A lap 2012. május 17., 11:57-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/penetracio.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A mobiltelefon penetráció mértéke az Európai Unió országaiban.

A feladat előtörténete

Szakdolgozatom témája a kommunikációtörténettel, és az információs-kommunikációs fejlődéssel foglalkozik, melyben részletesebben írok a mobiltelefonok elterjedéséről, használatukról. Úgy gondolom a mai világban rengetegen kötődünk bizonyos eszközökhöz, legyen ez a mobil vagy akár a televízió, a számítógép.Témaválasztásom azért esett a mobiltelefonok elterjedésének vizsgálatára, mert szerettem volna bemutatni, hogy milyen változások történtek az évek alatt ezen készülékek penetrációját tekintve, különösen az Európai országokat nézve.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A vizsgálat során elemzésre kerültek az EU-s tagállamok, melyek az objektumokat alkották, illetve 1998-tól 2009-ig a különböző évek jelentették az attribútumokat. Ezen adatok (százalékos adatok) táblázatban foglalása után lehetett megállapítani, hogy mely országban, miként nőtt/csökkent a penetráció mértéke, ill. mely évben volt a legkisebb vagy a legnagyobb a penetráció mértéke. Az adatok átvizsgálása után különbséget lehetett tenni olyan értelemben is, hogy Nyugat, Kelet, Észak, vagy Dél-Európa államai milyen mértékben térnek el egymástól, melyik fejlettebb(hol magasabb a penetráció), vagy melyik kevésbé fejlett(hol alacsonyabb a penetráció).

1. EU 27 ország adatai összesítve 1998:20% 2009:125%

2. Belgium 1998-ban 17%-os penetrációval indult, és folyamatos növekedés mellett 2009-re 108% a penetráció mértéke.

3. Bulgaria 1998-ban nagyon alacsony 2%-os penetrációval indult és folyamatos növekedés mellett 2009-re 139% a penetráció mértéke.

4. Czech Republic 1998-ban alacsony 9%-os penetrációval indult és folyamatos növekedés mellett 2009-re 136% a penetráció mértéke.

5. Denmark 1998-ban magas 36%-os penetrációval indult és folyamatos növekedés mellett 2009-re 124% a penetráció mértéke.

6. Germany 1998-ban 17%-os penetrációval indult és folyamatos növekedés mellett 2009-re 132% a penetráció mértéke.

7. Estonia 1998-ban 18%-os penetrációval indult, 2008-ig folyamatosan növekedett(121%), majd 2009-re csökkent a penetráció mértéke 117%-ra.

8. Ireland 1998-ban 26%-os penetrációval indult, 2008-ig folyamatosan növekedett(122%), majd 2009-re csökkent a penetráció mértéke 119%-ra.

9. Greece 1998-ban 19%-os penetrációval indult, 2002-ig folyamatosan növekedett(85%), majd 2003-ra csökkent(81%), végül tovább növekedett 2009-re elérte a 180%-os penetrációt.

10. Spain 1998-ban 16%-os penetrációval indult és folyamatos növekedés mellett 2009-re 111% a penetráció mértéke.

11. France 1998-ban 19%-os penetrációval indult és folyamatos növekedés mellett 2009-re 95% a penetráció mértéke.

12. Italy 1998-ban magas 36%-os penetrációval indult, 2007-ig folyamatosan növekedett(152%), majd 2009-re csökkent a penetráció mértéke 151%-ra.

13. Cyprus 1998-ban 17%-os penetrációval indult és folyamatos növekedés mellett 2009-re 133% a penetráció mértéke.

14. Latvia 1998-ban alacsony 7%-os penetrációval indult és folyamatos növekedés mellett 2009-re 99% a penetráció mértéke.

15. Lithuania 1998-ban alacsony 8%-os penetrációval indult, 2008-ig folyamatosan növekedett(149%), majd 2009-re csökkent a penetráció mértéke 148%-ra.

16. Luxembourg 1998-ban nagyon magas 50%-os penetrációval indult, 1999-re csökkent(49%), majd növekedett 2005-ig(156%), újból csökkent 2007-ig (144%), majd újból növekedett 2009-ig 146%-ot ért el a penetráció mértéke.

17. Hungary 1998-ban 10%-os penetrációval indult, 2008-ig folyamatosan növekedett(122%), majd 2009-re csökkent a penetráció mértéke 118%-ra.

18. Malta 1998-ban alacsony 5%-os penetrációval indult és folyamatos növekedés mellett 2009-re 102% a penetráció mértéke.

19. Netherlands 1998-ban 22%-os penetrációval indult, 2008-ig folyamatosan növekedett(123%), majd 2009-re csökkent a penetráció mértéke 122%-ra.

20. Austria 1998-ban 29%-os penetrációval indult, 2004-ig folyamatosan növekedett(98%), majd 2009-re csökkent a penetráció mértéke 83%-ra.

21. Poland 1998-ban alacsony 5%-os penetrációval indult és folyamatos növekedés mellett 2009-re 118% a penetráció mértéke.

22. Portugal 1998-ban magas 30%-os penetrációval indult és folyamatos növekedés mellett 2009-re 151% a penetráció mértéke.

23. Romania 1998-ban nagyon alacsony 3%-os penetrációval indult és folyamatos növekedés mellett 2009-re 118% a penetráció mértéke.

24. Slovenia 1998-ban 10%-os penetrációval indult és folyamatos növekedés mellett 2009-re 103% a penetráció mértéke.

25. Slovakia 1998-ban alacsony 9%-os penetrációval indult, 2007-ig folyamatosan növekedett(112%), majd 2009-re csökkent a penetráció mértéke 102%-ra.

26. Finland 1998-ban nagyon magas 55%-os penetrációval indult és folyamatos növekedés mellett 2009-re 145% a penetráció mértéke.

27. Sweden 1998-ban nagyon magas 44%-os penetrációval indult és folyamatos növekedés mellett 2009-re 126% a penetráció mértéke.

28. United Kingdom 1998-ban 25%-os penetrációval indult és folyamatos növekedés mellett 2009-re 130% a penetráció mértéke.

29. Iceland (T)1998-ban magas 38%-os penetrációval indult, 2004-ig folyamatosan növekedett(100%), 2005-ig csökkent(90%), majd 2006-tól újból növekedett 2008-ig (107%) végül 2009-re a penetráció mértéke újból csökkent 106%-ra.

30. Norway (N)1998-ban nagyon magas 48%-os penetrációval indult és folyamatos növekedés mellett 2009-re 111% a penetráció mértéke.

31. Switzerland (N)1998-ban 24%-os penetrációval indult és folyamatos növekedés mellett 2009-re 121% a penetráció mértéke.

32. Croatia (T)1998-ban nagyon alacsony 4%-os penetrációval indult, 2008-ig folyamatosan növekedett(110%), majd 2009-re csökkent a penetráció mértéke 91%-ra.

33. Former Yugoslav Republic of Macedonia, the (T)2008-ban 122% a penetráció mértéke, 2009-ben 95%, tehát csökkent.

34. Turkey (T)1998-ban alacsony 5%-os penetrációval indult, 2008-ig folyamatosan növekedett(93%), majd 2009-re csökkent a penetráció mértéke 88%-ra.

1. A penetráció mértéke a kiinduló évben (1998):

nagyon alacsony: 1-4% (Bulgaria, Romania, Croatia)

alacsony: 5-9% (Czech-Republik, Latvia, Lithuania, Malta, Poland, Slovakia)

magas: 30-39% (Denmark, Italy, Portugal, Iceland)

nagyon magas: 40-és annál több % (Luxembourg, Finland, Sweden, Norway)

Kelet- és Dél-Európa alacsonyabb értékekkel rendelkezik, mint Nyugat- és Észak-Európa, ahol magasabbak az értékek.

2. A fejlődés mértéke 2009-re Austria-nál a legkisebb 83% és Greece-nél a legnagyobb 180%.

3. Luxembourg-ban volt 1998-tól 2009-ig a legtöbb ingadozás a növekedés és a csökkenés tekintetében.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Elsőként három eszköz(mobiltelefon, Internet, televízió) statisztikáit gyűjtöttem össze, és ebből választottam ki egyet, így esett a választás a mobiltelefonokra, mert itt voltak a leginkább egyértelműek az adatok, mind az objektumok, az attribútumok, az értékek és a mértékegységek tekintetében is (így ez nem okozott nehézséget).

Objektumok (sorok)

1. EU 27 ország adatai összesítve

2. Belgium

3. Bulgaria

4. Czech Republic

5. Denmark

6. Germany

7. Estonia

8. Ireland

9. Greece

10. Spain

11. France

12. Italy

13. Cyprus

14. Latvia

15. Lithuania

16. Luxembourg

17. Hungary

18. Malta

19. Netherlands

20. Austria

21. Poland

22. Portugal

23. Romania

24. Slovenia

25. Slovakia

26. Finland

27. Sweden

28. United Kingdom

29. Iceland (T)

30. Norway (N)

31. Switzerland (N)

32. Croatia (T)

33. Former Yugoslav Republic of Macedonia, the (T)

34. Turkey (T)

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az attribútumoknál a mobiltelefon penetráció mértéke látható a teljes lakosságra nézve, százalékos arányban(Y).Az oszlopok 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 (X), ezen évszámok jelölik mely évben mekkora volt a penetráció.

1. X(A1)1998 Minél nagyobb 1998-ban a penetráció mértéke, annál több mobiltelefon előfizető volt ebben az évben.

2. X(A2)1999 Minél nagyobb 1999-ben a penetráció mértéke, annál több mobiltelefon előfizető volt ebben az évben.

3. X(A3)2000 Minél nagyobb 2000-ben a penetráció mértéke, annál több mobiltelefon előfizető volt ebben az évben.

4. X(A4)2001 Minél nagyobb 2001-ben a penetráció mértéke, annál több mobiltelefon előfizető volt ebben az évben.

5. X(A5)2002 Minél nagyobb 2002-ben a penetráció mértéke, annál több mobiltelefon előfizető volt ebben az évben.

6. X(A6)2003 Minél nagyobb 2003-ban a penetráció mértéke, annál több mobiltelefon előfizető volt ebben az évben.

7. X(A7)2004 Minél nagyobb 2004-ben a penetráció mértéke, annál több mobiltelefon előfizető volt ebben az évben.

8. X(A8)2005 Minél nagyobb 2005-ben a penetráció mértéke, annál több mobiltelefon előfizető volt ebben az évben.

9. X(A9)2006 Minél nagyobb 2006-ban a penetráció mértéke, annál több mobiltelefon előfizető volt ebben az évben.

10. X(A10)2007 Minél nagyobb 2007-ben a penetráció mértéke, annál több mobiltelefon előfizető volt ebben az évben.

11. X(A11)2008 Minél nagyobb 2008-ban a penetráció mértéke, annál több mobiltelefon előfizető volt ebben az évben.

12. X(A12)2009 Minél nagyobb 2009-ben a penetráció mértéke, annál több mobiltelefon előfizető volt ebben az évben.

13. Becslés

14. Tény+0

15. Delta

16. Delta/Tény

17. Ellenőrzés

18. Konklúzió

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoport lehet:

1. azon tanulók/hallgatók akik Európai Uniós tanulmányokat folytatnak, és esetleg szükségük lehet ilyen fajta elemzésekre az információs-kommunikációs témakört érintve

2. azon tanárok/professzorok akik szintén hasonló témában oktatnak, és egy jól átlátható, könnyen emészthető példára van szükségük

3. olyan szervezetek akik Európai Uniós elemzésekkel, statisztikákkal foglalkoznak

4. hírportálok számára, akik az átlag polgárnak szeretnének bemutatni EU-s elemzéseket adott témakörben

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A vizsgálat középpontja a mobiltelefon penetráció mértéke az EU-s tagállamokra vonatkozóan. Ami a célcsoportokat illeti, kiemelném az EU-s tanulmányokat folytató tanulókat/hallgatókat,illetve a hasonló terepen oktató tanárokat/professzorokat, mert számukra minden bizonnyal igen hasznos lenne egy ilyen elemzés, hiszen az összes tagállam szerepel a vizsgálatban, és egy jól értelmezhető, átlátható elemzést vehetnének kézbe, illetve további vizsgálat/vizsgálatok kiindulópontjaként is alkalmazható.

Hasznosság:

Ösztönösen, szakértői vélemények/meglátások szerinti értékelés:

1. Információ/adat gyűjtés Internetről, statisztikai oldalakról 30perc

2. Az összegyűjtött információ/adat táblázatban való ábrázolása 30perc

3. Esetleges magyarázatok, plusz információk leírása 10perc

4. Vélemények, következtetések 50perc

Összesen: 120perc (2óra) Egy irodai alkalmazott 1400 Ft-os órabérrel dolgozik, így 2800 Ft-ot kapna, ennyi lenne a költség.

Hasonlóságelemzés szerinti értékelés:

1. Információ/adat gyűjtés Internetről 15perc

2. A számítási feladatokhoz/elemzésekhez szükséges rendszer (MY-x/Miau)15perc

3. A hasonlóságelemzéshez értő szakember véleményalkotása, munkaideje 20perc

Összesen: 50perc Egy irodai alkalmazott 1400 Ft-os órabérrel dolgozik, így 1168 Ft-ot kapna, ennyi lenne a költség.

- Ami az időt illeti a hasonlóságelemzés jóval gyorsabb.

- Ami az esetleges hibákat illeti, a hasonlóságelemzés a rendszer munkájának köszönhetően kiszűri az esetleges emberi hibákat, amit a dolgozó az első módszernél véthet.

- Ami a költséget illeti, a hasonlóságelemzés költséghatékonyabb megoldás.

Így 1632 Ft lenne az az összeg, amiért elkezdeném a feladatot.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. a téma kiválasztása (mobiltelefon penetráció)

2. adatgyűjtés, megfelelő statisztikai adatok keresése (eurostat)

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (az EU-s országok vizsgálata, tagállamok + tagjelölt államok)

4. az attribútumok meghatározása (évek szerinti lebontás 1998-2009)

5. az összegyűjtött számadatok bevitele a táblázatba (mértékegység a százalék)

6. az esetleges plusz információk felírása/magyarázata (pl.: Turkey (T) azaz, (T)=tagjelölt ország)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

1. A COCO táblázat szemlélteti az eredményeket, melyben:

2. Az országok a "hiteles", a "hiteltelen", a "fejlett", és az "elmaradott" jelzőt kapták, összesen 33 ország szerepel az elemzésben.

3. Az országok közül 2 lett "hiteltelen": "Lithuania" "Spain".

4. Az országok közül 14 lett "elmaradott". Így megállapítható, hogy több a "fejlett" ország (19). (14+19=33)

5. Elmondható az eredmények tekintetében, hogy A Nyugat-Európai és az Észak-Európai országok kapták a "fejlett" jelzőt, míg a Kelet-Európai és a Dél-Európai országok az "elmaradott" jelzőt.

Ösztönös értékelés eredménye - Számított érték eredménye

1. EU 27 ország adatai összesítve fejlett - fejlett -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

2. Belgium fejlett - elmaradott -> az eredmények nem egyeznek, a végleges a számított érték eredménye

3. Bulgaria fejlett - elmaradott -> az eredmények nem egyeznek, a végleges a számított érték eredménye

4. Czech Republic fejlett - fejlett -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

5. Denmark fejlett - fejlett -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

6. Germany fejlett - fejlett -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

7. Estonia fejlett - fejlett -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

8. Ireland fejlett - fejlett -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

9. Greece fejlett - fejlett -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

10. Spain fejlett - fejlett -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

11. France elmaradott - elmaradott -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

12. Italy fejlett - fejlett -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

13. Cyprus fejlett - fejlett -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

14. Latvia elmaradott - elmaradott -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

15. Lithuania fejlett - elmaradott -> az eredmények nem egyeznek, a végleges a számított érték eredménye

16. Luxembourg fejlett - fejlett -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

17. Hungary fejlett - elmaradott -> az eredmények nem egyeznek, a végleges a számított érték eredménye

18. Malta fejlett - elmaradott -> az eredmények nem egyeznek, a végleges a számított érték eredménye

19. Netherlands fejlett - fejlett -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

20. Austria elmaradott - elmaradott -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

21. Poland fejlett - elmaradott -> az eredmények nem egyeznek, a végleges a számított érték eredménye

22. Portugal fejlett - fejlett -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

23. Romania fejlett - elmaradott -> az eredmények nem egyeznek, a végleges a számított érték eredménye

24. Slovenia fejlett - elmaradott -> az eredmények nem egyeznek, a végleges a számított érték eredménye

25. Slovakia fejlett - elmaradott -> az eredmények nem egyeznek, a végleges a számított érték eredménye

26. Finland fejlett - fejlett -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

27. Sweden fejlett - fejlett -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

28. United Kingdom fejlett - fejlett -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

29. Iceland (T) fejlett - fejlett -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

30. Norway (N) fejlett - fejlett -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

31. Switzerland (N) fejlett - fejlett -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

32. Croatia (T) elmaradott - elmaradott -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

33. Former Yugoslav Republic of Macedonia, the (T) elmaradott - -> nincs végeredmény

34. Turkey (T) elmaradott - elmaradott -> mindkét eredmény egyezik, a végleges a számított érték eredménye

A számított érték eredménye a végleges, és ezt azért gondolom, mert pontosabb, objektívebb, ellenőrizhetőbb eredmények születtek egy olyan rendszer segítségével, mely az ösztönös módszerrel nem vetekedhet. Az ösztönös módszer "emberi hibáit", szubjektív véleményét, az előbb említett rendszer kiküszöböli.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az elemzés alapján láthatóvá vált, hogy mely országokban milyen mértékű a penetráció, melyek a leginkább magas számadattal bíró(fejlett) és melyek az alacsonyabb számadatokkal rendelkező (tehát elmaradott) területek.

A becslések számadata szerint 1169.5 értékkel "Italy" kapta a legmagasabb értéket, míg 836.5-tel "Turkey" képviseli a legalacsonyabb pontszámot. Hazánkat tekintve a becslések szerint a középmezőnyben helyezkedik el "Hungary" 953.9-es értékkel (azonban ez még elmaradottnak minősül). A hasonlóságelemzés jóval pontosabb, objektívebb végeredményt biztosít, így ez a módszer a legalkalmasabb az elemzés kapcsán.

Úgy gondolom egy későbbi vizsgálat, a téma továbbvitele értelmében lehetne elemezni a nemek aránya szerint, illetve korosztályonként is a mobil-penetrációt. További és még pontosabb eredményt adhat ez a két elemzési módszer, szintén a hasonlóságelemzés tükrében.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Összességében megállapítható, hogy a penetráció mértéke évről-évre szinte folyamatosan növekedett a legtöbb országban, és a 2009-es (utolsó vizsgálati évben) igen magas volt szinte minden tagállamban az érték. Ez arra utal, hogy valóban egy nélkülözhetetlen és a mindennapi élethez szükséges eszközről beszélünk, mely akarva-akaratlanul is beépül minden ember életébe. A szakdolgozatomban saját véleményt alkotva,- mindezt hiteles forrásokból merítve, szintén a penetráció hatalmas mértéke mellett tettem le a voksom, ami nem csak Európára, hanem az egész világra kiterjedően érvényes megállapítás (kivételt képeznek a fejlődő térségek telefonvonal-hálózat mentes térségei).

Amint már írtam az Észak-Európai és a Nyugat-Európai országokban a legmagasabb az érték, míg Kelet-Európában és Dél-Európában alacsonyabb. Ez minden bizonnyal az egyéb kommunikációs eszközökre is igaz lenne.

Úgy gondolom alapvetően létrejött a hasznosság, a hasonlóságelemezés segítségével egy olyan elemzés került napvilágra, mely pontos adatokkal szolgálhat. A befektetett energia és idő azonban nem feltétlenül arányos a költséggel (1632 Ft).

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/

nyilatkozat és kitöltési segédlet