„Szerkesztő:We” változatai közötti eltérés
We (vitalap | szerkesztései) |
We (vitalap | szerkesztései) |
||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
Érdemes elvégezni az ilyesfajta elemzéseket, mivel fontos megfigyelni, hogy milyen poszton lévő munkaerő, milyen eredményekkel rendelkezik és képes elérni az egyes tesztekben. Fontos, hogy a munkaerők azon feladatokat lássák el, azon a területen dolgozzanak, melyben kiemelkedőek és azokban, melyekben gyengébben teljesítenek. | Érdemes elvégezni az ilyesfajta elemzéseket, mivel fontos megfigyelni, hogy milyen poszton lévő munkaerő, milyen eredményekkel rendelkezik és képes elérni az egyes tesztekben. Fontos, hogy a munkaerők azon feladatokat lássák el, azon a területen dolgozzanak, melyben kiemelkedőek és azokban, melyekben gyengébben teljesítenek. | ||
Ez növelheti a cég teljesítményét, hatékonyságát, egyes esetekben magasabb profitot is elérhetünk az egyes munkaerő áthelyezésekkel. Az ilyen tesztek elvégeztetésével a HR osztály munkáját is megkönnyíthetjük, mivel elég a meglévő munkatársakat átcsoportosítani, nem kell új embereket felvenni és kiképezni. | Ez növelheti a cég teljesítményét, hatékonyságát, egyes esetekben magasabb profitot is elérhetünk az egyes munkaerő áthelyezésekkel. Az ilyen tesztek elvégeztetésével a HR osztály munkáját is megkönnyíthetjük, mivel elég a meglévő munkatársakat átcsoportosítani, nem kell új embereket felvenni és kiképezni. | ||
| + | Bevételnek minősül, ha a cég olyan munkaerőt alkalmaz, amely hasznot generál. Kiadásnak tekinthető a felvételiztetésre és a kiválasztásra fordított pénz és idő. | ||
| + | |||
| + | Az ideális dolgozó megtalálása miatt a betanítási idő rövidülésének haszna: 50.500 Ft. A munkavégzés során realizálható haszon: 170.000 Ft | ||
| + | |||
| + | Tehát az új munkaerő felvétele kapcsán realizálhatunk 220.500 Ft-ot. | ||
== A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) == | == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) == | ||
A lap 2012. február 7., 18:44-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/ megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 Objektumok (sorok)
- 7 Attribútumok (X, Y oszlopok)
- 8 A feladat által érintett célcsoportok
- 9 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 10 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 11 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 12 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 13 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Forrás
[[1]]
A tervezett alkalmazás/ megoldás címe
A legmegfelelőbb interjúalany kiválasztása az adott munkakör betöltésére
A feladat előtörténete
Dolgozatomban arra a kérdésre keresek választ, hogy befolyásolja-e a dolgozók bérköltségét az eddig szerzett tapasztalataik, illetve, hogy menyire fontos, vagy nem fontos egy munkahelyen az, hogy az emberek egyes területeken mennyire jó teszteket írnak. Azért fontos számomra ez a téma, mert sajnos a mai világunkban nagyon sok helyen tudjuk azt tapasztalni, hogy nem a legmegfelelőbb emberek vannak a magas beosztásokban, sokszor sokkal inkább intelligensebb és értelmesebb embereket találunk alacsonyabb beosztásokban. mint a felsőbb szinteken…
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A cél meghatározni, hogy mennyiben függ az emberek bérköltsége a tesztjeik eredményétől a szervezeten belül. 6 új munkatárs érkezett a szervezethez (6 objektum). Őket 5 attribútum szerint vizsgáltuk meg. A vezető megfigyelte a munkatársakat, majd a számítógépes tapasztalatuk alapján, illetve a 4 tesztjüket figyelembe véve vontuk le a következtetést. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkor lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.
