„Személyiségtípusok” változatai közötti eltérés
Jkv0 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
Jkv0 (vitalap | szerkesztései) (→A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)) |
||
35. sor: | 35. sor: | ||
A személyiségtípusokkal foglalkozó kérdőívet a szakdolgozatom elkészítéséhez és a kutatási munkám megírásához kellett kitöltetnem. A kérdőívet 120 ember töltötte ki, többségük felsőfokú végezettséggel rendelkező felnőtt, 29- 50 év közötti korosztály. A kérdőív kitöltői humán területen dolgoznak egy budapesti Polgármesteri hivatalban. | A személyiségtípusokkal foglalkozó kérdőívet a szakdolgozatom elkészítéséhez és a kutatási munkám megírásához kellett kitöltetnem. A kérdőívet 120 ember töltötte ki, többségük felsőfokú végezettséggel rendelkező felnőtt, 29- 50 év közötti korosztály. A kérdőív kitöltői humán területen dolgoznak egy budapesti Polgármesteri hivatalban. | ||
A vizsgált kérdésem: mennyire lesz sikeres az adott a személy az elért eredményei alapján? | A vizsgált kérdésem: mennyire lesz sikeres az adott a személy az elért eredményei alapján? | ||
− | Ehhez kiválasztottam 20 személyt a kitöltők közül és az ő eredményeik alapján készítettem el az OAM modellt. A kitöltött kérdőív alapján tudtam meghatározni az objektumokat és az attribútumokat. | + | Ehhez kiválasztottam 20 személyt a kitöltők közül és az ő eredményeik alapján készítettem el az OAM modellt. |
+ | A következő típusok illetve kódok azok, amik győztesei a versenynek: | ||
+ | 1. ESFJ 1 | ||
+ | 2. ENTJ 3 | ||
+ | 3. ENFJ 2 | ||
+ | 4. ENFJ 1 | ||
+ | |||
+ | A kitöltött kérdőív alapján tudtam meghatározni az objektumokat és az attribútumokat. | ||
KO feltételek: Ami nehézséget okozott az először is a feladat megértése volt, kezdetben félre értelmeztem és egy járhatatlan úton próbáltam elindulni, majd rátaláltam a helyes útra és folytattam a munkát. Maga a kérdés feltevése okozott némi nehézséget, először egy rossz kérdés feltevése alapján próbáltam elindulni, de természetesen kudarcba fulladt próbálkozásom. A helyes kérdés megfogalmazása után már könnyebb dolgom volt. Kiválasztottam azokat a kérdéseket, amik segíthetnek a válasz megtalálásában és a 120 fős mintából olyan személyeket, akik különböző eredményeket értek el. Ebben az esetben próbáltam úgy válogatni, hogy a korosztályok között is egyértelműen látható legyen a különbség válaszok között. | KO feltételek: Ami nehézséget okozott az először is a feladat megértése volt, kezdetben félre értelmeztem és egy járhatatlan úton próbáltam elindulni, majd rátaláltam a helyes útra és folytattam a munkát. Maga a kérdés feltevése okozott némi nehézséget, először egy rossz kérdés feltevése alapján próbáltam elindulni, de természetesen kudarcba fulladt próbálkozásom. A helyes kérdés megfogalmazása után már könnyebb dolgom volt. Kiválasztottam azokat a kérdéseket, amik segíthetnek a válasz megtalálásában és a 120 fős mintából olyan személyeket, akik különböző eredményeket értek el. Ebben az esetben próbáltam úgy válogatni, hogy a korosztályok között is egyértelműen látható legyen a különbség válaszok között. | ||
A lap 2013. május 10., 15:43-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 10 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 11 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 12 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Személyiségtípusok vizsgálata, a kapott eredmények alapján a sikeresség mérése, vizsgálata.
A feladat előtörténete
Személyes kötődés
A szakdolgozatom témája a személyiségtípusok és a konfliktuskezelés. Az oam feladat kapcsán és a Tanár Úrral való email váltások során rájöttem, ahhoz, hogy eredményes munkát tudják előállítani e két témát külön kell választanom, mert a kettő együtt túl sok és túl bonyolult lenne. Ezen okokból kiindulva választottam a személyiségtípusokat és ezek alapján készült el az oam-om. Azért választottam ezt a témát, mert mindig is érdekelt az emberek sokszínűsége, különbözősége. Úgy vélem, hogy a szakdolgozatom megírása és benne lévő kérdőíves felmérés csak a kezedet volt, mert az oam, a szócikk és a teir feladat további nagy segítségemre lesz abban, hogy még jobban megismerjem ezt a téma rejtelmeit. Az egyetemen eltöltött 3 év alatt megismerkedtem az általános pszichológia előadások keretein belül az MBTI (Myers-Briggs Típus Indikátor)rendszerével, mely szakdolgozatomban is kiemelkedő szerepet játszik és ezek alapján kezdtem el foglalkozni a személyiségtípusokkal.
Szakértői javaslatok
Úgy vélem, hogy napjainkban egy kommunikáció és médiatudomány szakos számára elengedhetetlen, hogy tisztában legyen a különböző személyiség típusokkal. Munkájuk során sok és sokféle emberrel találkoznak, tárgyalnak. Ahhoz, hogy minél előbb egyetértésre jussanak létfontosságú, hogy kezelni tudják ügyfeleiket, tárgyaló partnereiket. Azon a véleményen vagyok, hogy a típuselméletek ismeretével nem csak tudásunk gyarapodik, hanem megkönnyíti mindennapi kommunikációnkat. Saját magunk ismerete ugyanolyan fontos, mint másokat megismerni és belátni azt, hogy az eltérések nem minden esetben negatívak, hanem erényként is felfogható és pozitív módon építhetünk rá.
Az MBTI-t évről évre egyre többen alkalmazzák, ezáltal a személyiség típusukkal is tisztába lesznek. Itthon az MBTI-t úgy alkalmazzák, mint segítséget nyújtó kérdőívet az önmegismeréshez és együttműködéshez. MBTI megismertetését több területen már elkezdték. Ilyen pl.: az oktatásügy, ahol tréningeket tartottak tanároknak.
Az első MBTI tréningek Magyarországon Jobbágy Mária és Takács Péter nevéhez kötődnek. Takács Péter klinikai szakpszichológus, aki kutatást végzett az MBTI alkalmazási lehetőségeiről nonprofit területen. Jobbágy Mária több éve tart tréningeket, melyek fő témája a kommunikációfejlesztés, együttműködés valamint a preferenciák és az MBTI. Úgy gondolom, minden olyan dolgozónak, aki emberekkel foglalkozik, érdemes lenne megismernie az MBTI-t, és használnia a mindennapokban. A felsőoktatásban tudomásom szerint, már régóta tanulhatnak az MBTI-ról a diákok. Itt főleg az elméleti tudásukat gyarapíthatják. Véleményem szerint, az elmélet nem elegendő, szerintem hasznos lenne, ha különböző szituációkat kellene eljátszaniuk, így a munka világában is könnyebben boldogulnának. A Myers Briggs - féle típusindikátor kérdőív segítségével képesek vagyunk megismerni önmagunkat és embertársainkat, ezáltal kapcsolataink és kommunikációnk még jobbá válhat. Amint el tudjuk fogadni saját személyiségünket, meg tudunk érteni másokat is, mert rájövünk, hogy miben különböznek tőlünk. Ugyanakkor el kell fogadnunk, hogy nincs két ugyanolyan személyiségű ember, csak hasonló. Minden ember más, egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, egyszerűen csak mások vagyunk.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A feladatom fő témája a személyiségtípusok. A vizsgálatom 20 főt foglalt magába, férfiakat és nőket egyaránt, akik hosszú ideje humán területen dolgoznak és napi kapcsolatban állnak ügyfeleikkel. Az OAM feladat kapcsán az előzetesen kitöltött személyiségtípusokat vizsgáló kérdőív alapján próbáltam meg választ találni, hogy mennyire lesz sikeres az vizsgált személy az elért eredményei alapján. Ezért olyan kérdéseket próbáltam megjeleníteni az OAM-ba, ami segít megtalálni a választ a kérdésemre. Ezek azok a típusok illetve kódok amik győztesei a versenynek: Szereti kizárni a külvilág zajait. 1. ESFJ 1, 2. ENTJ 3, 3. ENFJ 2, 4. ENFJ 1
Az OAM elkészítéséhez Excel táblát használtam, mely nagy segítségemre volt az eredmények átláthatóságában és értelmezhetőségében. Mielőtt az OAM elkészült, rész eredményeimet Excel táblában vezettem és ez segített a szakdolgozatom megírásában is. Az OAM megismerésével és elkészítésével sokkal mélyebb információk kerültek a birtokomba, mint amelyekről eddig tudomásom volt. Sokkal elégedettebb és kiegyensúlyozottabb lettem volna, ha a szakdolgozat írás folyamán és az eredményeim feldolgozása során már megismertem és alkalmaztam volna a hasonlóság elemzés módszerét. Ennek a módszernek a segítségével valószínűleg egy komolyabb, átfogóbb tudásról adhattam volna tanúbizonyságot.
Amennyiben életem folyamán még egy szakdolgozat megírásához fognék, akkor biztos vagyok benne sokkal eredményesebben zárulna az itt tanult elemzési módszerek használatával.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A személyiségtípusokkal foglalkozó kérdőívet a szakdolgozatom elkészítéséhez és a kutatási munkám megírásához kellett kitöltetnem. A kérdőívet 120 ember töltötte ki, többségük felsőfokú végezettséggel rendelkező felnőtt, 29- 50 év közötti korosztály. A kérdőív kitöltői humán területen dolgoznak egy budapesti Polgármesteri hivatalban. A vizsgált kérdésem: mennyire lesz sikeres az adott a személy az elért eredményei alapján? Ehhez kiválasztottam 20 személyt a kitöltők közül és az ő eredményeik alapján készítettem el az OAM modellt. A következő típusok illetve kódok azok, amik győztesei a versenynek: 1. ESFJ 1 2. ENTJ 3 3. ENFJ 2 4. ENFJ 1
A kitöltött kérdőív alapján tudtam meghatározni az objektumokat és az attribútumokat. KO feltételek: Ami nehézséget okozott az először is a feladat megértése volt, kezdetben félre értelmeztem és egy járhatatlan úton próbáltam elindulni, majd rátaláltam a helyes útra és folytattam a munkát. Maga a kérdés feltevése okozott némi nehézséget, először egy rossz kérdés feltevése alapján próbáltam elindulni, de természetesen kudarcba fulladt próbálkozásom. A helyes kérdés megfogalmazása után már könnyebb dolgom volt. Kiválasztottam azokat a kérdéseket, amik segíthetnek a válasz megtalálásában és a 120 fős mintából olyan személyeket, akik különböző eredményeket értek el. Ebben az esetben próbáltam úgy válogatni, hogy a korosztályok között is egyértelműen látható legyen a különbség válaszok között.
Objektumok (sorok)
A kitöltők közül kiválasztottam 20-at, őket egy-egy sorszámmal és személyiségtípusuk "kódjával" láttam el. Mindegyik kitöltőt külön sorban értelmeztem egymás alatt. Sorszámok és típusok: 1 ESFJ 2 ENTJ 3 ENFJ 4 ENFJ 5 ENFJ 6 ENFJ 7 INFJ 8 INTP 9 ENFJ 10 ENTJ 11 ENFJ 12 ESFJ 13 ENFJ 14 INFJ 15 ISFJ 16 ISFJ 17 ESFJ 18 ENFJ 19 INTP 20 INTP
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Attribútumok megnevezése:
Y: mennyire lesz sikeres az adott a személy az elért eredményei alapján?
X1: Típusok X2: Kor X3: Szereti kizárni a külvilág zajait. X4: Nehéz izgalomba hozni. X5: Élvezi/élvezné, hogy sok ismerőse van. X6: Nehezére esik hangosan beszélni. X7: Önként vesz részt olyasmiben, ami kivívja az együttérzését
Irány szöveges értelmezése:
Kornál: 1 minél idősebb annál inkább valószínűsíthető a siker. Külvilág zajainak kizárásánál: 0 Minél inkább kitudja zárni a külvilág zajait, annál inkább sikeresebb. Nehéz izgalomba hozni: 1 Minél nehezebb izgalomba hozni, annál inkább sikeres. Ismerősök tekintetében: 1 Minél több ismerőse van, annál sikeresebb. Hangos beszéd esetén:1 Minél könnyebb a hangos beszéd (társaság előtt), annál sikeresebb. Az együttérzés tekintetében: 1 Minél hajlandóbb önként részt venni olyasmiben, ami kivívja az együttérzését, annál sikeresebb.
A feladat által érintett célcsoportok
1. a vizsgálatom során 120 emberrel töltettem ki a személyiségtípusokra vonatkozó kérdőívet. A minta egészét 72 nő és 48 férfi alkotta. Közülük választottam ki 20 olyan személyt, akik életkora különböző, eredményeik is eltérőek és mérhető az elért eredményeik alapján a sikerességük.
Kinek/ kiknek lehetne hasznos az elemzés?
