig a szimuláció kimenetele szintén értékkel rendelkezik, hiszen a kiadásban meghatározott költségeknél nagyobb bevételeket eredményezhet.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Először elkészítettem az „Adat” munkalapot, ahol a következő oszlopokat hoztam létre: Objektum, Tulajdonság, Érték, Dimenzió, Forrás, Dátum, Rögzítette. Ezután kimutatás varázsló segítségével létrehoztam a „Pivot” munkalapot, összegnézetben sor- és oszlopösszegek nélkül („Pivot” munkalap, A3:F10). Az így kapott táblázat alá (beállítva a kimutatás varázslóban a mezőstatisztikát „Darab” értékre) kaptam az ellenőrző táblázatot, mely megmutatja, hogy minden adat tényleg egyszer lett-e rögzítve („Pivot” munkalap, A14:F21). Utána az Alapadatok táblát átmásoltam egy új munkalapra („COCO” munkalap), ahol megadtam az irányokat, melyek 1 vagy 0 értéket vehetnek fel az X változók Y változóra gyakorolt hatása alapján (lásd: Wiki szócikk Attribútumok [X, Y oszlopok]). A következő lépésben Sorszám függvénnyel megalkottam a Sorszám táblázatot („COCO” munkalap, A13:F19). Az így kapott rangsorszámokkal és az Y változóval lefuttattam a COCO-t, így kaptam meg az elsődleges eredményeket („COCO” munkalap, A22:I35). Itt még nem tudtam döntést hozni (mivel tény és becslés ugyanazokat az értékeket mutatta). Így a COCO által fel nem használt Hotel értéket („COCO” munkalap, B38-B44) újra lefuttattam a mátrixban. Megkaptam a másodszori eredményeket („COCO” munkalap, A47:F60). Először az ötödik város, Madrid („COCO” munkalap, A60:F60) tűnt a legjobb választásnak, de az ellenőrzéshez el kellett készítenem az inverz táblázatot is. Ezt egy új munkalapon készítettem el („Inverz” munkalap). Az Alapadatok táblázat maradt, csak az irányokat fordítottam meg („Inverz” munkalap, A11:E11). Aztán megint lefuttatva a Sorszám függvényt és a COCO mátrixot megkaptam az inverz táblázatokat is („Inverz” munkalap, A22:I35). Az inverz célja a kockázatok feltárása. Akkor jó az eredmény, ha a direkt és az inverz alakok egymás tükörképei. Ezt a Ha függvény segítségével ellenőriztem le, ami a következő eredményeket hozta ("COCO" munkalap H55-H60): Párizs: 1 London: 0 Prága: 0 Velence: 1 Madrid: 0

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

  1. CSAK és
  2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
  3. felsorolásszerűen
  4. a számítás releváns eredményei kellenek.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

  1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
  2. végső győztest kell hirdetni

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok