A lap 2013. május 21., 11:29-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Városok turisztikai vonzerejének meghatározása

A feladat előtörténete

Manapság a városok is ugyanúgy versenyeznek egymással a fogyasztókért, mint ahogy a cégek. Témaválasztásom indoklása, hogy diplomadolgozatomban egy konkrét város, Balassagyarmat marketingtevékenységét elemzem, és a turizmus fellendítésére szeretnék javaslatokat tenni. Feladatom abban áll, hogy Észak-magyarországi városokat hasonlítok össze kiválasztott tulajdonságok alapján, és megvizsgálom, melyik éri el a legjobb helyezést, azaz melyiknek a legnagyobb a vonzereje.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A városok közti helyezések kiosztására saját módszerem az "Ösztönös" munkalapon található.Ha helyezésekről beszélünk, akkor az lesz a legjobb aki az egyes tulajdonságoknál minél több előkelő helyet tudhat magáénak. Ahhoz, hogy a városok között helyezéseket tudjak kiosztani, szükségem volt egy sorrend kialakítására. A sorrendeket (D20-J29) az egyes attribútumok alapján állapítottam meg, és ezek átlagából (B20-B29) született meg a települések sorrendje:

1. Tiszaújváros

2. Hatvan

3. Mezőkövesd

4. Sárospatak

5. Sátoraljaújhely

6. Balassagyarmat

7. Heves

7. Pásztó (azonos átlagok alapján)

9. Bátonyterenye

10.Edelény

Saját módszerem alapján tehát Tiszaújváros az a település, amely a kiválasztott tulajdonságok alapján a legnagyobb turisztikai vonzerővel rendelkezik.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatokat az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer segítségével gyűjtöttem, ezen belül is az Ügyfélkapus regisztrációhoz kapcsolódó Interaktív elemzőt vettem igénybe. Az adatbázisban a legfrissebb adatok 2011-esek voltak, ezért ezeket használtam feladatom során.

Objektumok (sorok)

• Balassagyarmat
• Bátonyterenye
• Edelény
• Hatvan
• Heves
• Mezőkövesd
• Pásztó
• Sárospatak
• Sátoraljaújhely
• Tiszaújváros

Attribútumok (X, Y oszlopok)

X oszlopok

• Népességszám (fő)

Az adott település népességszámát tartalmazza, 2011-es adatok alapján. Kutató döntés alapján az attribútum iránya 0, tehát minél nagyobb a népességszám, annál nagyobb a település turisztikai vonzereje, feltételezve, hogy a turisták a "nyüzsgő" városokat kedvelik.

• Munkanélküliek száma (fő)

A regisztrált munkanélküliek számát tartalmazza, 2011-es adatok alapján. Irányát tekintve 1, azaz minél nagyobba munkanélküliség egy településen, annál kevésbé célpont a turisták szempontjából, feltételezve, hogy inkább féltenék biztonságukat egy ilyen városban.

• Kereskedelmi szálláshelyek száma (db)

Az adott településen működő kereskedelmi szálláshelyek számát tartalmazza, 2011-es adatok alapján. Iránya 0, hiszen minél több szálláshely van, annál több turistát képes befogadni, és egyben vonzani a település.

• Éttermek száma (db)

Az adott településen található éttermek számát tartalmazza, 2011-es adatok alapján. Iránya szintén 0, mert az éttermek magasabb száma turisztikai szempontból előnyt jelent.

• Cukrászdák száma (db)

Az adott településen található cukrászdák számát tartalmazza, 2011-es adatok alapján. Iránya az éttermekhez hasonlóan 0, ugyanazzal az indoklással.

• Virágos Magyarország

Azt mutatja, hogy az adott település az elmúlt 4 évben nevezett-e a "Virágos Magyarország" országos versenyre. Iránya 1, mivel az adatok felvételénél 1 jelölte, ha nevezett, 2 pedig ha nem, és azzal a feltételezéssel éltem, hogy ha nevezett, az a szebb városkép miatt növeli a turisztikai vonzerőt.

• Önkormányzati gyalog- és kerékpárút hossza (km)

Az adott településen kiépített gyalog-és kerékpárutak hosszát tartalmazza, 2011-es adatok alapján.Iránya 0, minél több van belőle egy településen, az annál előkelőbb helyezést ér el a vizsgált városok között.

Y oszlop

Konkrét Y-változó nincs, mivel települések helyezéseit szeretném megtudni az egymás közti versenyükben.

A feladat által érintett célcsoportok

Feladatom hasznos lehet a:

• helyi önkormányzatoknak,
• turisztikai szervezeteknek.

Ha a városok bevételeiket a turizmusból szeretnék növelni, fontos számukra, hogy lássák, hogyan állnak a környező települések versenyében, és mik azok a tulajdonságaik amelyek fejlesztésével előbbre tudnak lépni.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Ösztönös megoldás

• Adatokhoz való hozzájutás(Ksh, Teir)ingyenes
• Az elemzések elvégzéséhez szükséges Excel ingyenes (feltéve, hogy az önkormányzatok rendelkeznek Microsoft Office programcsomaggal)
• Munkaidő:1 óra
• Munkadíj: 4000 Ft/óra
• Összes költség: 1 x 4000 Ft= 4000 Ft
• Piaci érték:10000 Ft (ennyiért lehet majd értékesíteni)

Tananyag szerinti megoldás

• Adatokhoz való hozzájutás(Ksh, Teir)ingyenes
• Az elemzések elvégzéséhez szükséges további program (COCO)ingyenes
• Munkaidő:3 óra
• Munkadíj: 4000 Ft/óra
• Összes költség: 3 x 4000 Ft= 12000 Ft
• Piaci érték: 30000 Ft (ennyiért lehet majd értékesíteni)

Tényleges hasznosság:

• Ösztönös megoldás: 4000 Ft+ 10000 Ft= 14000 Ft
• Tananyag szerinti megoldás: 12000 Ft+30000 Ft= 42000 Ft
• Különbség: 42000 Ft- 14000 Ft= 28000 Ft (Ennyivel ér többet a tananyag szerinti megoldás)

Az elemzés elsősorban az önkormányzatok számára lehet hasznos, hiszen könnyen megállapítható, hogy milyen irányú fejlesztések segíthetik elő a turisztikai vonzerő rangsorában való előrelépést. A célirányos fejlesztések költséghatékonyabbak lehetnek, és a turizmusból származó bevételek is a város fejlődését szolgálhatják.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Alapadatok munkalap

Ezen a lapon az alapadatokat találjuk táblázatos formában. 10 város 7 tulajdonság szerinti adatait gyűjtöttem össze(A6-I16) és meghatároztam az irányokat(3.sor). A következő táblázatban Sorszám függvény segítségével határoztam meg a városok közti sorrendet minden X-változó esetében(A19-I29). Mivel a városok közti sorrendet szerettem volna megállapítani az elemzés végén, az Y változót nem rangsoroltam.

2. Direkt munkalap

Az Alapadatok munkalapon szereplő adatokból(A19-I29) a MY-X alkalmazás COCO Y0 segítségével végrehajtott futtatást követően kapott adatokat a Direkt munkalapon láthatjuk. A futtatás eredményeként 5 táblázatot kaptam. Az első maga a sorrend amivel a futtatást végeztük. Ezt követik a Lépcsők, majd a COCO tábla. Ennek "Tény+0" oszlopában az Alapadat tábla "Y"értékei szerepelnek. A "Becslés" oszlop a COCO által képzett értékeket tartalmazza. Ennek a kettőnek a különbsége a "Delta" oszlopban látható Létrehoztam egy Ellenőrzés oszlopot (M43-M53), amely azt számolja ki, hogy a Direkt munkalapon szereplő Delta értéke mennyiben tér el az Inverz ugyanilyen elnevezésű oszlopának értékétől. Ha a két érték szorzata nagyobb, mint nulla, akkor az eredmény, "NEM HITELES", azaz az adott településről kapott érték a vizsgálat szempontjából értékelhetetlen, így kiesik az elemzésből. Jelen esetben minden érték "HITELES" minősítést kapott, így benne marad az elemzésben.

3.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet