A lap 2013. január 30., 16:55-kori változata

Vezetői összefoglaló

Biztosítók összehasonlítása a 2012. november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban elért eredményeik alapján.

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás piacon versengő 14 biztosítótársaság összehasonlítása a 2012. őszi KGFB-kampányban elért értékesítési eredményeik alapján.

A feladat előtörténete

Cégünk független biztosítási alkuszként vett részt a 2012 november-decemberi kötelező gépjármű felelősségbiztosítás kampányban, melynek során 14 biztosító társaság KGFB-termékét forgalmazta.

Az évek óta rendszeresen ismétlődő őszi kampányok „nyertesének” mindig azt a biztosítót szokták megjelölni, amelyik a legtöbb szerződést köti a kampányidőszakban. Ám az elmúlt évek jelentős díjcsökkenése miatt már nem egyértelmű, hogy üzleti értelemben valóban az a nyertes, aki a legtöbb szerződést köti.

Piaci háttérinformációk

A kötelező biztosítás speciális biztosítási termék. Különlegessége az alábbiak vonásokban jelenik meg:

• Az gépjármű-tulajdonosokat ill. -üzembentartókat törvény kötelezi a termék megvásárlására.
• A termék által megtestesített szolgáltatáscsomag tartalmával a szerződő nem vagy csak jelentéktelen mértékben szembesül (pl. a díjrészletek csekkjeinek kiküldése, esetleg nemzetközi zöldkártya igénylése).
• A szolgáltatást valójában az veszi igénybe a szerződő biztosítójától, akinek a szerződő kárt okozott.
• Ebből következően a szerződők számára a termék/szolgáltatás minősége nem releváns döntési szempont a termék kiválasztásakor.
• A releváns, csaknem kizárólagos szempont a termék ára (Megjegyzés: egy lényegesen kisebb, tudatos fogyasztói csoportban a MÁV Biztosító Egyesület csődje óta megjelenik a döntésben a biztosítótársaság pénzügyi stabilitása).

A fentiek miatt a KGFB-piac elsősorban a biztosítótársaságok tarifaképzéséről szól, a verseny az évről-évre meghirdetett tarifák között zajlik. A tarifa egy bonyolult, sokváltozós, díjmegállapító algoritmus, amelyet a biztosítási matematikusok állítanak össze a biztosító által megfogalmazott üzletpolitikai céloknak megfelelően az ügyfél- és kárstatisztikák alapján. A tarifában ölt testet a biztosítók értékesítési stratégiája, az ügyfél-szegmentáció és a szegmensek között felállított preferenciasorrend, amit a kedvezményes és hátrányos díjmódosítók rajzolnak fel.

Mindebből az (is) következik, hogy a tarifa minőségét, jóságát csak a versenytárs tarifák által meghatározott, folyamatosan változó inerciarendszerben lehet értelmezni. Nincs konstans viszonyítási pont vagy etalon, amihez képest egy tarifa jó vagy rossz.

A legtöbb, amit a mai rendkívül alacsony átlagdíjak mellett el lehet mondani a jó tarifáról, hogy optimális ügyfélszámot eredményez optimális átlagdíjjal (+;+ kategória).

Ezzel szemben a rossz tarifa viszont háromféle lehet:

• magas ügyfélszám - alacsony díjakkal (+;-) –> óriási kockázat- és költségnövekedés
• alacsony ügyfélszám - magas díjakkal (-;+) –> életképes üzemi méret alatti működés
• alacsony ügyfélszám – alacsony díjakkal (-;-) –>szegmentációs hiba, kockázatnövekedés

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Előfeltételezésem, hogy csupán a kötések számából ma már nem tudom megállapítani, hogy melyik biztosító mennyire volt sikeres a kampányban.

Ezért best practice megoldásként modellezem a kampány idején érvényes versenypiacot. Ehhez az értékesítési tényadatokat (kötésszám és átlagdíj) hívom segítségül. A két adatsorból kiszámítom az átlagos kötésszámot, illetve a súlyozott átlagdíjat. Ez a két adat adja a piaci modell origóját. Ezután XY koordináta rendszerben ábrázolom az egyes biztosítók kötésszámának és átlagdíjának eltérését a piaci átlagtól, s a koordináta rendszerben így meghatározott területeket hasonlítom össze.

Az eljárás eredményeként a következők derülnek ki:

1. Csupán 3 olyan biztosító van, amelyik a piaci átlag fölötti eredményt produkált (+;+ kategória). Ezek a Biztosító8, Biztosító7 és a Biztosító9. Közülük az első kettő a kötésszámban is az ugyanezen az első két helyen végzett, a Biztosító9 viszont csak az 5. legjobb kötésszámot hozta.

2. Az összes többi biztosító átlag alatti eredményt ért el. Meglepetés közöttük a Biztosító5, amelyik kötésszámát tekintve a 3. legjobb eredményt mutatta fel, így elvben a győztesek közé tartozna. Ám rendkívül alacsony átlagdíja miatt ebben az elemzésben csak az utolsó előtti, 13. helyet szerezte meg, vagyis az egyik legrosszabb eredményt mondhatja magáénak a fokozottan kockázatos (+;-,) kategóriában.

Bár a fenti megoldás „érzésre” közelebb vitt az kampányeredmények helyesebb értelmezéséhez, de természetesen hibája az önkényesen kialakított vonatkozási rendszer. Csupán sejtem, hogy a két kiválasztott mutatószám segíti a legjobban az értelmezést, de ezt bizonyítani nem tudom. Az viszont biztosan állítható, hogy a többi rendelkezésre álló mutatószám elhagyásával adatot vesztek az elemzésből, így az elemzés biztos, hogy pontatlanabb, mintha ezeket is tudtam volna integrálni vagy tudtam volna bizonyítani, hogy nem relevánsak.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Elsőként azt kell megadni:

1. milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
2. vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)
3. miként sikerült a problémákat megoldani
4. ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)
5. ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis

Objektumok (sorok)

1. Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
2. és semmi mást

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Attribútumok:

Ide meg kell adni:

1. az attribútumok egzakt meghatározását
2. a használt mértékegységet attribútumonként
3. és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)

A feladat által érintett célcsoportok

Ide fel kell listázni (*)

1. a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
2. ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

demo:

• https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark
• https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Zoldorszag
• https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Egyetemi_v%C3%A1ros

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:

1. milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
2. mennyit ér ez az állapot
3. milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
4. mennyit ér ez az állapot
5. mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)

Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint "Költség / haszon elemzés", "Fix- és változó költségek", fedezeti hozzájárulás, stb.

Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül. A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően? Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?

Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!

Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:

• legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
• legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek

• energiafelhasználás-különbözet
• időfelhasználás-különbözet
• égett része tömeg-arányának különbözete
• ízélmény-különbözet
• stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

1. adatbázis
2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
3. solver ill. MY-X paraméterek
4. egyéb lépések

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

1. CSAK és
2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
3. felsorolásszerűen
4. a számítás releváns eredményei kellenek.

A fájl feltöltés lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
2. végső győztest kell hirdetni

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

• Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
• A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.
• A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?
• Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...

demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Ide kell megadni:

1. milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
2. milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört

1. Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
2. Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
3. Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
4. Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt

Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): [2] [3], majd a Hallgató értelmez...