„Szerkesztő:Szl” változatai közötti eltérés

A lap 2012. június 22., 11:47-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/szl.xls

A TERVEZETT MEGOLDÁS/ALKALMAZÁS CÍME

Különböző hús hasznú juhfajták attribútumai alapján árbecslés, árrelevancia vizsgálat.

A FELADAT ELŐTÖRTÉNETE

Juhállomány vásárlás során a fajták standard leírása alapján való összehasonlítása. Az ár vizsgálata. Mely alapján máskor másnak is elvégezhető hasonló vizsgálat (akár más témakörben is).

A FELADATMEGOLDÁS JELENLEGI HELYZETE ÉS ENNE ÉRTÉKELÉSE

A forrás dokumentum Solver, Solver2 munkalapja 21-es sora alapján látható: Ösztönös szakértői megérzésre hivatkozva nem került létrehozásra a rendelkezésre álló információk alapján fontossági sorrend megállapítása. Az ok: a különböző vásárlók különböző tulajdonságokat preferálhatnak jobban illetve kevésbé. Az elemzésnél ezt nem tartottam fontosnak, mert akkor nagyon szubjektív lett volna a megoldás. A 21.sor tartalmazza azt, hogy az egyes tényezők esetén mit tarunk előnyösebbnek (ideálisnak)azért,hogy minden tényezőt egymással párhuzamosan tudjunk vizsgálni. 0 irány esetén minél nagyobb az adott tulajdonsághoz tartozó érték, annál értékesebb. 1 irány esetén minél nagyobb az adott tulajdonsághoz tartozó érték annál értéktelenebb. Tehát a fajták (7) és mutatószámok (6) adatai alapján a győztes : Charollais ( lásd Solver munkalap 37. sor) Kritika: A jellemzők fontossági sorrendjének felállítása teljesen önkényes (vásárlóként változhat), ami nem azt jelenti, hogy rossz, csak azt, hogy nem bizonyított. Az önkényesség feloldására nincs szükség, mert személyre szabottan is elkészíthető az elemzés.

A TERVEZETT MEGOLDÁS ADATVAGYONÁNAK BEMUTATÁSA (ANYAG)

Az elemzésben résztvevő fajták adatait a fajták standard leírásából merítettem. [1]

OBJEKTUMOK (SOROK)

Az egyes fajtákat mutatja be/sorolja fel: 1: Charollais 2: Német feketefejű 3: Húsmerinó 4: Ile de franche 5: Magyar merinó 6: Suffolk 7: Texel

ATRIBÚTUMOK (X, Y oszlopok)

A különböző juhfajták fajtatulajdonságait mutatja be. x1: Ellettek (az összes anyaállat hány százaléka ellett, %) x2: Szaporulat (100 anyára jutó bárányok száma, db) x3: Napi tömeggyarapodás (nőivarú bárányoknál, gramm) x4: Napi tömeggyarapodás (hímivarú bárányoknál, gramm) x5: Az 1 éves egyedek tömege (nőivar, kg) x6: Az 1 éves egyedek tömege (hímivar, kg) y: Az ár (HUF) Minden esetben 0 az irány hisz minél nagyobb az ellettek aránya, a szaporulat, a tömeggyarapodás, az éves kori tömeg annál drágább az objektum.

A FELADAT ÁLTAL ÉRINTETT CÉLCSOPORTOK

A feladat célcsoportja a juhtenyésztésbe bekapcsolódni szándékozó gazdálkodók.

A FELADAT MEGVÁLASZOLÁSA KAPCSÁN VÁRHATÓ HASZNOSSÁG

A feladat hasznossága, hogy minél célszerűbben lehessen kiválasztani azt a fajtát, ahol az ár-érték arány a legmegfelelőbb. Az elemzés elvégzése után a vásárló szándékú gazdálkodó meg tudja állapítani, hogy a juhfajták közül az őt leginkább érdeklő mutató alapján neki melyik a legmegfelelőbb. Ösztönös szakértői vélemény költségvonzatai: -Adatvagyon megszerzése -Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése(Excel/Open office): ingyenes licencek -Szakértői munkaidő Hasonlóságelemzés költségvonzatai: -Adatvagyon megszerzése: ingyenes internetes oldalak -Számításokhoz szükséges keretrendszer megszerzése: ingyenes licencek -Szakértői munkaidő Szuboptimális megoldás kockázata: -Önkényes szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalom alapján, közvélemény-kutatással: Ennél az elemzésnél nem fontos.

SAJÁT MEGOLDÁS BEMUTATÁSA (Módszer)

1. Meta munkalap létrehozása-alapadatok. 2. Kimutatás munkalap létrehozása-Privot tábla létrehozása az alapadatokból kimutatásvarázslóval. 3. COCO (Solver) munkalap létrehozása-Primer adatokat tartalmazó objektum-attribútum mátrix létrehozása, ez alapján a rangsor tábla elkészítése a sorszám függvénnyel. 4. A lépcsők tábla a Solver segítségével történt, annak kimeneti eredményeit tartalmazza. 5. A COCO táblázat a Lépcsők tábla adataiból jött létre amihez az FKERES függvényt használtam.

AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE (Eredmény)

Az eredményeket az Eltérés és az ez alapján hozott konklúzió oszlop tartalmazza. Ennek függvényében olcsó az a juhfajta amelynek ára a becsült árszintnél kevesebb, drága pedig az amelynek ára magasabb a becsült értéknél. Az inverz (Solver2) alapján megállapítjuk, hogy hiteles vagy hiteltelen-e az eredmény. A becslések eredménye megmutatja, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján és az általunk használt becslési módszer alapján mennyire pontosan tudunk egyes fajták árát megbecsülni, majd a valós árral összehasonlítva kiválasztani azt a juhfajtát, amit a legérdemesebb megvenni az adott csoportból. Az elemzés lehet egy jó összehasonlítás, egy esetleges önellenőrzés/biztosíték a vásárlónak.

AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA (KÖVETKEZTETÉS)

A best practice és hasonlóságelemzés azonos végkövetkeztetésre jut.

VITA

Ezen algoritmusok internetes alkalmazássá fejlesztésének lehetősége, hogy az árult termékek/jószágok adatainak gyűjtése, majd a vásárló számára egy olyan portál létrehozása, ami nem csak az árak alapján hasonlítja össze az árukat, hanem a vásárló által kiválasztott termékekre lefuttathat becslési algoritmusokat, amik a fellelhető közös paraméterek alapján becsli az ár-érték arányt. A kérdés nyitott: Ha két módszer azonos eredményt ad, akkor mennyi a tényleges hasznossága az egyiknek a másikhoz képest? A válasz: Míg a best practice mint gyakorlat, addig az elemzés lehet, hogy pontosabb képet ad mint az adathalmaz és az ügyfélnek ezzel időt spórolunk , és az általa kiválasztott fajtákat összehasonlítva, egységesen be tudjuk mutatni.Nem kell külön-külön keresgélni.

LÉPCSŐS FÜGGVÉNY ÁTFORGATÁSA SZAKÉRTŐI RENDSZERKÉNT ÉRTELMEZHETŐ TÁBLÁZATBA

KAPCSOLÓDÓ MEGOLDÁSOK, DOKUMENTUMOK

https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta --Szl 2012. június 22., 08:50 (UTC)