„Mocsai-index” változatai közötti eltérés
A Miau Wiki wikiből
Jkv0 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat-megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
Jkv0 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat-megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
*Önellenőrzés képpen megnéztük, hogy a döntőbe jutott csapatok eredményei vissza tükröződnek-e ezen számítások által. A súlyozatlan átlagok esetében az első két helyezett visszaigazolást nyert volna, még a harmadik és negyedik helyezett nem (vö: OAM munkalap: AJ vs. AG). A súlyozott átlagok esetében a negyedik helyezett kivételével, mindenki ugyanazt az eredményt érte volna el (vö: OAM munkalap AI vs. AJ) | *Önellenőrzés képpen megnéztük, hogy a döntőbe jutott csapatok eredményei vissza tükröződnek-e ezen számítások által. A súlyozatlan átlagok esetében az első két helyezett visszaigazolást nyert volna, még a harmadik és negyedik helyezett nem (vö: OAM munkalap: AJ vs. AG). A súlyozott átlagok esetében a negyedik helyezett kivételével, mindenki ugyanazt az eredményt érte volna el (vö: OAM munkalap AI vs. AJ) | ||
*Magyarország kapcsán elmondható, hogy a súlyozatlan átlagok az 5. helyre tették volna (vö: OAM munkalap 25. sor), míg a súlyozott átlagok esetében Magyarország a 3. helyett is kiérdemelhette volna. | *Magyarország kapcsán elmondható, hogy a súlyozatlan átlagok az 5. helyre tették volna (vö: OAM munkalap 25. sor), míg a súlyozott átlagok esetében Magyarország a 3. helyett is kiérdemelhette volna. | ||
| − | *A Best practice megoldások alapján elmondható, hogy a súlyozatlan átlagok a kieséses rendszer logikáját visszaigazolták, de a helyezéseket pontosan nem tudták visszatükrözni. Az elvileg szofisztikáltabb súlyozott átlagok alapján míg a kieséses rendszer létjogosultsága is megkérdőjeleződik. Ellenben, Magyarország mindkét Best Practice alapján a döntőbe nem jutottak közül a legjobbnak tűnik, tehát Mocsai Lajosnak igazat kell adnunk. | + | *A Best practice megoldások alapján elmondható, hogy a súlyozatlan átlagok a kieséses rendszer logikáját visszaigazolták (hiszen az első négy helyezés az első négy helyezésen oszlott meg), de a helyezéseket pontosan nem tudták visszatükrözni (mert Magyarország harmadik lett volna, noha be sem jutott a négy legjobb közé). Az elvileg szofisztikáltabb súlyozott átlagok alapján míg a kieséses rendszer létjogosultsága is megkérdőjeleződik. Ellenben, Magyarország mindkét Best Practice alapján a döntőbe nem jutottak közül a legjobbnak tűnik, tehát Mocsai Lajosnak igazat kell adnunk. |
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
A lap 2013. január 30., 15:09-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat-megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- Miért lettünk nyolcadikok a kézilabda vb-n 2013-ban?
- Lehettünk-e volna ötödikek a kézilabda vb-n 2013-ban?
A feladat előtörténete
- Böngészés közben az alábbi meghökkentő hírre akadtam: http://www.telesport.hu/Hirek/2013/01/25/09/Mocsai_Nem_jo_a_vb_lebonyolitas_videoval_.aspx
- Valóban elképzelhető-e, hogy a Kézilabda Világszövetség ne gondolta volna végig a szabályrendszerének az összes hatását előre?
A feladat-megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- Ha sosem találkozunk a tantárgy üzeneteivel, akkor a forrásdokumentum OAM munkalapjának AF-AG oszlopai szerint létrehoznánk az egyes országok rendelkezésre álló sportstatisztikái alapján számítható rangsorok átlagát, és ezek sorrendjét. Vagy ugyanezt az átlag rangsort súlyozott módon is létrehozhattuk volna, ahol a súlyokat (vö: OAM munkalap, 1. sor) önkényesen határozhattuk volna meg. Például a különböző kapura lövések számainak (kísérletek számainak) esetében, nem lehetünk biztosak, hogy a minél több annál jobb módszer érvényes, így ezt a bizonytalanságot egy alacsonyabb súlyértékkel jelezhetjük (vö: OAM munkalap, AH-AI oszlopok).
- Önellenőrzés képpen megnéztük, hogy a döntőbe jutott csapatok eredményei vissza tükröződnek-e ezen számítások által. A súlyozatlan átlagok esetében az első két helyezett visszaigazolást nyert volna, még a harmadik és negyedik helyezett nem (vö: OAM munkalap: AJ vs. AG). A súlyozott átlagok esetében a negyedik helyezett kivételével, mindenki ugyanazt az eredményt érte volna el (vö: OAM munkalap AI vs. AJ)
- Magyarország kapcsán elmondható, hogy a súlyozatlan átlagok az 5. helyre tették volna (vö: OAM munkalap 25. sor), míg a súlyozott átlagok esetében Magyarország a 3. helyett is kiérdemelhette volna.
- A Best practice megoldások alapján elmondható, hogy a súlyozatlan átlagok a kieséses rendszer logikáját visszaigazolták (hiszen az első négy helyezés az első négy helyezésen oszlott meg), de a helyezéseket pontosan nem tudták visszatükrözni (mert Magyarország harmadik lett volna, noha be sem jutott a négy legjobb közé). Az elvileg szofisztikáltabb súlyozott átlagok alapján míg a kieséses rendszer létjogosultsága is megkérdőjeleződik. Ellenben, Magyarország mindkét Best Practice alapján a döntőbe nem jutottak közül a legjobbnak tűnik, tehát Mocsai Lajosnak igazat kell adnunk.
