A lap 2012. június 6., 11:08-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Öngyilkosságok nyers arányszáma a válságot megelőző években, illetve a válság éveiben

A feladat előtörténete

Az utóbbi időben gyakran került címlapokra olyan hír vagy tudósítás, mely arról számolt be, hogy a "válság" közvetett hatására, illetve a közvetlen válságjegyek következtében, Európa-szerte nőtt az öngyilkosságok száma. Közismert tény, hogy Magyarországon eleve igen magas az öngyilkosságok aránya az össznépességen belül. Az elemzés során arra kerestem a választ, hogy a "válság" hatására, más európai országokkal összevetve, tovább nőtt-e ez az arány, vagy stagnált, esetlegesen csökkent.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feltett kérdésre természetesen több irányból is adható válasz. Ha csak azt kérdezzük, nőtt-e az öngyilkosságok arányszáma, ezt az éves adatok összevetésével egyszerűen eldönthetjük. Az egyéni, pszichikai tényezők hatásának vizsgálata az öngyilkossági arányra sokkal inkább a pszichológia, szociálpszichológia hatáskörébe tartozik. A kérdés jelen esetben úgy hangzik, hogy az egyes válságjegyek, tehát gazdasági mutatók, következtében nőtt-e, változott-e ez az arány, illetve, hogy az adott arány magyarázható-e a választott attribútumok alapján. Előzetesen, a fentebb említett cikkek miatt, arra számítottam, hogy az öngyilkosságok arányszáma, ha nem is meredeken, de emelkedő tendenciát jelez majd, melynek oka elsősorban a szintén növekvő munkanélküliség, valamint az ezzel párhuzamosan növekvő szegénysgéi arány. Az összegyűjtött adatok szintén ezt látszottak alátámasztani, hiszen különösen a válság által súlyosan érintett országokban, 2005-2010 között élesen emelkedett a munkanélküliségi arány. A szegénységi arány ugyanakkor vagy stagnált, vagy csak enyhén nőtt, mely a híradások tükrében, önmagában is meglepő tény, tudván persze azt is, hogy a munkanélküliség rövid távon való növekedése nem vonja magával a szegénységi arány rövid távú növekedését, vagyis, ez csak hosszabb távon fejti ki hatását.

Előzetesen tehát, az adatok feldolgozását megelőzően, pusztán azok alapján a következőeket lehetett megállapítani:

• A fentebb említett cikkek alapján az lett volna várható, hogy a nyers öngyilkossági arányszámok a válság által súlyosan érintett országokban (Görögország, Portugália, Spanyolország) emelkedést mutatnak. Ezzel szemben az adatok azt mutatták, hogy, Portugália kivételével, ahol meredeken nőtt az érték, a másik két országban inkább stagnált, esetlegesen csökkent (lásd kimutatás). Ugyanakkor a munkanélküliségi ráta mindhárom országban, de különösen Spanyolrszágban, igen meredek emelkedést mutat. Felmerül a kérdés, miért kivétel itt Portugália, mely a másik két országgal szemben egyébként a híradásoknak sem annyira gyakori szereplője. Valóban a válság miatt nőtt az öngyilkossági arányszám, ahogyan ez előzetesen feltételezhető, vagy ennek más oka van? Hiszen, ha a válság miatt nőtt ennyire egyértelműen az öngyilkosságok száma, úgy hasonló folyamatnak kellett volna lejátszódnia Spanyolország és Görögország esetében is, azonban, a puszta adatok alapján, nem ez történt.
• Ezzel párhuzamosan várható volt, hogy a válság által kevésébé súlyosan érintett országokban (Ausztria, Egyesült Királyság, Németország), az öngyilkosságok nyers arányszáma stagnál, esetleg enyhén növekedik. Az adatok ebben az esetben valóban ezt mutatták.
• Magyarországot, helyzete alapján, sem a válság által súlyosan, sem a kevébé súlyosan érintett kategóriába nem lehet elhelyezni. Ugyanakkor nálunk a fentebb már említetteknek megfelelően, eleve igen magas az öngyilkosságok száma, így várható volt, hogy ez, a válság hatására, további emelkedést mutat majd. Ezzel szemben az adatok stagnálát jeleztek e területen, vagyis a válság éveiben (2008-2010) nem nőtt az érték a válságot megelőző évek (2005-2007) adataihoz képest.
• Elmondható tehát, hogy az említett cikkek alapján várható növekedést önmagukban a nyers öngyilkossági arányszámok nem teljes mértékben igazolták. A kérdés tehát úgy merül fel, hogy az egyes válságjegyek milyen hatással lehettek, lehetnek ezen arányszám módosulására. Szembetűnő volt például mind a bruttó államadósságnak, mind a magánszektor adósságának igen meredek emelkedése a vizsgált években.

Ennek konkrét kimutatása, illetve az összegyűjtött adatok feldolgozása mindenféle segédeszköz nélkül szinte lehetetlen, ezért e célra megfelelőnek találtam a COCO-módszert, mint megoldást, melynek menete az alábbiakban olvasható.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, illetve az Eurostat oldaláról gyűjtöttem, valamint az öngyilkosságok nyers arányszámát magam számítottam ki.

Objektumok (sorok)

• Magyarország
• A válság által kevésbé súlyosan érintett országok:
• Ausztria
• Egyesült Királyság
• Németország
• A válság által súlyosan érintett országok:
• Görögország
• Portugália
• Spanyolország

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az alábbi tulajdonságoket vettem figyelembe az elemzés során:

• Munkanélküliségi ráta (%). Ha nő a munkanélküliségi ráta, nő az öngyilkosságok arányszáma.
• Bruttó államadósság (a GDP százalékéban) (%). Ha nő a bruttó államadósság, nő az öngyilkosságok arányszáma.
• A magánszektor adóssága (a GDP százalékában) (%). Ha nő a magánszektor adóssága, nő az öngyilkosságok arányszáma.
• Szociális védelemre fordított összes kiadás (a GDP százalékában) (%). Ha nő a szociális védelemre fordított kiadás mértéke, csökken az öngyilkosságok arányszáma.
• Szegénységi arány társadalmi juttatások után (%). Ha nő a szegénységi arány, nő az öngyilkosságok arányszáma
• Öngyilkosságok nyers arányszáma (fő/100.000 fő)

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoportnak tekintem azokat, akik döntési helyzetben vannak a gazdaságpolitika illetve a társadalompolitika alakításának területén.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az elemzésből kiderül, hogy a szociális védelemre fordított kiadások tekintetében igen nagy eltérések vannak az egyes vizsgált országok között, ezen kiadások viszont jótékonyan hatnak az öngyilkosságok arányszámának változására. Társadalompolitikai, gazdaságpolitikai haszna lehet tehát a válasznak.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az elemzés lépései:

• Adatgyűjtés, illetve adatbázis létrehozása
• Az adatok alapján kimutatás készítése
• Az elemzéshez az adatok évekre bontása, hasonlóság-elemzés a COCO-módszerrel
• Az adatok összesítése, következtetések levonása

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az elemzés alapján elmondható, hogy 2005 kivételével, a többi vizsgált évben, Magyarországon az öngyilkosságok számát magyarázzák a választott attribútumok. Az öngyilkosságok nyers arányszámát illetően mindössze enhye ingadozás figyelhető meg a vizsgált években, vagyis ennek mértéke a 'válság' hatására sem nőtt meg. Ugyanez elmondható a többi vizsgált országról is, kivéve Portugáliát, ahol 2006-hoz képest 2007-ben volt egy ugrásszerű növekedés, majd 2010-ig az arány egyenletesen nőtt, de, a felálított modell szerint, ezzel együtt is 'alulteljesített' az ország e tekintetben, vagyis a gazdasági mutatók alapján magasabb öngyilkossági arány volt várható. Ausztria ezzel szemben, 2005 kivételével, folyamatosan 'túlteljesített', vagyis itt magasabb volt az öngyilkosságok aránya, mint az a mutatók alapján várható lett volna. A két utolsó vizsgált évben Németország 'túl-', míg az Egyesült Királyság 'alulteljesített', vagyis a válaszott mutatók alapján az előbbi országban kevesebb, míg a másodikban magsabb öngyilkossági arány volt várható.

A vizsgált 6 évben a két legfontosabb tényező a bruttó államadósság illetve a magánszektor adóssága voltak. Ezeket követte, 2005 kivételével, a munkanélküliségi ráta mértéke, majd a szociális védelemre fordított kiadások és a szegénységi arány. Érzékenység szempontjából a munkanélküliségi ráta és a szegénységi arány tekintetében nem tehető statisztikai különbség a válaszott országok között. Jelentős ugyanakkor a különbség az országok között az államadósság és a magánszektor adóssága tekintetében, illetve az utolsó két vizsgált évben a szociális védelemre fordított kiadás mértékében is.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Bár a szociális védelemre fordított kiadások mértéke önmagában nem bizonyult fontos tényezőnek az öngyilkossági arányszámok (pozitív irányú, vagyis ez esetben csökkenő) irányú változásában, mégis elmondható, hogy azon országokban, ahol ezen kiadások jelentősen nőttek a korábbi évekhez képest, ott a válság által kevésbé súlyosan érintett országok (Ausztria, Németország) esetében az elvárhatónál magasabb az öngyilkosságok arányszáma, a válság által súlyosan érintett ilyen ország (Spanyolország) esetében a választott mutatóknak megfelelő mértékben alakult. Természetesen a szociális védelemre fordítandó összeg sem emelhető a megfelelő források nélkül. Az elemzés alapján a legkedvezőtlenebb hatással az öngyilkossági arányok alakulására az államadósság illetve a magánszektor adóssága volt a vizsgált években. Összetett problémáról van itt tehát szó, hiszen az államadósság igen kívánatos csökkentése, jobb esetben, a központi költségvetés kiadási oldalának csökkentésével érhető el, így azonban értelemszerűen kevesebb forrás jut a szociáilis védelemre is. A költségvetés bevételi oldalának növelése viszont a magánszektor adósságának mértékére lehet kedvezőtlen hatással. Tekintve azonban, hogy az elemzés alapján az adósság két fajtája a legfontosabb tényező e kérdésben, ezek csökkentésére helyezendő a hangsúly.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet