A lap 2012. január 29., 21:47-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_mv.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Munkavállalók végzettségének szerepe a munkavállalásban

A feladat előtörténete

Azért választottam ezt a témakört, mert a szakdolgozatomnak is ez a címe, így gondoltam, hogy egy ilyen elemzés után, talán segítségemre lehet a dolgozatomban is. A feldolgozott adatok fiktívek.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap az oktatás, annak átszervezése hibái és hasonló problémák. Többször fölvetődik az a probléma, hogy minden valamire is vinni akaró embernek elengedhetetlen a diploma megszerzése. Egyértelműen mindenki a legjobb megélhetési mód felé szeretne evezni, és ma ehhez a kulcs a diploma sokak szerint. A szakiskolák megszűnésével, és az egyre bővülő egyetemi szakok miatt az arányok felborulóban vannak. Ez egy hosszú, mélyre menő probléma spirál, ezért az okok felsorolásába nem is mennék bele. Alap kritériumokat vettem számba, mint életkor, fizetés, végzettség. Az általam kitalált adatok alapján a következő sorrendet állítottam föl, munkavállalói szemszögből.

1. Munkavállaló 11
2. Munkavállaló 8
3. Munkavállaló 12
4. Munkavállaló 7
5. Munkavállaló 15
6. Munkavállaló 3
7. Munkavállaló 4
8. Munkavállaló 14
9. Munkavállaló 13
10. Munkavállaló 9
11. Munkavállaló 5
12. Munkavállaló 6
13. Munkavállaló 2
14. Munkavállaló 1
15. Munkavállaló 10

Az sorrendem a következő képpen alakult: a 11. számú munkavállaló keresi a legtöbbet, felsőfokú végzettség nélkül. Az ez után következő, mind kevesebbet keresnek, de van felsőfokú végzettségük, kivétel a 14-es, és a 4-es munkavállaló, mert ők többet keresnek, felsőfokú végzettség nélkül, mint az 5-ös és a 9-es, akik ezzel szemben rendelkeznek diplomával. az ez után jövők, pedig nem is keresnek annyit, mint társaik, és nincs is felsőfokú végzettségük. Ez egy felszínes vizsgálat, hiszen sokat számít a szakterületen szerzett tapasztalat, amit nem már egyik attribútumom sem. valamint azt sem mutatja meg, hogy mely területen szereztek diplomát a végzettek, és ez mennyire releváns a pozíciójukhoz mérten. Valamint nem méri azt se, hogy mennyire végeznek jó, és hasznos munkát a cég számára.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A tervezett eredmény megmutatja, hogy melyik az az optimális képzettségi szint, ami az adott munkakörhöz szükséges. Így optimalizálható, az esetleges jelöltek kompetenciáinak milyensége. Ezen oknál fogva költség kímélő megoldás, hiszen pontosabb kritériumok esetén könnyebb és gyorsabb a kiválasztás folyamata. Továbbá ez a módszer segíthet a jelenlegi munkaállomány ellenőrzésében, összehasonlításában, abban az eseteben ha a cég elég sok hasonló munkakörben dolgozó személyt foglalkoztat. Hiszen 1-2 ember esetében fölösleges a vizsgálódás.

Objektumok (sorok)

15 Munkavállalót vizsgáltam, különböző szempontok szerint. (Munkavállaló 1-től, munkavállaló 15-ig)

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• A dolgozók életkora, évben kifejezve
• A dolgozók bére, Ezer Forintban kifejezve.
• Milyen végzettséggel rendelkeznek (általános iskolai, gimnáziumi, szakmunkás, egyetemi/főiskolai). A végzettséget, egyszerűen darab szám meghatározásával adtam meg.

A feladat által érintett célcsoportok

Egyrészről a munkavállalók, akik ez által eldönthetik, hogy a képzettségi szintjükhöz mérten, milyen állást vállalnak. Másrészről a munkaadónak, mivel megmutatja, hogy különböző pozíciókhoz, milyen végzettséggel rendelkezőket keressenek.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A best practice alapján alkalmazott módszer, tehát a megfelelő (munkaerő közvetítéssel foglalkozó) szakértői vélemény költségvonzatai:

• Adatvagyon megszerzése
• A számításokhoz szükséges feltételek megteremtése (Excel/Open Office beszerzése)
• A szakértői munkaidő költségei

A hasonlóságelemzés költségvonzatai:

• Adatok megszerzése
• A számításokhoz szükséges feltételek megteremtése (MY-x beszerzése)
• A számítások elvégzéséhez szükséges munkaidő költségei

Költségkülönbözet becslése, a hasonlóságelemzés javára: 10.000 Forint

• Az adatvagyon megszerzése azonos költségvonzattal jár
• A számításokhoz szükséges feltételek megteremtése (tehát a licencek megvásárolása/letöltése) szintén egyező költségeket jelent

• Szakértői munkaidő az adatvagyon meglététől számítva:

1. hasonlóságelemzés: 20 perc
2. szakértői vélemény 60 perc

Hasznosság különbözet becslése

Önellenőrző mechanizmusok:

• Szakértői vélemény ellenőrzése egy személyes találkozó alkalmával (1 óra): 20.000 Forint
• Önellenőrző számítások elvégzése: 0 Forint

Szuboptimális megoldások kockázata

• A szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalmak, szaklapok (vagy folyóiratok), online hivatkozások segítségével: max. 10.000 Forint

Összegezve, 40.000 Ft-ot spórolhatunk ezzel a módszerrel.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A folyamatot a következőképpen végeztem.

• Először felvezettem az alap adatokat, az objektumokat, majd kitaláltam olyan attribútumokat, amiket ebben a vizsgálatban hasznos adatnak véltem.
• Ezután kimutatásvarázslóval elkészítettem egy PIVOT táblát.
• Majd az adatokat sorrendbe állítottam. Ezután elvégeztem a COCO analízist.
• Végezetül kiértékeltem a kapott eredményeket.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Én úgy állítottam föl a rangsoromat, hogy a fizetés, és végzetség összefüggéseit vizsgáltam volna. De az elemzést a többi tényezőt is figyelembe véve a következő rangsort állította fel:

1. Munkavállaló 6
2. Munkavállaló 12
3. Munkavállaló 5
4. Munkavállaló 13
5. Munkavállaló 11
6. Munkavállaló 2
7. Munkavállaló 3
8. Munkavállaló 15
9. Munkavállaló 9
10. Munkavállaló 4
11. Munkavállaló 8
12. Munkavállaló 7
13. Munkavállaló 14
14. Munkavállaló 10
15. Munkavállaló 1

Ebből látható, hogy a többi attribútum is ugyanúgy beleszámít az értékelésbe, mint az általam kiemelt kettő.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A képzettség mértéke ugyan fontos tényező, mégsem ez az egyedüli szempont az , ami döntő. Fontos, hogy hány éves az illető, és hogy mennyi tapasztalati tudással rendelkezik az adott területen, de ez utóbbi esetében nehezen mérhető, hogy ami tapasztalati tudással rendelkezik, az mennyire releváns.