A lap 2013. január 28., 14:59-kori változata

Forrás= XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A TOP 5 gépjármű finanszírozással foglalkozó lízingcég forgalmának összehasonlítása 2008 és 2011 között a vállalati szegmensben

A feladat előtörténete

Szakdolgozatomat a gépjármű finanszírozási piac pénzügyi válság utáni átalakulásából, illetve a vállalati szegmensben az operatív lízing és flottakezelés szolgáltatás térnyeréséből írom, így kézenfekvő volt, hogy az elemzést is ebből a témakörből válasszam. Megtetszett az eljárás, és érdeklődve vártam, hogy milyen eredményt hoz az eddigi tudásommal végzett összehasonlításhoz képest.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az emberek általában valamely intuíció által hozzák meg döntéseiket, ezek általában szubjektív döntések. Kevesek sajátossága a logikus és megalapozott döntés előkészítés, elemzés, a lehetséges megoldások hasznosságának és hátrányinak felvázolása, majd ezek ismeretében a legkedvezőbb ( tényleg a legkedvezőbb? ) döntés meghozása, az objektivitás. Sokszor fontosabb érv, hogy a barát mit és miért választott, illetve a konkurencia döntése mi volt, és pont azért vagy azért ne válasszák ugyan azt a megoldást.

A rendelkezésre álló adatok alapján többféle végkövetkeztetésre lehetne jutni.

Például legyen győztes:

1. a legnagyobb szerzős számmal rendelkező finanszírozó
2. a legnagyobb növekedést, illetve legkisebb csökkenést produkáló finanszírozó
3. a legkisebb lakossági részaránnyal bíró
4. a legnagyobb nem lakossági részaránnyal bíró
5. a legnagyobb oly céges részaránnyal bíró, mely az adott vállalkozás kategóriájába tartozik

Illetve akár több kritériumot is figyelembe vehetnénk különböző súllyal.

Ebből is látszik, hogy a döntés még ily kevés adat birtokában is mennyire összetett, és ekkor még a szubjektivitás ( pld. volt már vele kapcsolatom és korrekt partner volt, vagy éppen az ellenkezője ) nem is zavart bele a végeredménybe.

Mindezek fényében szükség lenne egy korrekt, tényeken, egész pontosan adatokon alapuló, valamely matematikai módszert hasznosító alkalmazásra, mely figyelembe veszi a fent említett lehetőségek összességét.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzéshez szükséges adatokat hosszas keresés után a Lízingszövetség honlapjáról sikerült beszerezni. Itt szakdolgozat íróként lehetőség van regisztrálni, és nagyon részletes statisztikákat lehet kapni a finanszírozási piacról, ezen belül a gépjármű lízingről is.

Mivel a témámhoz elsődlegesen a céges finanszírozással kapcsolatos adatokra van szükségem, így elsődlegesen erre fókuszáltam. A tényleges piaci pozíciót is figyelembe vettem, de a három vállalati szegmens részaránya adta meg az adott cég pozícióját ezen a területen. Mivel az arányszámok méretfüggetlenek, így fontos volt az adott évben realizált szerződésszám is.

Objektumok (sorok)

5 Lízingcég, akik az adott időszak meghatározói voltak a piacon:

• Lombard Lízing Csoport
• CIB Lízing csoport
• Budapest csoport
• MKB Euroleasing Csoport
• Porsche Lízing és Szolgáltató Kft

A vizsgált évek:

• 2008
• 2009
• 2010
• 2011

Ez összesen 5*4=20 objektum

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Szerződésszám: azt mutatja meg, hogy adott évben hány új lízingszerződést kötött az adott finanszírozó. A vizsgálat szempontjából a sorba rendezésnél a minél nagyobb, annál jobb elv érvényesül

• Lakossági ügyfelek aránya: azt mutatja meg, hogy az összes új lízingszerződésből milyen arányban vannak a lakossági ügyfelek. Mivel a vizsgálódásunk a vállalati szegmensre irányul, így itt a fordított sorrend a nekünk kedvező, tehát a minél kisebb a jobb

• Mikro-, kis és középvállalati ügyfelek aránya:azt mutatja meg, hogy az összes új lízingszerződésből milyen arányban vannak a mikro-, kis és középvállalati ügyfelek. A vizsgálat szempontjából a sorba rendezésnél a minél nagyobb, annál jobb elv érvényesül

• Nagyvállalati ügyfelek aránya: azt mutatja meg, hogy az összes új lízingszerződésből milyen arányban vannak a nagyvállalati ügyfelek ügyfelek. A vizsgálat szempontjából a sorba rendezésnél a minél nagyobb, annál jobb elv érvényesül

• Állami, önkormányzati ügyfelek aránya: azt mutatja meg, hogy az összes új lízingszerződésből milyen arányban vannak az állami, önkormányzati ügyfelek. A vizsgálat szempontjából a sorba rendezésnél a minél nagyobb, annál jobb elv érvényesül

A feladat által érintett célcsoportok

A mai céges finanszírozási piacon a döntéshozók nagyon nehezen tudnak dönteni, hogy a beszerezendő gépkocsikat hogyan finanszírozzák. Vásárolják-e meg készpénzben, amennyiben valamely finanszírozás mellett döntenek, akkor az pénzügyi lízing legyen-e, azon belül nyílt vagy zárt végű, esetlegesen válasszák-e az operatív lízinget, és azon belül is a milyen szolgáltatásokkal? Szakdolgozatommal ebben a döntésben akarok segítséget nyújtani. Az elemzés abban segíthet, hogy ha már a finanszírozási formát kiválasztották, akkor a finanszírozót is eldönthessék mellé. Van aki a piacvezető mellett dönt, mert biztonságra törekszik, van aki a helyezettek mellett, mert számít arra, hogy jobban figyelnek rá, és jobb kondíciókat kaphat.

A lízingcégeknek is fontos lehet az elemzés, hiszen láthatják ,hogy mely területen erősek illetve gyengébbek, mely célcsoportban tudnak még növekedni, illetve a konkurencia hol erős és hol támadható.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A módszerrel, illetve a kimutatás eredményeivel hosszú távon anyagi szempontból megalapozott és jó döntést hozhatunk. Ezen felül számomra haszon egy új módszer megismerése, ami kellő alapossággal használja a matematika tudományát. Fontos és hasznos új tapasztalatok szerzése, és az érdeklődés az újdonság, egy új módszer iránt.

Az ösztönös megoldás költsége:

• adatgyűjtése internetről ( 1-2 munkaóra ) 6 000,- Ft
• az internet költsége kb. 100 Ft
• kérdőív összeállítás ( 2 munkaóra ) 6 000,- Ft
• a megkérdezett célcsoport kiválasztása ( finanszírozók munkatársai, vállalati döntéshozók, könyvelők ) ( 1 munkaóra ) 3 000,- Ft
• interjúk ( 2 munkaóra ) 6 000,- Ft
• adatok összegzése ( 2 munkaóra ) 6 000,- Ft

Az összes költség tehát: 27 100,- Ft

További megoldás lehetne egy szakértőt megbízni, de ennek költsége többszöröse lenne a fentieknek.

A COCO elemzés költségei:

• az adatok összegyűjtése internetről ( 1-2 munkaóra ) 6 000,- Ft
• az internet költsége kb. 100 Ft
• az elemzés elkészítése ( 1-2 munkaóra ) 6 000,- Ft

Az összes költség tehát így 12 100,- Ft

A COCO elemzés módszerével a feladat megválaszolása jelentős várható költséget ( 15 000,- Ft )és 5 munkaórát takaríthatunk meg, és az így megkapott válasz is sokkal egzaktabb.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Létrehoztam egy alaptáblázat munkalapot, ebbe gyűjtöttem össze a adatokat a lízingszövetségi statisztikákból.
2. A sorrend munkalapon elkészítettem azt a táblázatot, melyben az adatok sorrendjét kapjuk meg, az attribútumokban említett módszer szerint
3. Ezen a munkalapon létrehoztam az inverz sorrend táblázatot is
4. Az alap sorrend táblázatot lefuttattam a COCO Y=0 futtatókörnyezetben és bemásoltam egy új munkalapra, melynek a COCO nevet adtam
5. A táblázatban megkapott becslési értékeket összehasonlítottam a tény+0 értékekkel és színjelölésekkel láttam el őket ( minél zöldebb annál jobb, minél pirosabb annál rosszabb )
6. Az inverz sorrend táblázatot is lefuttattam a COCO Y=0 futtatókörnyezetben és bemásoltam egy új munkalapra, melynek az Inverz COCO nevet adtam
7. A COCO munkalapon elvégeztem a hitelesség vizsgálatot a ha Delta * Inverz Delta <= 0, akkor hiteles függvény alapján
8. Egy új munkalapon kimutatásvarázsló segítségével elkészítettem az adott lízingcégek adott évre vonatkozó becslésérték táblázatát ( forrás a COCO táblázat )

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet