„Butor” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA))
(Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA))
114. sor: 114. sor:
 
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
 
== Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA) ==
  
A fentiekben levezetett számítások szerint, ha a fenti öt tálalószekrény közül azt választom, melyet a Solver költségminimalizásá szerint a legjobbnak becsült, akkor a személyes hasznom ebből '''minimum 5000 Ft, maximum 125 000 Ft megtakarítás'''.
+
A fentiekben levezetett számítások szerint, ha a fenti öt tálalószekrény közül azt választom, melyet a Solver költségminimalizása szerint a legjobbnak becsült, akkor a személyes hasznom ebből '''minimum 5000 Ft, maximum 125 000 Ft megtakarítás''' lehet.
  
 
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
 
== Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==

A lap 2012. május 12., 13:02-kori változata

Ide kerül a bútor cikkem.

Forrás

 A letölthető excel URL-je: http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/butor.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Az egyes bútorboltok tálalószekrényeinek összehasonlítása különböző kritériumok alapján. A cél a legjobb választás megtalálása hasonlóságelemzés keretén belül, az egyes tálalószekrények ár/érték arányának legoptimálisabb kiválasztása.

A feladat előtörténete

A feladatot a jelenleg aktuális magánéleti helyzetem ihlette. Költözés után egy üres házban sokat gondolkozom azon, hogy vajon milyen stílusú, formájú, anyagú bútort válasszak, amit vélhetően egy életen keresztül használok majd. A választás nem könnyű, hiszen a bútorboltok kínálata nagyon nagy, akciók százaival találkozom naponta. A legtöbb bútor reklámjában azzal az ígérettel kecsegtetnek, hogy megvásárlása esetén a lehető legjobban járok vele. Először is megfogalmaztam azokat a szempontokat, amelyek fontosak számomra a bútor kiválasztásánál.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Több bútorbolt tálalószekrény-kínálatának online, illetve személyes vizsgálata után, kiválasztottam ötöt, amelyek közül mindegyik illik a majdani étkező stílusához és az áraik beleférnek az erre szánt keretbe. Az öt bútordarab előzetes kiválasztása elsősorban érzelmi alapon, azaz a "melyek tetszenek a legjobban?" kérdés megválaszolásával történt. Mivel áraik között viszonylag nagy szórás van és számomra nem mindegy, hogy mennyit tudok spórolni a bútorvásárlás alkalmával, objektív szempontok alapján összehasonlítottam a szekrényeket.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az objektív, összehasonlítható, számszerű értékre fordítható attribútumok kiválasztását hosszas tervezés előzte meg. Az egyes szempontok meghatározásához az alábbi kérdéseket fogalmaztam meg:

  1. Hogyan, milyen felületre szeretek pakolni?
  2. Meddig szeretném használni a szekrényt? (rövidtáv, hosszútáv)
  3. Milyen mértékű lesz az igénybevétele, megengedhetem-e magamnak, hogy sérülékeny, vagy nehezen tisztítható legyen?
  4. Milyen könnyen tudom hazaszállítani? (távolság és költség figyelembe vétele)
  5. Vállal-e a gyártó garanciát? Ha igen, milyen időtartamra?

A válaszok megfogalmazása után létrejöttek az összehasonlítás alapjául szolgáló kritériumok:

  • Fiókok száma: mértékegysége db, minél több van a szekrényen, annál praktikusabban tudom elhelyezni a tárolandó dolgokat.
  • Anyag tartóssága: évben meghatározva, minél hosszabb, annál jobb.
  • Üvegfelületek nagysága: minél kevesebb van benne, annál könnyebben tisztítható, illetve kevésbé sérülékeny a bútor.
  • Távolság: a bútorbolt km-ben mért távolsága az otthonomtól, minél közelebb van, annál kedvezőbb szállítási költséggel számolhatok
  • Garancia ideje: minél hosszabb idejű, garanciát vállal a gyártó a termékre, annál biztonságosabban költhetem el az erre szánt pénzösszeget.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat elsődleges célcsoportja saját magam vagyok, hiszen a döntést szerettem volna megkönnyíteni és racionalizáni. Másodsorban mindenki, aki bútorvásárlást tervez a jövőben, ötletet meríthet, hogy milyen szempontok fontosak számára a választás kapcsán.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Hajlamos vagyok nagy értékű dolgok vásárlása kapcsán azt a gondolkodást követni, hogy a nagyobb ár feltétlenül magasabb minőséget is jelent. A minőséget itt ebben az esetben két oldalról közelítettem meg: egyrészt figyelembe vettem, hogy a bútor valóban minőségi anyagokból készüljön, másrészt a használatából adódó előnyök számomra milyen minőséget jelentenek.

A példám hasznos lehet mindenkinek, akik szeretnek tudatosan vásárolni. Napjaink árudömpingjében nagy a kísértés és csapda veszélye, hogy számunkra haszontalan, nem megfelelő ár-érték arányú árukat vegyünk.

Összefoglalva, számomra a várható hasszonssága a feladatnak az a forintban kifejezhető összeg, amit megtakarítok a legoptimálisabb választás eredményeként.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

  1. Objektumok meghatározása: bútorboltok sorszámmal történő ellátása, melyek egy-egy tálalószekrényt árulnak, mely a vásárlás kapcsán szóba jöhet
  2. Attribútumok meghatározása: ktitérium rendszer felállítása, objektív adatokra való lefordítása (fiókok száma, anyag tartóssága, üvegfelület nagysága, távolság, garancia ideje
  3. Cél kijelölése: a termék vásárlására fordított összeg minimalizálása
  4. Az adatok rendszerezése Excel táblában
  5. Kimutatás készítése objektum, attribútum, érték felhasználásáva
  6. Rangsor tábla elkészítése sorszám képlet segítségével.
  7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)
  8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.
  9. Eredményhirdetés

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az 1. és 3. bútorbolt tálalószekrényei holtversenyben első helyen végzett a többi becsült értékével összehasonlítva, őket követi az 5., majd a 4 és számomra a legkedvezőtlenebb döntés a 2. bútor választása lenne jelen kritériumok vizsgálatával. A százalékos kimutatás azt mutatja meg, hogy a többi áruhoz viszonyítva mennyit ér a bútordarab. A példám esetében ez az jelenti, hogy az 1. és 3. bútorbolt a többihez viszonyítva 9%-kal több pénzt is kérhetne a tálalószekrényért.

Eredmények
Objektumok Eredeti ár (E Ft) Eltérés %-ban Solver által becsült összeg (E Ft) A választás rangsora
Bútorbolt 1 220 109% 241 1.
Bútorbolt 2 280 86% 241 5.
Bútorbolt 3 215 109% 234 1.
Bútorbolt 4 340 95% 321 4.
Bútorbolt 5 310 106% 329 3.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A példából kiderült, hogy az öt bútorbolt közül a 2. bolt árképzése tér el jelentősen a többiétől. Bár ár szerint a középmezőnyben helyezkedik el, de ha az ár-érték arányt vizsgálom, akkor a legrosszabb választás. Ebből kifolyólag ajánlom mindazoknak a feltöltött táblázat saját példára való átültetését, akik a jövőben nagy értékű dolgot szeretnének vásárolni. A kritériumokkal, azok rangsorolásával és a Solver többszöri lefuttatásával elkerülhetőek lesznek az anyagi szempontból rossz választások.

GYŐZTES hirdetése

Mivel a cél a minél nagyobb összegű megtakarítás volt a minőségi szempontok figyelembe vételével, ezért jelen feladatban a 3. bútorbolt tálalószekrénye bizonyul a legjobb választásnak.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A fentiekben levezetett számítások szerint, ha a fenti öt tálalószekrény közül azt választom, melyet a Solver költségminimalizása szerint a legjobbnak becsült, akkor a személyes hasznom ebből minimum 5000 Ft, maximum 125 000 Ft megtakarítás lehet.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Felhasznált irodalom

Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.

Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.

Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés

Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.

Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.

Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.

Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Elektronikus:

Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)

Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)