„CWS-boco” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
 
29. sor: 29. sor:
  
 
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
 
==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
*'''szóbeli kommunikáció'''
+
*'''szóbeli kommunikáció ( vállalati kommunikációs kézikönyv alapján pontozás,  Maximális hiba 5 pont, minden hiba egy pontot ér )'''
*'''írásbeli kommunikáció'''
+
*'''írásbeli kommunikáció ( vállalati kommunikációs kézikönyv alapján pontozás, 1 hiba:1 pont)'''
*'''termékismeret'''
+
*'''termékismeret( termékismereti teszt alapján, 100%=5 pont, 80%=4 pont, 60%= 3 pont, 40%= 2 pont, 20%= 1 pont)'''
*'''mások irányítása'''
+
*'''mások irányítása (szubjektív pontozás alapján)'''
*'''innováció'''
+
*'''innováció (évente hány db újító ötlettel áll elő a munkavállaló. 5 db ötlet a maximum, minél több ötlet van egy évben, annál magasabb a pont)'''
 
*'''csapatmunkára való hajlam (%)'''
 
*'''csapatmunkára való hajlam (%)'''
 
Az irány mindenhol 0, minél nagyobb, annál jobb.
 
Az irány mindenhol 0, minél nagyobb, annál jobb.

A lap jelenlegi, 2011. december 19., 20:14-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_usz.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A CWS-boco Hungary Kft. teljesítményértékelésekor figyelembe veendő kritériumainak megfelelősége

A feladat előtörténete

A CWS-boco Hungary Kft. új ügyvezetésének döntése értelmében 2011-től kezdve minden dolgozó elmúlt évi teljesítményét fel kell mérni. Erre a német anyavállalat egy külön dokumentumot hozott létre, amelyet minden leányvállalattal megosztott, és ezt kötelezővé tette. Magyarországra ez a formanyomtatvány 2011. év végén érkezett meg és egy rövid tréning után használatra kész is lett. A teljesítményértékelés során az első három legmagasabb pontszámot elérő kolléga 50%-os fizetésemelést kap.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

12 munkavállaló volt a vizsgált statisztikai csoport. Az eredmény alapján a munkavállaló11 érte el a legjobb eredményt, utána a munkavállaló10, majd a munkavállaló 4. Az eredmény a különböző attribútumok pontozásából alakul ki. Úgynevezett jóságpontokat kapnak a munkavállalók és a minél több pontot kapott munkavállaló éri el a minél jobb eredményt.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A teljesítményértékelésen részt vett munkavállalóknak az értékelése.

Objektumok (sorok)

  • munkavállaló01
  • munkavállaló02
  • munkavállaló03
  • munkavállaló04
  • munkavállaló05
  • munkavállaló06
  • munkavállaló07
  • munkavállaló08
  • munkavállaló09
  • munkavállaló10
  • munkavállaló11
  • munkavállaló12

Attribútumok (X, Y oszlopok)

  • szóbeli kommunikáció ( vállalati kommunikációs kézikönyv alapján pontozás, Maximális hiba 5 pont, minden hiba egy pontot ér )
  • írásbeli kommunikáció ( vállalati kommunikációs kézikönyv alapján pontozás, 1 hiba:1 pont)
  • termékismeret( termékismereti teszt alapján, 100%=5 pont, 80%=4 pont, 60%= 3 pont, 40%= 2 pont, 20%= 1 pont)
  • mások irányítása (szubjektív pontozás alapján)
  • innováció (évente hány db újító ötlettel áll elő a munkavállaló. 5 db ötlet a maximum, minél több ötlet van egy évben, annál magasabb a pont)
  • csapatmunkára való hajlam (%)

Az irány mindenhol 0, minél nagyobb, annál jobb.

A feladat által érintett célcsoportok

  • Munkavállalók
  • középvezetés és felsővezetés

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Kiadás:

  • A közép- és felsővezetés óradíja, egy munkavállaló értékelése kb. egy órát vesz igénybe
  • felkészülés a teljesítményértékelése óradíj: 5000 Ft/óra - 4 órát vesz igénybe
  • a teljesítményértékelés lebonyolítása 5000 Ft/óra 1 + 2 óra
  • Munkadíj összesen 35 000 Ft


Hasonlóságelemzés költségei:

  • Myx alkalmazás díja: 300 Ft/futtatás
  • Önellenőrzés díja: 100 Ft/alkalom

Összegzés:

34 600 Ft reményében (bevétel) kezdem meg a vizsgálatot.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A munkavállalók teljesítményértékelése után a kapott eredményeket excel táblázatba foglaltam. Az objektumok és az attribútumok meghatározása után a munkavállalók úgynevezett jóságpontokat kaptak. A sor végén összesítve a pontokat kialakult egy sorrend, ezt az „alapadatok” munkalap tartalmazza. Az „alapadatok2” munkalapon meghatároztam az irányt, mely ebben az esetben a 0, minél nagyobb, annál jobb. Az alapadatokat tartalmazó táblázatot sorszám függvénnyel rangsoroltam. A következményváltozó meghatározása a 100 pont. Az adatokat első futtatás céljából bemásoltam a COCO online moduljába, melynek eredményét a „direkt” munkalap tartalmazza. Ugyanezen a munkalapon végeztem egy ellenőrzést HA függvény segítségével. Az inverz sorszámozás adatait második futtatás céljából ismét bemásoltam a COCO online moduljába, amelynek eredménye az „inverz” munkalapon található.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO lefuttatása után az eredmény egyértelmű: a teljesítményértékelésen a legjobb eredményt a munkavállaló11 érte el 112,7 ponttal, ezután a munkavállaló04 111,2 ponttal, majd a munkavállaló01 109,2 ponttal.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A kapott eredmény egyértelműen megmutatta, hogy az első helyen ugyan nem volt különbség, mert mindkét esetben a munkavállaló11-es érte el a legjobb eredményt a teljesítményértékelés során, azonban a második és a harmadik helyen más eredmény született. A COCO használatával tehát sokkal pontosabb eredményt kaptunk. Ha nem végezzük el a COCO elemzést, akkor a cég olyan dolgozóinak a fizetését emelte volna meg 50%-kal, akik az elvárt teljesítmény alatt teljesítettek, ezáltal rontva a többi dolgozó motivációját, és a felső- és középvezetés döntési képességének megítélését is negatív irányba mozdítja el.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Mindenképpen érdemes volt a hasonlóságelemzést elvégezni, hiszen más eredményt kaptunk, és ezen felül forintosítva ezzel 34.600 Forintot spórolt meg a cég, és nem olyan munkavállaló kapta meg az 50%-os fizetésemelést, aki nem olyan mértékű munkát végzett el ami a cég érdekeit szolgálná.


Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok