„Olimpiai éremszerzés hatása a sportegyesületekre” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése)
(A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése)
11. sor: 11. sor:
  
 
Az olimpiát nézve megfogalmazódott bennem, hogy vajon mennyire befolyásolja az nyert érmek mennyisége a sportra jelentkezők számát. Én is fiatalokat tanítok, így szerettem volna tudni, hogy menyire befolyásolja döntésüket az olimpia. Ennek alapján választják-e meg a sportágukat. Ezért kerestem fel több egyesületet is. Saját sportegyesületi ismereteim alapján kiválasztottam 11 sportágat, melyekben valahol egy, valahol három egyesületet vázoltam. A kapott adatok alapján vizsgáltam az olimpia évében illetve nem az olimpia évében a jelentkező utánpótlás korúak számát. Tehát olyat ami nyert érmet és olyat is ami nem.  Az ő segítségükkel állapítottam meg azt a tényt, hogy nem ez az a tényező ami befolyásolja őket. Persze ez nem ilyen egyszerű, hisz maga az olimpia a legnagyobb reklám az egész sport világnak. Biztos, hogy sokat ennek a hatására kezdenek el sportolni, de nem lehet e két pont között(érmek száma - jelentkezők száma) egyirányú vonalat húzni.
 
Az olimpiát nézve megfogalmazódott bennem, hogy vajon mennyire befolyásolja az nyert érmek mennyisége a sportra jelentkezők számát. Én is fiatalokat tanítok, így szerettem volna tudni, hogy menyire befolyásolja döntésüket az olimpia. Ennek alapján választják-e meg a sportágukat. Ezért kerestem fel több egyesületet is. Saját sportegyesületi ismereteim alapján kiválasztottam 11 sportágat, melyekben valahol egy, valahol három egyesületet vázoltam. A kapott adatok alapján vizsgáltam az olimpia évében illetve nem az olimpia évében a jelentkező utánpótlás korúak számát. Tehát olyat ami nyert érmet és olyat is ami nem.  Az ő segítségükkel állapítottam meg azt a tényt, hogy nem ez az a tényező ami befolyásolja őket. Persze ez nem ilyen egyszerű, hisz maga az olimpia a legnagyobb reklám az egész sport világnak. Biztos, hogy sokat ennek a hatására kezdenek el sportolni, de nem lehet e két pont között(érmek száma - jelentkezők száma) egyirányú vonalat húzni.
Vizsgálatot végezhetünk egyszerű számítással is, hogy meglássuk valóban oda jelentkeztek-e a legtöbben amely sportág érmet szerzett. Ha sorrendet állítunk fel, az alapján hova jelentkeztek a legtöbben és megnézzük, hogy szerepel-e mellette érem szám. De ez a számítás egyáltalán nem mondható objektívnek. Egyetlen oszlop alapján sorrendbe tenni egy táblázatot nem mondható relevánsnak, így az eredmény sem az. A "2012-es olimpiát követő időszakban (szeptembor-október)jelentkezők száma / fő" oszlopot sorrendbe rakjuk legelsőnek a legtöbben jelentkezőket, majd lefelé a kevesebben jelentkezőket akkor láthatjuk, hogy az első helyre egy olyan egyesület került, mely csak 1 érmet szerzet, a második és harmadik helyre azaz egyesület melynek sortága 6-6 érmet. AZ első olyan egyesület ahol az érmek száma 0 a 11-ig helyre került. Nem mondható a kapott eredmények után, hogy egyértelműen látszik az érmek hatása az egyesület tagjainak alakulására.
+
Vizsgálatot végezhetünk egyszerű számítással is, hogy meglássuk valóban oda jelentkeztek-e a legtöbben amely sportág érmet szerzett. Ha sorrendet állítunk fel, az alapján hova jelentkeztek a legtöbben és megnézzük, hogy szerepel-e mellette érem szám. De ez a számítás egyáltalán nem mondható objektívnek. Egyetlen oszlop alapján sorrendbe tenni egy táblázatot nem mondható relevánsnak, így az eredmény sem az. A "2012-es olimpiát követő időszakban (szeptembor-október)jelentkezők száma / fő" (3-as oszlop a táblázatban) oszlopot sorrendbe rakjuk legelsőnek a legtöbben jelentkezőket, majd lefelé a kevesebben jelentkezőket akkor láthatjuk, hogy az első helyre egy olyan egyesület került, mely csak 1 érmet szerzet, a második és harmadik helyre azaz egyesület melynek sortága 6-6 érmet. AZ első olyan egyesület ahol az érmek száma 0 a 11-ig helyre került. Nem mondható a kapott eredmények után, hogy egyértelműen látszik az érmek hatása az egyesület tagjainak alakulására.
 
[[Fájl:1.jpg]]
 
[[Fájl:1.jpg]]
  

A lap 2013. május 15., 08:19-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Köszönhető-e az utánpótlás korúak növekedése az egyesületeknél, főként azokban a sportágakban, melyekben olimpiai érmet szerzett hazánk?