Jelen esetben az interjúztató személy a számítástechnikai és logikai teszt eredményeket veszi figyelembe, mivel az adott munkakörhöz ezeknek a kompetenciáknak az ismerete a legszükségesebb. Ez alapján rangsort állít fel. Ezt a kettő teszteredményt figyelembe véve a munka betöltéséhez a legmegfelelőbb interjúalany István lett. Tehát az általam felállított rangsor a következőképpen néz ki: István, Ferenc, Beáta, László, Miklós, Fanni. Kritika: Az egyes embereknek a tesztek csak az adott állapotban lévő eredményüket mérte, mely nem biztos, hogy valós eredményt tükröz, mivel függhetett az akkori lelkiállapotuktól, fáradtsági szintjüktől . A vizsgálati rendszer szubjektív és felületes.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Nehéz pontosan mérni azt, hogy összességében melyik dolgozó a legmegfelelőbb, illetve, hogy melyik tesztnek van a legnagyobb súlya, mivel mindegyik teszt más- más kompetenciát, képességet vizsgál.
Objektumok (sorok)
Beáta, Fanni, Ferenc, István, László, Miklós
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Számítástechnikai tapasztalat (év), Logikai teszt eredménye, Nyelvi teszt eredménye, Pszichológiai teszt eredménye, IQ teszt eredménye.
A feladat által érintett célcsoportok
Minden olyan cég, szervezet számára hasznos lehet, új munkaerőt akarnak felvenni, illetve meghatározni azt, hogy mi alapján legyen a fizetéskülönbség.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Érdemes elvégezni az ilyesfajta elemzéseket, mivel fontos megfigyelni, hogy milyen poszton lévő munkaerő, milyen eredményekkel rendelkezik és képes elérni az egyes tesztekben. Fontos, hogy a munkaerők azon feladatokat lássák el, azon a területen dolgozzanak, melyben kiemelkedőek és azokban, melyekben gyengébben teljesítenek. Ez növelheti a cég teljesítményét, hatékonyságát, egyes esetekben magasabb profitot is elérhetünk az egyes munkaerő áthelyezésekkel. Az ilyen tesztek elvégeztetésével a HR osztály munkáját is megkönnyíthetjük, mivel elég a meglévő munkatársakat átcsoportosítani, nem kell új embereket felvenni és kiképezni. Bevételnek minősül, ha a cég olyan munkaerőt alkalmaz, amely hasznot generál. Kiadásnak tekinthető a felvételiztetésre és a kiválasztásra fordított pénz és idő.
Az ideális dolgozó megtalálása miatt a betanítási idő rövidülésének haszna: 50.500 Ft. A munkavégzés során realizálható haszon: 170.000 Ft
Tehát az új munkaerő felvétele kapcsán realizálhatunk 220.500 Ft-ot.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Objektumok és attribútumok meghatározása után össze kellet gyűjteni az adatokat (jelen esetben fiktív adatok). Az objektumok azok a személyek akiket a szervezet újonnan alkalmaz. Ezután kimutatás-varázslóval el lett készítve a Pivot táblázat. Ez megmutatja, vannak e átfedések a táblázatban illetve segíti a szempontok szerinti csoportosítást. Ennek a segítségével tudtam tovább elemezni. Rangsor táblázatot kaptam a munkatársakról az attribútumok alapján, amit a COCO-elemzéshez használtam fel. Ez azt mutatja meg, hogy a dolgozók milyen szinten illeszkedtek be a szervezetbe.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A Coco.online elemzés alapján a tesztek eredményeit összesítve a legjobb eredménye Istvánnak lett.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A best practice nem hozott azonos eredményt a hasonlóságelemzéssel. Tehát a best practice nem megfelelő és semmi sem támasztja alá a döntés helyességét.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A tervezett 395.000 Ft helyett csak 281.500 Ft-ot sikerült realizálni, mivel nem számoltunk többek között a különféle tesztekhez tartozó papír és nyomtatási költség és a teszteket levezénylő munkatársak túlóraköltségeivel és a teszt helyszínéül szolgáló irodák bérleti díjával.
