„Heliad” változatai közötti eltérés
(→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
(→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
A munkabérek alakulását egy cégen belül olyan, általában szubjektív tényezők alakítják, melyek számmal nem, vagy csak nehezen mérhetők. Ilyen tényező például, hogy a munkavállaló mennyire értékeli a munkáját, s ennek tekintetében mekkora összegért hajlandó elvégezni adott munkát. Ez megfordítva is igaz; a vállalat mekkora bért hajlandó kifizetni adott munka elvégzéséért adott dolgozónak. A munkavállalót befolyásoló pszichológiai tényezők –, mint, hogy mennyire érzi magát megbecsülve a cégnél, milyen a munkahely légköre, mekkora felelőssége van, stb. – egy képzeletbeli szubjektív skálán mérve különböző értékeket vesznek fel, melyeket összevetve megkapjuk azt az összeget, amiért a munkavállaló hajlandó dolgozni. A gond ezzel a mérési módszerrel, hogy nem objektív tényeken alapuló kvantitatív eredményt kapunk. Ezzel szemben az elkészített MY-X elemzés objektív tényezőkkel dolgozik, s így objektív eredményeket kapunk. Az elemzés segítségével megtudjuk, hogy adott évben milyen mértékben fizette túl-, illetve alul a dolgozóit a vállalat. | A munkabérek alakulását egy cégen belül olyan, általában szubjektív tényezők alakítják, melyek számmal nem, vagy csak nehezen mérhetők. Ilyen tényező például, hogy a munkavállaló mennyire értékeli a munkáját, s ennek tekintetében mekkora összegért hajlandó elvégezni adott munkát. Ez megfordítva is igaz; a vállalat mekkora bért hajlandó kifizetni adott munka elvégzéséért adott dolgozónak. A munkavállalót befolyásoló pszichológiai tényezők –, mint, hogy mennyire érzi magát megbecsülve a cégnél, milyen a munkahely légköre, mekkora felelőssége van, stb. – egy képzeletbeli szubjektív skálán mérve különböző értékeket vesznek fel, melyeket összevetve megkapjuk azt az összeget, amiért a munkavállaló hajlandó dolgozni. A gond ezzel a mérési módszerrel, hogy nem objektív tényeken alapuló kvantitatív eredményt kapunk. Ezzel szemben az elkészített MY-X elemzés objektív tényezőkkel dolgozik, s így objektív eredményeket kapunk. Az elemzés segítségével megtudjuk, hogy adott évben milyen mértékben fizette túl-, illetve alul a dolgozóit a vállalat. | ||
| − | A szubjektív értékelésem szerint a munkabérek kiértékelése a következő: 2006-os évet viszonyítási alapul véve 2007-ben a "Késztermékek" kiugróan magas volt még a többi évvel összevetve is, s e mellett a "Marketing szolgáltatások" is jelentősen nőtt. Ez a (pozitív értelemben vett) "támadó" magatartás arra enged következtetni, hogy a cég az eladásra, valamint az ezt támogató eszközökre, így pl. a marketingre fektetett nagy hangsúlyt. Ez - különösen a marketing osztály koncentráció igényes, kreatív jellegét figyelembe véve - intenzívebb munkát, esetleges fokozott stressz szituációt feltételezhet, | + | A szubjektív értékelésem szerint a munkabérek kiértékelése a következő: 2006-os évet viszonyítási alapul véve 2007-ben a "Késztermékek" kiugróan magas volt még a többi évvel összevetve is, s e mellett a "Marketing szolgáltatások" is jelentősen nőtt. Ez a (pozitív értelemben vett) "támadó" magatartás arra enged következtetni, hogy a cég az eladásra, valamint az ezt támogató eszközökre, így pl. a marketingre fektetett nagy hangsúlyt. Ez - különösen a marketing osztály koncentráció igényes, kreatív jellegét figyelembe véve - intenzívebb munkát, esetleges fokozott stressz szituációt feltételezhet, továbbá ebből kifolyólag alul bérezésre utal. 2008-ban hasonló kiugrás figyelhető meg a "Reklám, hírdetés" valamint a "Termeléshez felhasznált anyagok költsége" tekintetében, míg a többi tényező nem változott számottevő mértékben. Az anyagköltség nagy mértékű növekedése, viszonylag állandó tényezők mellet indokolatlan bérnövekedésre enged következtetni. Az ezt követő két évben nagyjából kiegyenlítik egymást az adatok (pl.:ugyan nő a "Beruházások, felújítások", de csökkennek az egyéb költségek), mi szerint a bérkifizetés ideális, elfogadható. 2011-ben viszont a "Késztermék" a "Termeléshez felhasznált anyagok költsége" és roppant mértékben a "Promóciós anyagok" kiugróan nagyot nőttek. Ez a kibocsátás intenzitás növekedését, a "támadó" politika folytatását feltételezi. A fenti okfejtés értelmében a bérezés szintje túl alacsonynak mondható. |
A gond ezzel a módszerrel, s így az eredményekkel is az, hogy a megítélés, mi szerint a bér több-, vagy kevesebb, mint amennyinek lennie kéne, mindössze szubjektív véleményen alapszik, s ebből kifolyólag az ideális bér meghatározása is csak szubjektív lehet. Amennyiben több elemző vizsgálja a béreket saját megítélése szerint, sosem születhet tökéletesen egybecsengő vélemény, eredmény. | A gond ezzel a módszerrel, s így az eredményekkel is az, hogy a megítélés, mi szerint a bér több-, vagy kevesebb, mint amennyinek lennie kéne, mindössze szubjektív véleményen alapszik, s ebből kifolyólag az ideális bér meghatározása is csak szubjektív lehet. Amennyiben több elemző vizsgálja a béreket saját megítélése szerint, sosem születhet tökéletesen egybecsengő vélemény, eredmény. | ||
A lap 2012. november 8., 17:18-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A Helia-D Kft éves munkabér kifizetések felülvizsgálata.
A feladat előtörténete
A lehető legjobb versenypozíció eléréséhez roppant fontos a megfelelő vállalati stratégia kialakítása. Szakdolgozatom ezt a témát öleli fel. Ugyanakkor fontos tényező e mellet a vállalati humán erőforrás gazdálkodás (a vállalati stratégia részeként is), hiszen ők a vállalat működtetői. Mivel a dolgozók egyik fő motivációja a munkabér, a feladatom azt vizsgálja, hogy bizonyos tényezők mellett a cég munkabér kifizetése mennyiben és milyen irányban tér el az ideális (elméleti) szinttől.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A munkabérek alakulását egy cégen belül olyan, általában szubjektív tényezők alakítják, melyek számmal nem, vagy csak nehezen mérhetők. Ilyen tényező például, hogy a munkavállaló mennyire értékeli a munkáját, s ennek tekintetében mekkora összegért hajlandó elvégezni adott munkát. Ez megfordítva is igaz; a vállalat mekkora bért hajlandó kifizetni adott munka elvégzéséért adott dolgozónak. A munkavállalót befolyásoló pszichológiai tényezők –, mint, hogy mennyire érzi magát megbecsülve a cégnél, milyen a munkahely légköre, mekkora felelőssége van, stb. – egy képzeletbeli szubjektív skálán mérve különböző értékeket vesznek fel, melyeket összevetve megkapjuk azt az összeget, amiért a munkavállaló hajlandó dolgozni. A gond ezzel a mérési módszerrel, hogy nem objektív tényeken alapuló kvantitatív eredményt kapunk. Ezzel szemben az elkészített MY-X elemzés objektív tényezőkkel dolgozik, s így objektív eredményeket kapunk. Az elemzés segítségével megtudjuk, hogy adott évben milyen mértékben fizette túl-, illetve alul a dolgozóit a vállalat.
A szubjektív értékelésem szerint a munkabérek kiértékelése a következő: 2006-os évet viszonyítási alapul véve 2007-ben a "Késztermékek" kiugróan magas volt még a többi évvel összevetve is, s e mellett a "Marketing szolgáltatások" is jelentősen nőtt. Ez a (pozitív értelemben vett) "támadó" magatartás arra enged következtetni, hogy a cég az eladásra, valamint az ezt támogató eszközökre, így pl. a marketingre fektetett nagy hangsúlyt. Ez - különösen a marketing osztály koncentráció igényes, kreatív jellegét figyelembe véve - intenzívebb munkát, esetleges fokozott stressz szituációt feltételezhet, továbbá ebből kifolyólag alul bérezésre utal. 2008-ban hasonló kiugrás figyelhető meg a "Reklám, hírdetés" valamint a "Termeléshez felhasznált anyagok költsége" tekintetében, míg a többi tényező nem változott számottevő mértékben. Az anyagköltség nagy mértékű növekedése, viszonylag állandó tényezők mellet indokolatlan bérnövekedésre enged következtetni. Az ezt követő két évben nagyjából kiegyenlítik egymást az adatok (pl.:ugyan nő a "Beruházások, felújítások", de csökkennek az egyéb költségek), mi szerint a bérkifizetés ideális, elfogadható. 2011-ben viszont a "Késztermék" a "Termeléshez felhasznált anyagok költsége" és roppant mértékben a "Promóciós anyagok" kiugróan nagyot nőttek. Ez a kibocsátás intenzitás növekedését, a "támadó" politika folytatását feltételezi. A fenti okfejtés értelmében a bérezés szintje túl alacsonynak mondható.
A gond ezzel a módszerrel, s így az eredményekkel is az, hogy a megítélés, mi szerint a bér több-, vagy kevesebb, mint amennyinek lennie kéne, mindössze szubjektív véleményen alapszik, s ebből kifolyólag az ideális bér meghatározása is csak szubjektív lehet. Amennyiben több elemző vizsgálja a béreket saját megítélése szerint, sosem születhet tökéletesen egybecsengő vélemény, eredmény.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatvagyon a Helia-D Kft adott évi főkönyvi kivonatainak adatait tartalmazza (Forintban).
Objektumok (sorok)
Szellemi termékek Termelőgépek, berendezések Beruházások, felújítások Késztermékek Termeléshez használt anyagok költsége Bérleti díjak Promóciós anyagok Reklám, hírdetés Marketing szolgáltatások
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Évek, melyekhez az objektumok tartoznak. Az Y oszlop az éves munkabér kifizetést mutatja.
A feladat által érintett célcsoportok
Mivel a vizsgálat egyetlen cégről szól, a célcsoport elsősorban az adott cég menedzsment részlege.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az eredményeket felhasználva következtetéseket vonhatnak le, valamint további elemzéseket végezhetnek.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. lépés: OAM tábla készítése 2. lépés: Infláció kiszűrése 3. lépés: korreláció-, irány-, iránylegitimáció meghatározás 4. lépés: Rangsor tábla kialakítása sorszám függvény segítségével 5. lépés: Inverz rangsor tábla kialakítása 6. lépés: Lépcsős táblák kialakítása (lépcsők1, lépcsők2) 7. lépés: COCO STD tábla 8. lépés: Eredmény kiértékelés a valós és becsült munkabér különbségével 9. lépés: kiegészítő számítások
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az utolsó COCO STD táblából kiolvasható, hogy a vállalat 2007-ben és 2011-ben alul fizette a dolgozóit, míg 2008-ban túlfizette. 2006-ben, 2009-ben és 2010-ben az eltérés 0 volt, azaz a munkabér kifizetés éppen megfelelő volt.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az eredmények tükrében érdemes további elemzéseket végezni, más cégek bevonásával, mert ez a vállalati stratégia kialakítás, valamint a humán erőforrás gazdálkodás részleg számára egyaránt hasznos lehet.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Az elemzés előnye, hogy mivel a szubjektív mérési opciókkal és elemzésekkel szemben ez a módszer teljesen objektív tényadatokkal dolgozik (főkönyvi kivonat adatai), minden vállalkozásnál alkalmazható, függetlenül a vállalati formától, mérettől, székhelytől (külföldi vagy hazai cég), stb.