- Cég vezetők és beosztottaik - pszichológusok - egyetemen oktató tanárok - minden olyan személynek, aki szeretne közelebből megismerkedni a személyiségtípusokkal
Indoklás:
- egy cég életében és tovább fejlődésében hasznosíthatók ezek az eredmények - lehetséges, hogy olyan eredményekre világítok rá, ami újdonságként hat így még érdekesebb - a módszer és a téma mélysége is nyújthat némi újdonságot, ötlet merítésnek egy jegyzet megírásához fel lehetne használni vagy a hasonlóság elemzést népszerűsíteni a hallgatóság körében - szerintem érdemes lenne felmérni, hogy kik azokat tényleg érdekel a téma és egy személyes találkozó keretein belül prezentálni a kapott eredményeket
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Best practice:
Kiadások: - Adatok gyűjtése: (online felületről) ingyenes - Adatok rögzítése, feldolgozása: 0 Ft ( Excel táblát használva) - Kommunikációs eszközök használatának díja (internet, mobiltelefon, vezetékes telefon): 5000 Ft
Összesen: 5000 Ft
Bevétel: Az elkészített elemzésből adódik: 16000 Ft/ elemzés
Hasznosság: az elemzések eladásával pozitív irányba változik. 16000-5000= 11000 Ft
Amennyiben először csak egyetlen egy cég érdeklődne az elemzés iránt, ekkor 16000 Ft-os bevételem keletkezne. Ebből az összegből ki kell vonnom a kiadásokat ( 16000-5000) ekkor megkapom, hogy a hasznom 11000 Ft.
Coco elemzés:
Az elemzés értéke: 16000 Ft (bevétel) ( ez egy körülbelüli összeg, mely változhat) Ezt az összeget nem tartom soknak, változhat pozitív vagy negatív irányba, attól függ, hogy mennyire lesz sikeres azon szervezetek körében akik majd érdeklődni fognak iránta.
Miért jó/ hasznos szerintem a coco-elemzés: - piacon eladható - meghatározott célcsoportja van - attribútumokat és objektumokat használ - használata gyors és megbízható - pontos eredményt mutat
Kiadások: - Adatok gyűjtése: (online felületről) ingyenes - Adatok rögzítése és feldolgozása: 0 Ft ( Coco program használatával) - Kommunikációs eszközök használatának díja: 3000 Ft
Összesen: 3000 Ft
Hasznosság: 13000 Ft (kivonva a kiadásokat)
Az elemzésből várhatóan 16000 Ft bevételem lesz. 16.000-3000= 13000 Ft
A két érték közötti hasznosság: 13. 000- 11. 000= 2000 Ft
Ezek alapján megállapítható, hogy a best practice által nagyobb hasznom lesz mint a coco elemzés módszerét használva.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- a feladat tanulmányozása, átgondolása - megfelelő objektuomok és attribútumok kiválasztása - azoknak a kérdéseknek a kiválogatása, melyek a kérdésem szempontjából megfelelőnek bizonyulnak - OAM modell létrehozása - COCO modell alkalmazása
== Az Eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
Vizsgált objektumok száma 20, attribútumok : 6. Az eredmények hitelesek és megbízhatóak. Úgy gondolom a kiválasztott alanyaim mindegyike sikeres valamilyen szinten, ugyanakkor maradtak fejlesztésre szoruló részek melyek megoldásra várnak. Kiemelkedően nagy az eltérés a többi alanyhoz képest a 2. számú objektum esetében. E személy estebén valószínűleg nagyobb időt és energiát kellene fordítani arra, hogy olyan sikeressé válhasson, mint társai. A 18-as objektum pedig épp az előző ellentéte, ugyanis ő bizonyul a leginkább sikeresnek az eredményei alapján.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Best Practice módszer használatával nagyobb hasznot érhetek el az elemzésem kapcsán, mint a coco elemzéssel. Nálam ez a módszer az abszolút győztes.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A haszon: a kapott hasznossági összeg szerintem megérte a bele fektetett időt, mert hasznot hozott és hasznosnak bizonyult számomra is. Korábban elkészítettem az OAM-ot amivel az elején küzdenem kellett, mert a feladatot félre értelmeztem, majd rájöttem néhány email után hogyan is kéne kinéznie és mit is akarunk ezzel vizsgálni. Amit megtanultam belőle, hogy jó kérdést kell fel tenni, mert ez a kulcs az elinduláshoz. Az elemzés általam meghatározott összege kb. 16.000 Ft
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Itt az attribútumok értékei kerülnek meghatározásra. A 6 attribútumhoz 20 lépcső tartozik, ezt egy skála rendszer alapján határozta meg majd különböző értékeket tett hozzá a program és így különböző számításokat tudott elvégezni. Válaszként letudom olvasni, hogy mennyire lesz sikeres az adott személy az elért eredményei alapján?
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
nyilatkozat és kitöltési segédlet
Erős, I. és Jobbágy, M. (2001): A Myers – Briggs Típus Indikátor (MBTI) Magyarországon. Alkalmazott pszichológia. 4. 35-51 Keirsey, David (1998): Please Understand Me II. Prometheus Nemesis Book Company, USA