„Japán” változatai közötti eltérés

A lap 2013. május 18., 16:43-kori változata

Vezetői összefoglaló

   Magyarország kapcsolatintenzitása megfelelő. Bizonyíték = ... 

A bizonyíték a hasonlóságelemzés alapján szemléltethető és elemezhető.

Bizonyos szempontokat nézve különbözünk, akár a gazdaság teljesítőképességét vagy nagyságát, akár az ország területét, illetve országaink egymástól való távolságát tekintve. Ennek ellenére az export-import kapcsolat a két ország között működőképes.

Azonban bizonyos tekintetekben közel helyezkedünk el egymáshoz, mint pl. a nyelvrokonság.

A vizsgált adatok szerint Japán környékbeli országai előznek meg minket. ( Korea, Kína )

A COCO elemzés egyértelműen demonstrálja, hogy a magyarok azon nemzetek közé esnek, akik sok tényezőt számításba véve kevesebb hasonlóságot mutatnak Japán adataival.

Ezért fontosnak tartom, hogy azokat a tulajdonságaikat erősítsük, illetve törekedjünk arra, hogy diplomáciai, gazdasági kapcsolataink továbbra is működőképesek legyenek, minél több országgal tartunk jó kapcsolatot, annál nagyobb esély van a fejlődésre és a változtatható adatok nagyobbodására egyaránt.

Forrás

xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A japán-magyar kapcsolatok intenzitásának vizsgálata a különféle országok összehasonlításának viszonyában

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Elsősorban azért választottam, mert nagy érdeklődést és szeretetet mutatok a japán nemzet és kultúrája felé. Feladatomban a japán-magyar kapcsolatokat vizsgáltam, amely segítséget nyújtott betekintést nyerni, hogy a japánok és magyarok adatait tekintve milyen kapcsolatban, közelségben is állhatnak egymással.

Szakértői javaslatok

A két ország közötti intenzitás megmutatkozott illetve megmutatkozik a diplomáciai kapcsolatokban. Forrás: [1]

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete(best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ha nem találkoztam volna a tanár úrral a hasonlóságelemzés módszerét sem ismertem volna meg.

A vizsgálat kiértékelése közben, válaszokat találtam, amelyek alátámasztották, hogy két ország között meghatározó szerepet töltenek be az adatok különösképpen az érintett célcsoportok számára.

Az OAM rangsorolás alapján a következő megállapítások vonhatóak le:

Magyarország: A nyelvrokonság tekintetében mutat a sorrend közeli értékeket Japánhoz viszonyítva. Soknak tartom ezért a sorrendiség alapján a kapcsolat intenzitását.

Egyesült Királyság: A GDP és a nyelvrokonság mutat sorrend alapján közeli/közelebbi értéket. Soknak tartom a kapcsolatok intenzitását.

Franciaország: Arányos, a terület és GDP által mutatkozik meg a kapcsolat közelisége. Azonban nem helyezkedik közel Japánhoz, és nyelvrokonság tekintetében is kevés az érték.

Németország: Arányos, a lakosság és GDP által mutatkozik meg a kapcsolat közelisége. Azonban nem helyezkedik közel Japánhoz, és nyelvrokonság tekintetében is kevés az érték.

Kína: Arányos, a sorrendben szereplő számok és az ország közti távolság szerintem lehetővé teszi a Japán-Kína kapcsolat hitelességét.

Korea: Arányos, a nyelvrokonság, távolság és lakosság szerint is közeli értékek fedezhetőek fel. A közelségből feltételezhető, hogy nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

Törökország: sok a kapcsolat intenzitása, nem hiteles. Nyelvrokonság és területnagyság tekintetében hasonlítanak, azonban a többi nagyobb különbözőségeket mutat.

Görögország: A görög adatok alapján a sorrend értékeit szemügyre véve nem fedezhető fel a kapcsolatok közelsége a két ország között, a többihez mérten jóval nagyobb közelség tapasztalható.

Norvégia: A távolság mutat közelítő értéket, a terület és nyelvrokonság közepes sorrendi elhelyezkedést mutat a többi országhoz mérten. Kevés a kapcsolat intenzitása.

Svédország: Kevés, a terület és nyelvrokonságban mutatkozik meg leginkább kapcsolat intenzitása, a többi sorrenddel számottevően nem jelenik meg a két ország közötti közelség.

Best practice: a kutatás segítséget nyújt a vizsgált nemzetiségek, elsődlegesen Magyarország feleinek, hogy kiutazás, munka, vagy bármilyen más kapcsolatlétesítés esetén, milyen eltérések és hasonlóságok mutatkoznak a Felkelő Nap Országával.

A jelenlegi helyzet ösztönös megoldása kapcsán is választ kerestem, vélelmezhetően melyik országnak milyen a kapcsolata Japánnal.

Értékítélet országonként:

Magyarország: Intenzív, feltételezett a nyelvrokonság a két ország között, a japán nyelvet évszázadok óta a finnugor nyelvvel igyekeztek kapcsolatba hozni. Gazdasági és diplomáciai kapcsolatokban is fontos szerepet játszik a japán-magyar kapcsolat. Országunkban nőtt japán import illetve az export. Japán főbb exportcikkei az elektronikai cikkek és gépjárművek, illetve ezek alkatrészei. Magyarország húsipari készítményeket, egyéb élelmiszereket, vasúti alkatrészek és vegyipari termékek.

Egyesült Királyság: Intenzívnek minősül, gazdasági szempontokat tekintve mutatnak hasonlóságot értékeik. Az angol nyelv jelenleg egyike a Föld leggyakrabban használt nyelveinek. Ebből kifolyólag a kapcsolat fenntartása az angolokkal mindenképpen releváns, akár gazdasági, politikai kapcsolatokat veszem mintaként.

Franciaország: Nem minősül intenzívnek. Lakossági és területi adatokat szemlélve mutatnak hasonlóságot. Nincsenek nyelvrokonsági kapcsolatban. Gazdasági értékeik mutatnak hasonlóságot.

Németország: Nem túl intenzív, gazdasági és lakossági tekintetben erős mindkét nemzet. Azonban nyelvrokonságra utaló jelek a távolság nagysága és nyelvcsaládhoz való hovatartozás alapján sem mutatkozik.

Kína: Intenzív a kapcsolata. Ennek vélelmezhető magyarázata a két ország közti közelséget és a hasonlóságokat tekintve egyaránt. Az országok lakosságát tekintve feltételezhető a nagyobb lakosság, nagyobb kapcsolat intenzitással (pl. diplomáciai kapcsolatok, konfliktus, háború) is összefüggésben áll. Kína és Japán is mutat hasonlóságokat gazdasági adatok alapján. A közelség a nyelvrokonság alakulásával is kapcsolatban áll, közelebbi országok tekintetében nagyobb a hatás egymásra.

Korea: Intenzív a kapcsolat. Ennek magyarázata szintén a két ország között meglévő távolságra, illetve a lakossági adatokra hivatkozva feltételezhető. A közelség a nyelvrokonság alakulásával is kapcsolatban áll, közelebbi országok tekintetében nagyobb a hatás egymásra. A korei nyelvvel távolábbi rokonságot feltételeznek a nyelvszerkezeti hasonlóságok tükrében.

Görögország, Norvégia, Svédország: Nem túl intenzív a kapcsolat. Gazdasági, területi, lakossági, nyelvrokonság tekintetében sincs hasonlóság megmutatkozóan.

A jelenlegi helyzet ösztönös megoldása (best practice) az értékítéletek alapján ezeket a megállapításokat tette lehetővé. Önkritikaként megemlíteném, hogy a kapcsolatok intenzitását nagyobb mértékben is el lehetne mélyíteni ( pl. Kína és Korea is egyaránt nagy hatást gyakorolt Japánra vallási és filozófiai irányzatokba, stb. ), de jelen esetben a vizsgált attribútumokat volt szükséges kiértékelnem.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Microsoft Excel használatával táblázatot készítettem. Ezt követően arra kerestem választ, milyen mértékben vagyunk közel vagy éppen távol a nemzetek között.Az objektumok és attribútumok meghatározásakor alapadatokként országokat vettem a vizsgálati tárgynak. A vizsgált kérdésem: Milyen mértékű a japán- magyar érdeklődés és intenzitás egymás irányába? A feladatban nem elsősorban az emberi kapcsolatokat (interkulturális kommunikáció, kompetenciavizsgálat), hanem a nemzetek meghatározó attribútumait vesszük figyelembe, és ez által sikerül egy összképet kapni az országok közti hasonlóságok és különbségek függvénye alapján, amelyhez viszonyítható és mérhető Magyarország jelenlegi helyzete Japánhoz hasonlítva. Az attribútumok meghatározása során, egyes attribútumok mint, pl. a nyelvcsalád csak a nyelvrokonság értékeinek vizsgálatában lett felhasználva.

Objektumok (sorok)

A vizsgált objektumok az általam választott országok voltak, mindet összehasonlítva Japán adataival.

• Magyarország

• Egyesült Királyság

• Franciaország

• Németország

• Kína

• Korea

• Törökország

• Görögország

• Norvégia

• Svédország

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az általam vizsgált attribútumok elnevezései:

X1: Lakosság (fő)

X2: Terület (km2)

X3: Nyelvrokonság (1-5 skála) 1- egyáltalán nem, 2- alig, 3- közepesen, 4-nagymértékben, 5- kiemelkedően nagy a nyelvrokonság

X4: GDP (USD)

X5: Távolság (km)

Y: Kapcsolatok intenzitása (y)

Irány szövegesen:

X1: Ennek iránya 0, mivel minél nagyobb a lakosság, valószínűleg annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X2: Ennek iránya 0, mivel minél nagyobb a terület nagysága, valószínűleg annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X3: Ennek iránya 0, mivel minél nagyobb a nyelvrokonság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X4: Ennek iránya 0, mivel minél nagyobb a GDP nagysága, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

X5: Ennek iránya 1, mivel minél kisebb a távolság, annál nagyobb a kapcsolatok intenzitása.

A feladat által érintett célcsoportok

A vizsgálatom során olyan célcsoportokat kerestem, akiknek a vizsgálat hasznos lehetne. Jelen esetben a felsorolt országok lakossága, akik valamilyen formában kapcsolatban állnak vele.

pl. utazás, munka, érdeklődés, stb.

Akik számára különösen hasznos lehet

vállalatok, cégek, nemzetközi tárgyalók: nélkülözhetetlen a kulturális és alapvető ismeretekkel való rendelkezés, ha egy nemzetközi tárgyalásra kerül sor. Tisztában kell lennünk tárgyalófeleinkkel. Nagyon sok ponton bukhat egy tárgyalás, ha nem megfelelő a tájékozottságunk partnerünkről és ebbe a kategóriába maga nemzete sajátosságai, nemzetközi elhelyezkedése különféle tekintetekben is beletartozhatnak. A jó tárgyaló még a megbeszélések kezdése előtt megismeri a másik fél értékrendjét, nemzeti tulajdonságait, szokásait, hagyományait, műveltségét, nemzeti érzékenységét. Természetesen, az általam vizsgálat dolgok, akkor lesznek számottevőek,ha a tárgyalás részéhez meghatározóan kapcsolódnak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Best practice:

A japán-magyar kapcsolatok intenzitás nagyságának kiértékelődése

Az eredmények segítséget nyújthatnak a nemzetek megismerésében, tárgyalások alkalmával a felek és nemzeti tulajdonságaik, utazás szempontjából a távolság felmérésében. Értékesítését illetően olyan cégek és vállalatok lehetnek érdekeltek, akik üzleti kapcsolatokat kívánnak kötni az adott országgal és tárgyalófeleiket kiképezni jó tárgyaló félnek és megfelelő stratégiai tervek kidolgozásához, amihez elengedhetetlen feltétel a másik fél és nemzete ismerete.

Bevételi csatornák:

   Várható értékesítési összeg: 6000 Ft 

Kiadások:

adat beszerzés: online-kutatás. 2000 Ft

program használata: Excel táblázatkezelő. 0 Ft

ráfordított idő: 1000/óra (2 óra, - 2000 Ft)

Konkrétan tervezhető hasznosság: 2000 Ft

COCO elemzés:

Bevételi csatornák:

   várható értékesítési összeg: 13.000 Ft 

A COCO elemzés sokkal megbízhatóbb alapokat nyújt, mint a hagyományos best practice.

• A best practice esetében felhasznált adatok itt is jelen vannak

• Pontos elemzés

• Eredményesség

• Megfelelő összehasonlítási elméletet nyújt felhasználója számára

• Olyan adatokat is tartalmaz, amelyek a hagyományos elemzés esetében nem rajzolódtak teljesen ki. pl. a távolság lényegessége és a kapcsolatok intenzitása ez által

• Nem tartalmaz olyan információt, ami nem határozza meg egyértelműen a kapcsolatok intenzitását (y)

• A best practice esetében ez előfordult. (Nyelvcsalád)

Kiadások:

adat beszerzés: online-kutatás. 2000 Ft

program használata: COCO elemzés használata. 0 Ft

ráfordított idő: 1000/óra

Konkrétan tervezhető hasznosság: 9000 Ft

A COCO elemzés határozottan nyert hasznosságot illetően.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Először is az alapadatokat rögzítettem, országok nevei és a vizsgálati attribútumok X,Y oszlopok, majd az adatok kutatásának sikeres végrehajtása után összehasonlítást végeztem a nyelvrokonság tekintetében. Ezt a nyelvcsaládok alapos vizsgálata szerint rangsoroltam, a fentebb is említett 1-5-ig terjedő skála segítségével. Sorszám függvény segítségével rangsorolva lettek az említett országok adataik alapján. Egyéb eredmények az OAM alapján készített COCO elemzés a kapott és becsült értékek rangsora.

Hasonlóságelemzés procedúra:

Objektumok megállapítása: a japán- magyar kapcsolatok intenzitásának megállapításához elengedhetetlennek tartottam eltérő sajátosságokkal rendelkező országokat elemezni és ezekhez mérten hasonlóságokat megállapítani.

Attribútumok megállapítása: azért ezeket a tényezőkre esett a választásom, mert ezek mentén lehetett leginkább összehasonlítani az egyes változók közötti hasonlóságokat és különbségeket. 5+1 (nyelvcsalád) attribútum.

Lépcsők száma: az objektumok számával egyezik: 10 Eltolás: 0.

Sorszámozás: 10 sor, azaz 10 vizsgált objektum.

Ezeket begyűjtöttem egy táblázatba és megadtam az irányukat, a mértékegységüket.

COCO táblázat elkészítése.

MY-X paraméterek, COCO modell ábrázolása: [2]

Az adatok feldolgozása kiértékelése.

Rangsor: az OAM alapján készített COCO elemzés során kapott becsült értékek rangsora, azaz a vizsgált országok rangsora. A legnagyobb becsült értéket képviselő ország, a legközelebbi sajátosságokkal rendelkező ország Japánhoz viszonyítva.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

• A COCO elemzések szerint tökéletesen kirajzolódott Magyarország helyzete az országok között.

• Magyarország adatai hitelesnek minősültek.

• A legnagyobb becslési értékeket Kína, őt követően pedig Korea érte el. Ők a két legközelebb álló ország intenzitás szempontból, amelyek szintén hitelességet mutatnak.

• Megállapítható, hogy helyesek a felsorolt első 2 ország és Japán közti objektumok hasonlósága, pl. nyelvrokonság, nyelvcsalád, GDP(USD), nemzetek közötti távolság, illetve lakosság nagyságát viszonyítva.

• Megállapítható, hogy Magyarország is kapcsolatban áll Japánnal pl. nyelvrokonság által, de nagyobb intenzitások nem mutatkoznak a felsorolt attribútumok eredményei szerint.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A hasonlóságelemzés módszernek használatával, egyszerűen és érthetően ismertetni lehet a vizsgált kérdésekre adott választ. Ez a megoldás győzött, mivel releváns és hitelesebb adatokat eredményezett.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni: az elért hasznosság (-9000 Ft) megérte a befektetett időt. Létrejött az innováció. A COCO elemzés pedig igen rövid folyamat. Az OAM elkészítése az adatok felkutatása hosszabb időt vett igénybe.

Három hiteltelen eredmény született az elemzés során. Ha( ) függvény alkalmazásával jöttek létre a végeredmények. Törökország, Görögország és Svédország esetében nem igazolódott be a kapcsolatok közelsége.

A hiteltelenség hatása a tervezett és tényleges hasznosságra: az elemzés nem teljesen pontos eredményekkel szolgál ebben az esetben. A hitelesek sorrendje természetesen változatlan marad, ugyanis a hiteltelen elemzések kiesnek. A hiteles eredmények nem vesztenek értékeikből, ugyanúgy sorrendbe állíthatók. Azonban, ha szükségesek a hiteltelen adatok is, akkor nem átlátható és értelmezhető eredményeket kapunk. Ebben az esetben érdemes új elemzést végrehajtani.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

A hasonlóságelemzés fontos része a lépcsős függvény. Betekintést enged abba, hogy milyen sorszámokkal fejezhető ki az input összefüggések. A lépcsők összege alapján pedig milyen output-értékhez vezetnek az eredmények.

A fent látható COCO elemzési táblázatban a különböző attribútumok értékeit határozza meg. Az 5 attribútumhoz 10 lépcső tartozik. Különböző értékeket hozzárendelve végezte el a számításokat a használt program.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

A szócikkek között nem találtam konkurens megoldást.

A szócikk elemzésében segítséget és ötleteket nyújtottak a következő szakirodalmi jegyzetek:

• Blahó A. (2003): Térjünk a tárgyra!. Aula Kiadó Kft, Budapest.
• Rudnák I. (2010): Nemzetközi Kommunikáció. Szent István Egyetem, Gödöllő.

A szócikk készítése során felhasznált internetes forrás:

http://japanfelderito.hu/magyarjapn-kapcsolatok

https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010

Nyilatkozat és kitöltési segédlet