A feladat előtörténete

A 2012-es londoni olimpia után, a médiában hallott, látott riportok alapján tapasztalható, az egyesületek népszerűsége fokozottan megemelkedett.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az olimpiát nézve megfogalmazódott bennem, hogy vajon mennyire befolyásolja az nyert érmek mennyisége a sportra jelentkezők számát. Én is fiatalokat tanítok, így szerettem volna tudni, hogy menyire befolyásolja döntésüket az olimpia. Ennek alapján választják-e meg a sportágukat. Ezért kerestem fel több egyesületet is. Saját sportegyesületi ismereteim alapján kiválasztottam 11 sportágat, melyekben valahol egy, valahol három egyesületet vázoltam. A kapott adatok alapján vizsgáltam az olimpia évében illetve nem az olimpia évében a jelentkező utánpótlás korúak számát. Tehát olyat ami nyert érmet és olyat is ami nem. Az ő segítségükkel állapítottam meg azt a tényt, hogy nem ez az a tényező ami befolyásolja őket. Persze ez nem ilyen egyszerű, hisz maga az olimpia a legnagyobb reklám az egész sport világnak. Biztos, hogy sokat ennek a hatására kezdenek el sportolni, de nem lehet e két pont között(érmek száma - jelentkezők száma) egyirányú vonalat húzni. Vizsgálatot végezhetünk egyszerű számítással is, hogy meglássuk valóban oda jelentkeztek-e a legtöbben amely sportág érmet szerzett. Ha sorrendet állítunk fel, az alapján hova jelentkeztek a legtöbben és megnézzük, hogy szerepel-e mellette érem szám. De ez a számítás egyáltalán nem mondható objektívnek. Egyetlen oszlop alapján sorrendbe tenni egy táblázatot nem mondható relevánsnak, így az eredmény sem az. A "2012-es olimpiát követő időszakban (szeptembor-október)jelentkezők száma / fő" (3-as oszlop a táblázatban) oszlopot sorrendbe rakjuk legelsőnek a legtöbben jelentkezőket, majd lefelé a kevesebben jelentkezőket akkor láthatjuk, hogy az első helyre egy olyan egyesület került, mely csak 1 érmet szerzet, a második és harmadik helyre azaz egyesület melynek sortága 6-6 érmet. AZ első olyan egyesület ahol az érmek száma 0 a 11-ig helyre került. Nem mondható a kapott eredmények után, hogy egyértelműen látszik az érmek hatása az egyesület tagjainak alakulására. 1.jpg

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

• Ahhoz, hogy a felvetésem vizsgálni lehessen, szükségünk volt a 2012-es londoni olimpián szerzett érmek számára, melyhez a szükséges adatokat a http://sport365.hu/olimpia,,eremtablazat-,30305 oldalon találtam. • Sportáganként lehetőség szerint három egyesület vizsgáltam, az utánpótlás korú jelentkezők tekintetében. • Felvetésem vizsgálatához, nem elegendő csak az olimpia utáni időszakot vizsgálni, szükség volt egy előző év vizsgálatára is, hogy a felvetés valós alapot kapjon.

Objektumok (sorok)

Az objektumok az időszakokra redukált utánpótlás korú tagok száma, illetve az adott sportág 2012-es londoni olimpián szerzett érmek száma: 2012-es londoni olimpiát megelőző időszakban, egyesületenként a résztvevők száma; 2012-es londoni olimpiát követő időszakban (szeptember-október) jelentkezők száma; a jelentkezés utáni tagok száma; a 2010-ben az egyesületi tagok száma; a 2010 (szept-okt) jelentkezők száma; a valóban járó tagok száma; az érmek száma a 2012-es olimpián.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Jelentkezés utáni tagok száma (x3): fő, minél több érmet szerez egy adott spotág az olimpián, annál több utánpótlás korú jelentkező lesz az egyesületekbe (Y). Irány=0. Minél nagyobb a mutató szám értéke, annál ideálisabb az adott objektum. 2010, nem olimpia évében, meglévő tagok száma (x6): fő, nem emelkedik korábbi megszerzett olimpiai érmek hatására. Irány=0.

A feladat által érintett célcsoportok

A magyarországi sportegyesületek felvilágosítása, hogy milyen mértékben befolyásoló tényező a sportágválasztásban az olimpián szerzett érmek száma.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A módszerrel, illetve a kimutatás eredményével hangsúlyozom, hogy az olimpia népszerűsége és sportágakban szerzett érmek nem feltétlen növeli az utánpótlás korúak számát.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A kutatásom vizsgálati módszere az interjú, azaz az egyesületek személyes és különféle kommunikációs eszközök segítségével való felkeresése és kikérdezése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A feltevésem, miszerint az olimpiai sikerek, a 2012-es olimpia után a magyarországi sportéletre kedvező hatással vannak nem helytállóak. Ehhez természetesen vizsgálnom kellett néhány olyan sportágat is, melyeket az olimpiai érem nem népszerűsített és egy korábbi évet is. Így kiderült hogy a tanévkezdés az utánpótlásra ugyanolyan hatással van, mint az olimpián szerzett érmek száma. Mindkettő (X2 és X5) az iskola kezdés időszaka, de a különbség az X2 és X5 között, hogy az X2 a londoni olimpia utáni időszak, az X5 meg nem olimpiai évet mutat. Bár minden iskolakezdéskor emelkedik az utánpótlás korú jelentkezők száma, de az olimpia évében ez a szám megtöbbszöröződik. Ez nem feltétlen arányos a megszerzett érmek számával. 26 különböző mérésből csak 7 mondható hitelesnek, abból három mutat tényleges növekedést, a többi csökkenést. Tehát egyértelműen nem bizonyítható a hipotézisem, miszerint az olimpiai sikerek utánpótlás növekedést hoznak az adott sportágak egyesületeinek hazai szinten.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A 2012-es londoni olimpián, hazánk által érmes helyen végzett sportágakban, a sportegyesületek tekintetében nem mutatható ki egyértelműen az utánpótlás korúak emelkedése. Tehát nem hat ösztönzőleg az említett korosztályra hazánk olimpiai sikerei nagyobb számban, mint a többi évet, 2010-es, olimpia nélküli évet vizsgálva.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet -