A lap jelenlegi, 2011. december 7., 18:02-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_ssz.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Munkaerőpiacon való elhelyezkedés szempontjából a legesélyesebbnek tartott munkanélküli nők megtalálása

A feladat előtörténete

Szakdolgozatomat a kőbányai közfoglalkoztatásban résztvevők helyzetének vizsgálatából írom, ezen belül is a munkaerőpiacon való újbóli elhelyezkedésük elemzéséből. Kíváncsi voltam arra, hogy a kőbányai munkanélküli nők esetében mely tulajdonságok, és hogyan befolyásolják az elhelyezkedési esélyeket.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az "alapadatok" munkalap A50-L71 cellatartományban elhelyezkedő táblázat L oszlopában található jóságpont összegek alapján a legnagyobb eséllyel rendelkező hölgy Györgyi, mivel ő kapta a legtöbb pontot. Őt követi a sorban Laura, majd Noémi. A szakirodalmi rangsor alapján a legkisebb esélye Katalinnak van. A szakirodalmi elemzésnél alkalmazott jóságpontok, illetve azok súlyozása teljesen szubjektívek, ez pedig felvetheti a mérés eredményének megkérdőjelezhetőségét.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatgyűjtés nehézségei többek között:

• Reprezentativitás kérdése a kiválasztott 20 fő esetében
• Adatszolgáltatásra való hajlandóság nehézségei
• Megfelelő attribútumok kiválasztásának kérdése
• Megfelelő mérőeszköz (kérdőív) kiválasztásának problémája

Objektumok (sorok)

Az elemzés elkészítéséhez 20 fő munkanélküli nő által kitöltött kérdőívet vettem alapul. Az elemzésben alkalmazott nevek az anonimitás megőrzése érdekében kitalált, vagyis nem valódi nevek.

• Anita
• Bernadett
• Cecília
• Dóra
• Eszter
• Éva
• Flóra
• Gizella
• Györgyi
• Hédi
• Ilona
• Júlia
• Katalin
• Laura
• Mária
• Noémi
• Olga
• Petra
• Rita
• Sára

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• életkor (év) - annál nagyobb az esély, minél fiatalabb az illető
• legmagasabb iskolai végzettség - annál nagyobb az esély, minél magasabb a végzettség
• gyermekek száma (fő) - annál nagyobb az esély, minél kevesebb a gyerekek száma
• munkanélküliség időtartama (év) - annál nagyobb az esély, minél kevesebb ideje munkanélküli az illető
• munkanélkülivé válás előtti munkában eltöltött idő (év) - annál nagyobb, minél több időt dolgozott
• továbbképzési hajlandóság (nap/hét) - annál nagyobb az esély, minél több időt hajlandó erre áldozni
• mobilitási hajlandóság (km) - annál nagyobb az esély, minél kevésbé "röghöz kötött" az illető
• munkavállalási hajlandóság (óra/nap) - annál nagyobb, minél több órás hajlandó dolgozni elhelyezkedés esetén
• munkavállalási hajlandóság (bruttó Ft/nap) - annál nagyobb az esély, minél kevesebb bérért hajlandó munkát vállalni

Minden egyes attribútum esetén minél nagyobb az esély, annál több pontot kap, vagyis minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y.

A feladat által érintett célcsoportok

Az elemzés főként a helyi Munkaügyi Központ, valamint a Kőbányai Önkormányzat Szociális Osztálya számára hasznos a tervezési és szervezési feladataikhoz szükséges információkhoz való hozzájutás, illetve a döntés előkészítés céljából. Szintén hasznos lehet a KŐKERT Kerületgondnoksági és Településüzemeltetési Nonprofit Közhasznú Kft. (kőbányai közfoglalkoztató vállalat az önkormányzat nevében) humánerőforrás vezetője részére, hogy a közfoglalkoztatás szervezéséhez képet alkothasson a "potenciális munkavállalóiról".

