„Japán” változatai közötti eltérés

A lap 2013. május 9., 13:28-kori változata

Vezetői összefoglaló

Forrás

xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A japán-magyar kapcsolatok intenzitásának vizsgálata a különféle országok összehasonlításának viszonyában

A feladat előtörténete

A témát elsősorban azért választottam, mert régóta nagy érdeklődést mutatok a japán nemzet és kultúra irányába. Feladatomban a japán-magyar kapcsolatokat vizsgáltam, amely segítséget nyújtott betekintést nyerni a kutatási tervemben alátámasztott interkulturális kompetenciák eredményein túl, hogy a japánok és magyarok gazdasági, földrajzi elhelyezkedést, népességei adatokat tekintve milyen kapcsolatban is állnak egymással.

Személyes kötődés

Szakértői javaslatok

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete alapján a következő értékeléseket és kritikát sikerült kialakítanom: sok szempontból különbözünk, akár a gazdaság teljesítőképességét vagy nagyságát (GDP), akár az ország területét, illetve országaink egymástól való távolságát tekintve is. Azonban bizonyos tekintetekben közel helyezkedünk el egymáshoz, mint pl. a nyelvrokonság. A vizsgált adatok szerint Japán környékbeli országai előznek meg minket. ( Korea, Kína ) A vizsgált adatok alapján inkább találunk különbségeket, mint hasonlóságokat a két nemzet között.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az objektumok és attribútumok meghatározásakor alapadatokként országokat vettem a vizsgálati tárgynak. A vizsgált kérdésem: Milyen mértékű a japán- magyar érdeklődés és intenzitás egymás irányába? A feladatban nem elsősorban az emberi kapcsolatokat (interkulturális kommunikáció, kompetenciavizsgálat), hanem a nemzetek meghatározó attribútumait vesszük figyelembe, és ez által sikerül egy összképet kapni az országok közti hasonlóságok és különbségek függvénye alapján, amelyhez viszonyítható és mérhető Magyarország jelenlegi helyzete Japánhoz hasonlítva. Az attribútumok meghatározása során, egyes attribútumok mint, pl a Nyelvcsalád csak a nyelvrokonság értékeinek vizsgálatában lett felhasználva.

Objektumok (sorok)

A vizsgált objektumok az általam választott országok voltak, mindet összehasonlítva Japán adataival.

• Magyarország

• Egyesült Királyság

• Franciaország

• Németország

• Kína

• Korea

• Törökország

• Görögország

• Norvégia

• Svédország

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az általam vizsgált attribútumok elnevezései:

X1: Lakosság

X2: Terület/km2

X3: Nyelvrokonság (1-5 skála) 1- egyáltalán nem, 2- alig, 3- közepesen, 4-nagymértékben, 5- kiemelkedően nagy a nyelvrokonság

X4: GDP (USD)

X5: Távolság (km)

Y: Kapcsolatok intenzitása (y)

Irány szövegesen:

X1: Ennek iránya 0, mivel minél nagyobb a lakosság, valószínűleg annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X2: Ennek iránya 0, mivel minél nagyobb a terület nagysága, valószínűleg annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X3: Ennek iránya 0, mivel minél nagyobb a nyelvrokonság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X4: Ennek iránya 0, mivel minél nagyobb a GDP nagysága, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X5: Ennek iránya 1, mivel minél kisebb a távolság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladatom által érintett emberek jelen esetben a felsorolt országok lakossága, akik valamilyen formában kapcsolatban állnak vele.

pl. utazás, munka, érdeklődés, stb.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Feladatommal szeretném a japán-magyar kapcsolatok intenzitás nagyságának kiértékelődését.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Először is az alapadatokat rögzítettem, országok nevei és a vizsgálati attribútumok X,Y oszlopok, majd az adatok kutatásának sikeres végrehajtása után összehasonlítást végeztem a nyelvrokonság tekintetében. Ezt a nyelvcsaládok alapos vizsgálata szerint rangsoroltam, a fentebb is említett 1-5-ig terjedő skála segítségével. Sorszám függvény segítségével rangsorolva lettek az említett országok adataik alapján. Egyéb eredmények az OAM alapján készített COCO elemzés a kapott és becsült értékek rangsora.

Hasonlóságelemzés procedúra:

Objektumok megállapítása: a japán- magyar kapcsolatok intenzitásának megállapításához elengedhetetlennek tartottam eltérő sajátosságokkal rendelkező országokat elemezni és ezekhez mérten hasonlóságokat megállapítani.

Attribútumok megállapítása: azért ezeket a tényezőkre esett a választásom, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti hasonlóságokat és különbségeket. 6 attribútum.

Lépcsők száma: megegyezik az objektumok számával: 10 Eltolás: 0.

Sorszámozás: 10 sor, azaz 10 vizsgált objektum.

MY-X paraméterek: My-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása: [1]

Rangsor: az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország, a legközelebbi sajátosságokkal rendelkező ország Japánhoz viszonyítva.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az eredmények elemzése és a következtetések alapján elmondható: A vizsgált országok között Magyarország 7. helyen szerepel a magyar-japán kapcsolatok intenzitása szempontjából. Az attribútumok közül a legnagyobb kapcsolatot a Nyelvrokonság mutatta. Távolság viszonylatát szemlélve a közelebb elhelyezkedő országok között nagyobb erősség mutatkozik meg.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Három hiteltelen eredmény született az elemzés során.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

A fent látható COCO elemzési táblázatban a különböző attribútumok értékeit határozza meg. Az 5 attribútumhoz 10 lépcső tartozik. Különböző értékeket hozzárendelve végezte el a számításokat a használt program.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

• Rudnák I. (2010): Nemzetközi Kommunikáció. Szent István Egyetem, Gödöllő.

A szócikk készítése során felhasznált internetes forrás:

https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010