„Call center-bónusz” változatai közötti eltérés

A lap 2013. január 30., 21:26-kori változata

Tartalomjegyzék [elrejtés]

   1 [1]

   2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Az ügyfélszolgálaton dolgozó call-center munkatársak motiválása a minél jobb teljesítmény elérése érdekében, mely a bónusz fizetés kategorizálásával a felvett hívások százaléka alapján kerül meghatározásra.

   3 A feladat előtörténete

Az ügyfélszolgálaton 7 fő munkavállaló dolgozik call-center pozícióban. Az ő feladatok a bejövő hívások feldolgozása, amennyiben ügyfélszolgálatot érintő probléma, akkor az adott telefonhívás kezelése, amennyiben másik osztályra tartozó, akkor a hívás továbbítása az illetékesek részére.
Az ügyfélszolgálat vezetője szeretett volna egy olyan motivációs rendszert bevezetni, amellyel a munkavállalók ösztönözve érzik magukat az egyéni, és ezáltal a csoportos teljesítmény javításával.

• A vizsgált időszak 2012. november hónapja.
• Az adatok minden résztvevő részére nyilvánosak a kimutatás elkészítését követően.

   4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ameddig a telefonon beérkező hívások mérése nem történt meg, addig minden kolléga egységesen kapta meg a bónuszt, amely 12.000 forint volt.
A vezetőség nem tett különbséget a munkavállalók részére kifizetett bónusz összeg között, de sajnos a hívásszám időközben megnövekedett. A kollégák annak ellenére, hogy le tudták volna kezelni a hívásmennyiséget, sajnos mégsem tették, így leromlott a teljesítmény, a hívásstatisztika. Ennek egyik következményeként az e-mailben érkező megkeresések száma is megnövekedett, illetve a levelek hangvételén szintén érződött az elégedetlenség a telefonos elérhetetlenség miatt.

   5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
       5.1 Objektumok (sorok)

• Cs.Cs.
• J.A.
• K.E.
• Ny.S.
• L.Á.
• Sz.Cs.
• P.A.

       5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Fogadott hívások száma
• Kimenő hívások száma
• Bejövő beszélgetési idő
• Felvett hívások száma
• Pihenéssel töltött idő
• Bónusz kategória

Négy bónusz kategória került meghatározásra az egyénileg felvett hívások százaléka alapján, ezek a következőek:

• 10,1-12% közötti teljesítmény esetén a kapott bónusz 10.000 Ft.
• 12,1-14% közötti teljesítmény esetén a kapott bónusz 12.000 Ft.
• 14,1-16% közötti teljesítmény esetén a kapott bónusz 14.000 Ft.
• 16,1-18% közötti teljesítmény esetén a kapott bónusz 16.000 Ft.

Az általam meghatározott attribútumokhoz a következő irányokat jelöltem ki:

1. Fogadott hívások száma (db): minél több, annál jobb, tehát egyenes arányosság = 0
2. Kimenő hívások száma (db): minél kevesebb, annál jobb, fordított arányosság = 1
3. Bejövő beszélgetési idő (perc): minél kevesebb, annál jobb, fordított arányosság = 1
4. Felvett hívások száma (%): minél magasabb, annál jobb, egyenes arányosság = 0
5. Pihenéssel töltött idő (perc): minél kevesebb, annál jobb, fordított aranyosság = 1

   6 A feladat által érintett célcsoportok

A cég vezetősége (HR vezető – ügyvezető) és az ügyfélszolgálat vezető, akik a döntést hozzák a munkavállalók fizetéséről. Továbbá maguk a megfigyelt dolgozók, mivel az eredmény nyilvánosságra hozatalával tudnak saját maguk változtatni a munkához való hozzáállásukon és aktivitásukon a minél jobb eredmény eléréséhez.

   7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A COCO használatával megtudhatjuk azt, hogy a munkavállalók közül ki felel meg a meghatározott bónusz kategóriának, illetve információt kapunk a felvett hívások/kapott bónusz százalék/érték arányáról.

   8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. A szükséges adatokat összegyűjtöttem, majd ezekből létrehoztam a metaadatbázist.
2. PIVOT nevű munkalapon a kimutatás varázsló segítségével két kimutatást készítettem, az egyik Összeg/Érték, a másik pedig Darab/Érték nézetben szerepel.
3. COCO munkalapot létrehoztam, ahol az alapadatokat áthivatkoztam az előző táblából. Rangsor, Lépcső és COCO tálba létrehozása.
4. Rangsor tábla esetén rangsoroltam, hogy melyik tényező mennyire fontos számításoknál, ezért ki kell jelölni az irányokat (A számítást a sorszám függvény alkalmazásával tesszük meg).
5. Segédtáblázat adatai szintén automatikusan kitöltődtek, de ehhez beképleteztem a táblázatot, melyhez az adatokat a Lépcsők táblából vette át a képlet.
   A COCO táblát feltöltöttem az FKERES függvény segítségével, melyben hivatkoztam a lépcsők táblázat adataira.
   A segédtáblázat adatait szintén automatikusan megkaptam, de ehhez meg kell adni a képleteket, így az adatokat a lépcsők táblából számolta ki a program.
6. A Solver program segítségével a lépcsők, segédtábla és a COCO adatai feltöltésre kerültek.
   A COCO tábla utolsó oszlopaiban a számított Y értéket úgy kaptam meg, hogy az öt attribútum értékét Szumma függvény segítségével összeadtam, ezt követően az eredeti Y értékekkel összehasonlítottam, mind összegben és százalékban. A táblázat tartalmazza a felvett hívások %-os, illetve érték arányát. Az Ítélet cellák tartalmazzák a HA függvény segítségével, hogy a számított Y bónusz kategória alapján az eredetileg megadott Y bónusz kategória jó-e. A COCO tábla alatt található a fontosság és érzékenység kiszámítási eredménye. A fontosságot átlag függvény segítségével, az érzékenységet szórás függvénnyel számítjuk ki. Az eredményeket pedig sorszám függvény használatával sorba rendezzük.
7. Az eredmény értékelése

   9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO segítségével bebizonyosodott, hogy a bónuszt valóban a felvett hívások száma százalékban, fogadott hívások száma és a pihenéssel eltöltött idő befolyásolja. Kiderült, hogy a beszélgetési idő és a kimenő hívások száma nem befolyásolta a vizsgálat eredményét. A számított Y érték alapján látszik, hogy nincs eltérés az eredeti és a számított adatok között, így elmondható, hogy a vizsgált attribútumok alapján meg lehet határozni a bónusz kategóriát. Az általam elkészített hasonlóságelemzés végeredménye megegyezik az eredeti Y és a számított Y, tehát nem tudunk egyértelműen megnevezni egy munkavállalót sem győztesként/vesztesként. A feladatot a COCO-STEP IX program segítségével lehetne folytatni, melynek lényege, hogy olyan hasonlóságelemzések esetében célszerű használni, ahol nem tudunk abszolút győztest megnevezni. Ekkor a még egyensúlyi állapot körül meghatározza a minimális és maximális értékeket, amelyen belül az eredmény még elfogadható lenne. Az elvégzett COCO-STEP IX futtatások eredményeként egy mátrixot kapnánk, amelynek a sorai az objektumok lennének, az oszlopai a kiszámított minimális és maximális egyensúlyi árak, továbbá az árak tényárra vonatkoztatott aránya (vagyis a minimális egyensúlyi ár/ tény ár és maximális egyensúlyi ár/ tény ár).

   10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Bónusz odaítélésével kapcsolatban érdemes a jövőben olyan elemzést készíteni, amelyben több olyan kritériumot adunk meg, amelyeknek teljesülnie kell, ahhoz, hogy a munkavállaló az adott kategóriába tartozzon, illetve részesüljön a többletfizetésben. Itt arra gondolok, hogy ne csupán a felvett hívások százaléka alapján határozzuk meg a bónuszt, hanem például a bejövő e-mailek feldolgozása alapján is. Szintén meg lehet határozni a kategóriákat, mikor melyikbe sorolható be a dolgozó és ekkor már a kettő kritériumnak együttesen kell megfelelnie a munkavállalónak.

   11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Mindenképpen egy nagyon jó visszaigazolása annak, hogy maga az elképzelés, a motiváció a felvett hívások százalékával növeli az adott havi bónusz mértékét. A lényeg, hogy az értékelésnél mindenképpen a fontos kritériumokat adjuk meg és ez alapján valós képet fogunk tudni kapni, amely segít a döntésben a vezetőnek.

   12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
   13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok