„A sikeres munkahelyi szocializáció személyiségfüggő” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
52. sor: 52. sor:
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
 
=A feladat által érintett célcsoportok=
  
 
 
Ide fel kell listázni (*)
 
# a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
 
# ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült
 
  
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
 
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
  
 
Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
 
#melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
 
#mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
 
#S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
 
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)
 
 
A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
 
#milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
 
#mennyit ér ez az állapot
 
#milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
 
#mennyit ér ez az állapot
 
#mennyit a két érték közötti különbség
 
 
 
Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:
 
 
A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...
 
 
Virtuális témaváltás:
 
* legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
 
* legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd
 
 
Állapotkülönbségek
 
* energiafelhasználás-különbözet
 
* időfelhasználás-különbözet
 
* égett része tömeg-arányának különbözete
 
* ízélmény-különbözet
 
* stb.
 
 
Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban?
 
Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)
 
  
 
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
 
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
 
#adatbázis
 
#sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
 
#solver ill. MY-X paraméterek
 
#egyéb lépések
 
  
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Ide
 
#CSAK és
 
#kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
 
#felsorolásszerűen
 
#a számítás releváns eredményei kellenek.
 
  
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
 
#meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
 
#végső győztest kell hirdetni
 
  
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
 
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
 
  
demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark
+
Az elemzés segítségével a meglévő adatok alapján objektívebb értékelést kapunk, és a tanultak segítségével a megfelelő döntést hozhatjuk meg, mely mind gazdaságilag, mind pedig idő és energia terén hasznot jelent számunkra.  
  
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
 
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
Az alábbi [http://miau.gau.hu/myx-free/index.php3?x=exs0001 szakértői rendszer] mintájára ki kell fejezni tudni:
 
#melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
 
#hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
 
#mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
 
#mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. [http://miau.gau.hu/myx-free/ego EGO]
 
#mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)
 
  
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
+
 
 +
=Kapcsolódó dokumentumok=
  
 
* Antalovits Miklós: Munkaköri- és munkahelyi szocializáció. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2006.
 
* Antalovits Miklós: Munkaköri- és munkahelyi szocializáció. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2006.

A lap 2011. november 24., 17:26-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_szd.xlsx

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A szükséges információkat a 2. interjú alkalmával kitöltött személyiségtesztek adták, melyekből a tulajdonságokat kiszűrtem, majd értékeltem.

Objektumok (sorok)

  • 1. személy
  • 2. személy
  • 3. személy
  • 4. személy
  • 5. személy
  • 6. személy


Attribútumok (X, Y oszlopok)

  • segítőkészség (pont)
  • türelmesség (pont)
  • önuralom (pont)
  • kreativitás (pont)
  • határozottság (pont)
  • motiváltság (pont)
  • önismeret (pont)
  • kezdeményezőkészség (pont)
  • együttműködőképesség (pont)
  • alkalmazkodás (pont)

Mindegyik attribútum esetében minél nagyobb pontot kapott a jelölt, annál gyanúsabb, hogy ő a leginkább megfelelő.


A feladat által érintett célcsoportok

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az elemzés segítségével a meglévő adatok alapján objektívebb értékelést kapunk, és a tanultak segítségével a megfelelő döntést hozhatjuk meg, mely mind gazdaságilag, mind pedig idő és energia terén hasznot jelent számunkra.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó dokumentumok

  • Antalovits Miklós: Munkaköri- és munkahelyi szocializáció. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2006.
  • Hargitai Éva: Munkahelyi beilleszkedés. A munkaadó lapja, 2007. 14. évfolyam 5. szám 32-33. p.
  • Világi Rudolf: Munkahelyi szocializáció vagy mit tehet a személyügy az új dolgozó beilleszkedésének segítése érdekében I.-II. rész. Humánpolitikai szemle, 2000. 11 évfolyam 2. szám 3-10 p. - 3. szám 3-8 p.
  • Személyiségteszt

http://www.aarenson.hu/online_szemelyisegteszt/cms/hu

  • Pedagógiai Lexikon, wikipédia változat:Szocializáció

http://www.pedlexikon.hu/index.php?title=Pedag%C3%B3giai_Lexikon%2C_wikip%C3%A9dia_v%C3%A1ltozat:Szocializ%C3%A1ci%C3%B3

  • Személyiség

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szem%C3%A9lyis%C3%A9g

  • Személyiség-lélektan

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szem%C3%A9lyis%C3%A9g-l%C3%A9lektan