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Mind az Önkormányzat, mind pedig a Munkaügyi Központ részére szükségesek az ilyen elemzések, de nem mindegy azonban, hogy erre mennyi időt és energiát fordítanak. Az alapadatok természetesen mindkét szervezetnél rendelkezésre állnak. A szakirodalmi elemzés megalkotásához szükséges egy szakértő igénybevétele, aki az attribútumok áttanulmányozása után megalkotja a hozzájuk rendelt pontozási rendszert, majd felállítja a kért sorrendet. Előzetes számítások alapján ezzel a munkával kb. 2-3 órát tölt, ráadásul az általa megalkotott pontozási rendszer értékei, illetve azok súlyozása a legkevésbé sem mondható objektívnek, a kétségessé teszi a végeredmény validitását. Nem is beszélve arról, hogy a szakértői óradíj kedvező esetben is bruttó 4.000 Ft, vagyis kb. 12.000 Ft-ot kellene fizetni egy ilyen elemzésért. Ha azonban azt vesszük, hogy létezik egy on-line alapú szakértői program (hasonlóságelemzés), mely kb. 15 perc időráfordítással az adatok bevitele után a szakirodalmi elemzéshez képest objektívebb eredményt produkál - ráadásul önellenőrzésre is képes - és ezen program egyszeri használatának díja nem több 500 Ft-nál, akkor a Megrendelőnek egyértelműen a hasonlóságelemzés mellett kellene döntenie, hisz a ráfordítások különbsége pénzben és időben kifejezve több ezer Ft-ra, illetve több órára datálódik.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• Alapadatok rendelkezésre bocsátása (alapadatok munkalap)
• Irányvektor meghatározása (alapadatok munkalap B71-L71 tartomány)
• Sorszámfüggvény alkalmazása az alapadatokon (irány: minél nagyobb, annál jobb)
• Soronként 100-as konstans értékhez viszonyítva következményváltozók meghatározása
• 1. futtatás (direkt munkalap)
• Inverz sorszámozás az alapadatokon
• 2. futtatás (inverz munkalap)
• Hitelességvizsgálat lefolytatása HA függvénnyel
• Döntés meghozatala

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

• A szakirodalmi elemzés alapján a legnagyobb eséllyel Györgyi tud elhelyezkedni ismét a munkaerőpiacon
• A rangsorban Györgyit Laura, majd Noémi követik
• A 20 nő közül a legkisebb esélye Katalinnak és Eszternek van.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A szakirodalmi elemzés alapján "esélyesnek" titulált személyek a hasonlóságelemzés középmezőnyében helyezkednek el. A nagy eltérések valószínűsíthető oka a szakirodalmi elemzés pontozási és súlyozási rendszerének szubjektivitása, vagyis erős függősége a pontozást kitaláló személy értékrendjétől. A szubjektivitást mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy habár az attribútumok jóságpontjai a formális logika szabályai szerint önmagában megállják a helyüket, egymással összevetve több logikai ellentmondást is találunk. A munkanélkülivé válás előtti munkában eltöltött idő annál ponterősebb, minél nagyobb (hosszabb idejű) munkatapasztalattal rendelkezik valaki, amivel azonban egyenesen arányos az életkor növekedése is, ahol azonban a minél magasabb életkor bizony hátrányt jelent. A másik - az eredmény pontosságát befolyásoló - logikai ellentmondás a kétféle munkavállalási hajlandóság között van, miszerint annál "piacképesebb" az illető, minél több munkaórát igénylő állást hajlandó elvállalni, amivel ellentétben áll az a vizsgálati szempont, hogy annál esélyesebb a személy, minél kevesebb bérért hajlandó visszaállni a munkaerőpiacra (azonos munkakört feltételezve egy 40 órás munkahétben dolgozó többet keresne, mit egy 30, vagy egy 24 órás). Amennyiben ekkora eltérés mutatkozik a szubjektív és az objektív elemzés között, felelős döntés csakis az objektív eredmény, vagyis a hasonlóságelemzés eredményének figyelembe vételével hozható. Ezek alapján a munkaerőpiacon való újbóli elhelyezkedésre a vizsgált 20 fő közül a legnagyobb esélye Hédinek van, akit Gizella követ a sorban.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A 7. fejezetben ismertetett számítások alapján egyértelműen állítható, hogy mind a pénzbeli, mind az időbeli ráfordítást vizsgálva megérte a hasonlóságelemzést végrehajtani, mivel 11.500 Ft-ot, és kb. 2 és fél órányi munkaidőt spórolhatunk minden egyes hasonló témájú elemzés elvégeztetésekor, nem is szólva az objektivitásról, és annak az eredmények érvényességére gyakorolt hatásáról.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet