A lap 2012. május 15., 15:47-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/stressz3.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A szakdolgozatom címe: A stressz kiváltó okai a tanulók körében

Vajon a felsőoktatásban tanuló diákok stressz állapotát befolyásolja-e a szülőkkel való kapcsolat, az iskolai terhelés, valamint a dolgozatírással és szóbeli feleléssel kapcsolatos tényezők?

A feladat előtörténete

A stressz mindig is része volt életünknek. Nemcsak Magyarországon, de az egész világban problémákat okoz, ha nem tudjuk megfelelően kezelni azt. A hétköznapjaink része, mégis viszonylag keveset tudunk róla. A dolgozatom kutatásának célja, hogy felmérjem a felsőoktatásban tanuló diákok körében, hogy mi okozhatja a stresszt. Az iskolában a tanárok gyakran tapasztalják a feszültség, szorongás különböző jegyeit a diákokon. Az iskola minden diáknak egyaránt kihívást jelent. Elképzelhető-e az, hogy valaki örömmel tanul? Éppen ezért szeretnék a témával foglalkozni. Kideríteni, hogy miként lehet megelőzni és kezelni, ugyanis a hatékony kezelés esetén a stressz ösztönző erőként működik.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Ha sosem találkozom ezzel a témával, akkor a saját tapasztalataimat figyelembe véve, valamint a Magyarországon tanuló felsőoktatásban résztvevő diákok átlagos eredményeihez képest viszonyítottam volna a felvetést. Melyben azt gondolnám, hogy az eredmények átlagosan magas értékeket mutatnak, ezáltal azt hinném, hogy a diákok többsége stresszes a mindennapok során az iskolában. A szakértők becslése szerint minden második tanulót iskolai stressz gyötör. A felsőoktatásban a diákok túlterheltnek érzik magukat, félnek a következő zárthelyi dolgozattól, valamint túl soknak találják a követelményeket.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálat során használt adatvagyont magyarországi felsőoktatásban tanuló diákok válaszaiból kaptam meg véletlenszerű számgenerátorral. A megoldáshoz fel kellett dolgoznom a kérdőívem, ahol 30 főt kérdeztem meg a szülőkkel való kapcsolatról, az iskolai terhelésről, a dolgozatírással, valamint a szóbeli feleléssel kapcsolatban.

Nehézségek:

• nem minden válasz rejtheti a valóságot, hisz a tanulók az adott pillanatban azt jelöltek, amit gondoltak a skálán
• nem minden racionális, idegondolható tanulót tudtam megkérdezni az eredmények érdekében

Objektumok (sorok)

1. A 1

2. A 2

3. A 3

4. A 4

5. A 5

...

30. A 30

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Irányelvek: 0 (egyenes arányosság alapján)

1. X1: Otthoni vagy családi problémák (skála érték 1<5)

2. X2: A szülőkkel vagy lakótársakkal lévő konfliktus (skála érték 1<5)

3. X3: Szabadidőben a szülők vagy lakótársak követelései (skála érték 1<5)

4. X4: A tanárral vagy a csoporttársakkal való lépéstartás az iskolai munkában (skála érték 1<5)

5. X5: A vizsgaidőszak megterhelése (skála érték 1<5)

6. X6: Az órarendben lévő sok nehéz tárgy egymás után (skála érték 1<5)

7. X7: A tanárok túl sok plusz feladatot követelnek (skála érték 1<5)

8. X8: A szorgalmi időszak megterhelése (skála érték 1<5)

9. X9: A nehéz iskolai feladatok (skála érték 1<5)

10. X10: A dolgozatírásnál lévő feladatok nem értése (skála érték 1<5)

11. X11: A dolgozatban nehezek a feladatok (skála érték 1<5)

12. X12: A vizsgáknál lévő (szóbeli vagy írásbeli vizsga) bizonytalanság (skála érték 1<5)

13. X13: A vizsgákon való szóbeli felelés kellemetlensége (skála érték 1<5)

14. Becslés

15. Tény+0

16. Delta

17. Delta/Tény

18. Ellenőrzés

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoport lehet:

• felsőoktatás intézményeinek tanárai

• felsőoktatásban tanuló diákok

• felsőoktatásban tanuló diákok szülei

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Elsősorban a hallgatói célcsoport számára várható a legnagyobb hasznosság, ugyanis ezen táblázat átláthatóvá teszi mindenki számára, hogy ki stresszes vagy nem, valamint a tanároknak is segítséget nyújthat.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Lépések:

1. a téma kiválasztása

2. kérdőíves adatgyűjtés

3. adatok feldolgozása és excel táblázat elkészítése

4. az objektumok meghatározása (véletlenszerű számgenerátor alapján)

5. az attribútumok beillesztése

6. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba

7. iránymeghatározás

8. rangsorolás

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet