„Megérte volna” változatai közötti eltérés
Jkv5 (vitalap | szerkesztései) (→Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)) |
Jkv5 (vitalap | szerkesztései) (→Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)) |
||
159. sor: | 159. sor: | ||
Hasznosság-különbözet a két megoldás között: | Hasznosság-különbözet a két megoldás között: | ||
− | költségkülönbözet: 6.000 Ft (ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás: 10.000-4.000 Ft) | + | *költségkülönbözet: 6.000 Ft (ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás: 10.000-4.000 Ft) |
− | megoldások érték-különbözete: 5.000 Ft (ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 15.000-10.000 Ft) | + | *megoldások érték-különbözete: 5.000 Ft (ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 15.000-10.000 Ft) |
− | összes különbözet: 11.000 Ft (ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással) | + | *összes különbözet: 11.000 Ft (ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással) |
A lap jelenlegi, 2013. január 17., 15:32-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/megerte-volna.xlsx
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Azonos időpontban (2006 decemberében) kibocsátott befektetési alapok teljesítményének összehasonlítása a befektetők szempontjából.
Vajon melyikbe lett volna érdemes befektetni?
A feladat előtörténete
Megtakarított pénzemet gyakran helyezem befektetési alapokba, ezért fontos számomra, hogy ne csak a banki kampányok és az egyszeri hozamadatok befolyásolják döntésemet.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Befektetések választásakor gyakran halljuk, hogy a múltbéli hozamot nem vetítik előre a jövőbeni teljesítményt.
A másik nagy igazság, hogy a pénzügyi piacokon nincsen ingyen ebéd, vagyis magasabb hozamokat, csak magasabb kockázat árán tudunk elérni.
A befektetések hozamára számos tényező van hatással, ezekkel nem mindig vagyunk akkor tisztában, amikor bemegyünk a bankfiókba.
Célom, hogy ezen tényezők minél szélesebb körén keresztül vizsgáljam a kiválasztott befektetési alapok hasznosságát.
Legelső dolog amit megvizsgálok az ösztönös értékelésnél az az értékpapírok hozama, hiszen azt szeretném elfogadható kockázat mellett maximalizálni.
- a K&H Euró Fix Plusz 1 Származtatott Befektetési Alap (segédtábla 9. sor) kikerült a fókuszból, hiszen bár alacsony a kockázata, de nagyon alacsony a hozam is.
- az OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alapnál (segédtábla 8. sor) jó az éves hozam, de nagy a kockázat, hatalmas a szórás és negatív a 3 hónapos hozam, ezért ezt sem választom.
- az OTP Prémium Euró Alap (segédtábla 3. sor) esetén jó az éves hozam, de nagyok a kockázatok, nagy a szórás és alacsony a 3 hónapos hozam, ezért ezt sem választom.
- az OTP Prémium Növekedés Alap (segédtábla 6. sor) esetén jó az éves hozam és a 3 hónapos is, de nagy a kockázat és a szórás, így ezt sem választom.
Három objektum maradt versenyben, ezek közül kellett kiválasztanom a legjobbat:
- OTP Prémium Klasszikus Alap (segédtábla 4. sor):
- a három versenyző közül itt a legalacsonyabb a hozam mérsékelt kockázattal és nagyon alacsony szórással
- OTP Prémium Kiegyensúlyozott Alap (segédtábla 5. sor):
- a hármasból itt a legmagasabb a hozam, de egyben a kockázat is és a szórás is, de azok mértéke még elfogadható
- Magellán 2 Tőkevédett Nyíltvégű Származtatott Alap (segédtábla 7. sor):
- jók a hozamok, a szórás mértéke elfogadható, a kockázat pedig minimális és különösen előnyös a tőkevédelem.
Ebben a szituációban már az egyének szubjektív döntései is előtérbe kerülnek, hiszen mindenkinek van egy egyéni kockázatállalási hajlandósága. Egy hosszabb távra nélkülözhető pénzösszeg esetén elképzelhetőnek tartom, hogy a nagyobb hozam reményében hajlandó lennék nagyobb kockázatot is vállalni, de alapvetően a biztonságos befektetések híve vagyok.
Ezért az ösztönös értékelésemnél a Magellán 2 Tőkevédett Nyíltvégű Származtatott Alap (segédtábla 7. sor) számomra a legjobb választás.
Dönteni csak a szubjektív véleményem alapján tudtam, csak a kockázatvállalási hajlandóságom segített a választásban, az igazából nem derült ki számomra egyértelműen, hogy megéri-e nagyobb kockázatot vállalnom az esetleges magasabb hozam reményében, ezért kerestem egy objektívabb számítási módszert.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A befektetési alapok értéke az induláskor mindig a névérték (legtöbbször 1 Ft). Így a befektetési alapok árfolyama az indulás óta eltelt hozamot tükrözi.
Ezért volt fontos, hogy azonos időben induló alapokat válasszak ki az elemzésemhez.
A befektetési alapok adatait a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) honlapján teszik közzé, innen könnyedén hozzáférhetőek az elemzéshez szükséges adatok: www.bamosz.hu
Előfordulnak alapok, amelyek 10.000 Ft-os névértékkel kerülnek forgalomba, ezért az adatok összehasonlíthatósága miatt kellett az árfolyamnál az egységes 10.000 Ft-os bázist választani.
Objektumok (sorok)
2006. decemberében induló befektetési alapok:
- OTP Prémium Euró Alap
- OTP Prémium Klasszikus Alap
- OTP Prémium Kiegyensúlyozott Alap
- OTP Prémium Növekedési Alap
- Magellán 2 Tőkevédett Nyíltvégű Származtatott Alap
- OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap
- K&H Euró Fix Plusz 1 Származtatott Befeketési Alap
Attribútumok (X, Y oszlopok)
- 3 havi hozam (bázis = 1000) (%)
- minél nagyobb a 3 havi hozam, annál kedvezőbb lehet a befektetés
- 1 éves hozam (bázis = 1000) (%)
- minél nagyobb az 1 éves hozam, annál kedvezőbb lehet a befektetés
- kockázati szint (tőkevédett "0", óvatos "1", kiegyensúlyozott "2", dinamik/részvény "3")
- minél kisebb a kockázat, annál kedvezőbb lehet a befektetés
- 1 éves szórás (bázis = 1000) (%)
- minél kisebb a szórás, annál kedvezőbb lehet a befektetés
- devizanem (nem HUF "1", HUF "0")
- ha nincs devizakockázat, vagyis Forint a befektetés devizaneme, akkor kedvezőbb lehet a befektetés
- napi árfolyam (bázis = 10000) (Forint)
- minél nagyobb az árfolyam, annál nagyobb hozamot ért el az indulástól az alap, így annál kedvezőbb a befektetés
A feladat által érintett célcsoportok
Minden befektetőnek segítséget nyújthat az elemzés, ezen kívül még a jó teljesítményű alap reklámként is használhatja.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Számomra a legoptimálisabb befektetést próbálom kiválasztani a hasonlóságelemzéssel.
Ösztönös értékelés:
- az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft (www.bamosz.hu – ingyenes)
- a szakértői bérköltség:
- 3.000 Ft/óra
- munkaidő 3 óra
- Internet használati díj: 1.000 Ft
- Költségek összesen: 10.000 Ft
- Piaci érték várhatóan: 10.000 Ft
A munkaidőt megnöveli, hogy a döntés egy szubjektív választás eredménye, ezért nem tekintető hitelesnek. Ahhoz, hogy egy nagyobb mintát tudjunk vizsgálni, szükség van akár baráti beszélgetés keretében, akár közvélemény-kutatás formájában további vizsgálódásra.
A piaci érték becslése azért ilyen alacsony, mert addig nem várható, hogy értékesíteni lehet a megoldást, amíg nem tudunk kellően nagy mintát megkérdezni. Amíg néhány ember szubjektív döntése alapján hozzuk meg a döntést, addig a vizsgálatunk eredménye nem hiteles.
Az elemzés felhasználható minden befektetési alap esetében:
- ahol kedvező értékeket mutat: marketing- és reklám céljából
- ahol nem mutat kedvező értéket: figyelmezteti a vagyonkezelőt
Tananyag szerinti értékelés:
- az adatok beszerzésének költsége: 0 Ft (www.bamosz.hu – ingyenes)
- a szakértői bérköltség:
- 3.000 Ft/óra
- munkaidő 1 óra
- Internet használati díj: 1.000 Ft
- Költségek összesen: 4.000 Ft
- Piaci érték várhatóan: 15.000 Ft
A piaci érték várhatóan magasabb, mint az ösztönös megoldásnál, hiszen számításunk hiteles, alá tudjuk támasztani, az nem egy ösztönös/szubjektív vélemény eredménye. A 11.000 Ft profit reményében kezdjük a tananyag szerinti megoldást.
Az elemzés felhasználható minden befektetési alap esetében:
- ahol kedvező értékeket mutat: marketing- és reklám céljából
- ahol nem mutat kedvező értéket: figyelmezteti a vagyonkezelőt
Hasznosság-különbözet a két megoldás között:
- költségkülönbözet: 6.000 Ft (ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás: 10.000-4.000 Ft)
- megoldások érték-különbözete: 5.000 Ft (ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 15.000-10.000 Ft)
- összes különbözet: 11.000 Ft (ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással)
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- segédtábla
- a 2006 decemberében induló befektetési alapok adatait tartalmazó táblázat található itt
- Adatok
- ezen a fülön találhatóak a kiválasztott alapok adatai és forrásai a pivot tábla elkészítéséhez
- pivot táblák
- az Adatok fülön lévő objektumokból pivot táblát készítettem összeg/érték és darab/érték szerint is
- direkt
- az adatokat rangsoroltam (0 annál jobb minél nagyobb – hozam, 1 annál jobb minél kisebb – kockázat, szórás, deviza)
- COCO
- COCO elemzés a rangsor alapján
- inverz
- az adatokat rangsoroltam (1 annál jobb minél nagyobb – hozam, 0 annál jobb minél kisebb – kockázat, szórás, deviza)
- COCO2
- COCO elemzés az inverz rangsor alapján
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Ösztönös értékelés szempontjából számomra a legjobb választás az OTP Prémium Kiegyensúlyozott Alap lenne.
A tananyag szerinti megoldás alapján a legjobb választás a COCO2 munkalap 36. sorában található OTP Prémium Klasszikus Alap.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az elemzést mint egy egyszerű befektető kezdtem el. Volt néhány alapvető, szubjektív szempontom, (kerülöm a nagy kockázatot (dinamikus/részvény), kerülöm a devizakockázatot) ami alapján döntöttem. Az ösztönös értékelésemet hitelt érdemlően nem tudom alátámasztani, hiszen az csak egy szubjektív döntés eredménye.
A tananyag szerinti feldolgozásnál az eredmény objektívebb, sőt megbízhatóbb is.
Így nemcsak a legjobb alapot tudjuk kiválasztani, de rangsorolni is tudjuk a teljesítményeket.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Már a két megoldás hasznosságának vizsgálata során is kiderült, hogy a tananyag szerinti változat 11.000 Ft-tal több hasznot hozott az ösztönös megoldásnál.
Hasznosság-különbözet a két megoldás között:
- költségkülönbözet: 6.000 Ft (ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás: 10.000-4.000 Ft)
- megoldások érték-különbözete: 5.000 Ft (ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 15.000-10.000 Ft)
- összes különbözet: 11.000 Ft (ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással)
A saját elemzési módszerem több időt vett el, mint az objektívebb megbízhatóbb tananyag szerinti megoldás.
Mivel a két eredmény nem azonos így dönteni kell melyik a megbízhatóbb:
- A tananyag szerinti módszer egyértelműen több szempontot vett figyelembe és az eredményt tekintve is komplexebb.
- Az eredményeket és a komplexitást szem előtt tartva a tananyag szerinti megoldást választom.