A lap 2013. május 21., 19:23-kori változata

Vezetői összefoglaló

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Van-e kereslet további valóságműsorokra Magyarországon?

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Szakdolgozati témámból - A valóságshow hatásmechanizmusai - indultam ki, azonban más aspektusból vizsgálom a problémakört: nem az egyes egyének dimenziójában, hanem az egész társadalomra (az adott országok esetében) vonatkoztatva. Azért döntöttem a valóságshow téma mellett, mert érdekelt az összetétele; a szereplők, mint felejthető személyek halmaza (tehát az is, hogy milyen lelki folyamatok játszódnak le bennük), mindazonáltal a hasonlóságelemzés során arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők késztetik az embereket arra, hogy nézővé avanzsálódjanak? Természetesen a kíváncsiság csak fél motiváció, a kutatás eredményének illik hasznosnak (is) lennie: a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába.

Szakértői javaslatok

Hivatkozom az előző pont záró gondolatára: "[...] a kereskedelmi csatornák érdekeltek lehetnek a felmérésben, hiszen nem mindegy, hogy MIKOR és MENNYI pénzt fektetnek egy valóságműsor lebonyolításába." Azonban nem mindegy a tartalom és a forma sem, mindenképp érdemes más stílusú valóságműsorra váltani, ahogy erre ez a cikk [2] is utal.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Amennyiben nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, aligha tudnék releváns következtetéseket levonni pl. a szakdolgozatomhoz használt kérdőívre adott válaszokból - egyrészt az egyént, és nem a társadalmat hivatott felmérni, másrészt pedig a minta nem reprezentatív. Lehetséges módszer: a nyitott kérdésekre adott válaszok szófelhőben való feldolgozása, melynek segítségével felmérhető, hogy milyen jellemzőkkel (pozitív, negatív) illeti a kitöltők összessége a valóságshow témakört. Ez azonban inkább arra adna választ, hogy a valóságműsorok minőségében, összetételében mit kellene változtatni ahhoz, hogy a nézők hozzáállása is megváltozzon, és nem az eredeti kérdésre.

Az OAM táblázat segítségével az elemzés nélkül is nyerhető némi információ, de korántsem olyan pontos.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatok összegyűjtése során a következő problémákkal kellett szembenéznem:

• bizonyos országok esetében az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben nem havi, hanem heti bontásban szerepeltek (több tényező), miközben az eltelt időnek mindig fixnek kellett maradnia a meredekség függvény kiszámításához;
• nem minden ország esetében voltak értékelhető statisztikai adatok;
• a munkanélküliség értékének megállapítása sem volt első körben teljesen világos;
• a népsűrűségi adat meghatározásában a Wikipédia (angol nyelvű oldala) volt segítségemre, mely hírhedt nem megbízhatóságáról.

Minden számítást - ami az OAM-nak nem szerves része - külön táblázatban végeztem el, éppen ezért az OAM a végleges adatokat tartalmazza. A fentebb említett problémákat a következőképpen oldottam meg:

• a Google Trends-en keresztül letöltött CSV-ben történő változások:
  • szövegből oszlop - havi bontás esetében a "," és "-" határjelek kiiktatásával; heti bontás függvényében csak a "-" határjelet vettem figyelembe, ugyanis a "," nem határjel, hanem tizedesvessző volt
  • HA havi bontás: MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek;eltelt idő)
  • HA heti bontás: SZUM= függvény alkalmazása adott év, adott hónapjain belül szereplő értékeken; ezután ugyanúgy MEREDEKSÉG=(érdeklődési értékek; eltelt idő)
• olyan országokat kellett keresnem a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development) honlapján - összevetve a Google Trends eredményeivel (van-e egyáltalán eredmény) -, amelyek statisztikái teljes körűek, de legalábbis az engem érdeklő tényezők rendelkeznek minimum 1 értékelhető számadattal (az egyes évek értékeiből átlagot számítottam)
• először a hosszútávú munkanélküliséget vettem alapul (nemcsak az aktív munkaerőt vizsgálja), majd értelemszerűen javítottam
• mielőtt kitöltöttem volna a népsűrűségi oszlopot, utána jártam, hogy a szócikk készítője honnan vette a statisztikai adatokat: Magyarország esetében a KSH adataiból dolgozott, ezért ezt hitelesnek minősítettem

Objektumok (sorok)

14 országot vizsgáltam, melyek a következők:

• Magyarország
• Egyesült Királyság
• Egyesült Államok
• Németország
• Franciaország
• Svájc
• Norvégia
• Olaszország
• Japán
• Hollandia
• Ausztrália
• Svédország
• Görögország
• Cseh Köztársaság

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Y= Az érdeklődés alakulása a keresési kifejezésekben

X1: népsűrűség (fő/km2); Minél nagyobb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek is.

X2: GDP/fő (USD); Minél kisebb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek.

X3: munkanélküliség (%); Minél nagyobb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek is.

X4: felsőfokú végzettség (25-64 kor) (%); Minél kisebb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek.

X5: munkaórák száma/év/fő; Minél kisebb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek.

X6: energiainfláció (átlagos éves növekedés %); Minél nagyobb az értéke, annál magasabbnak kell lennie az érdeklődésnek is.

A feladat által érintett célcsoportok

Ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, a fő célcsoport a kereskedelmi média (televízió).

Továbbiakban érdekelt lehet még: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal statisztikai adatok gyűjtése miatt, esetlegesen a leendő versenyzők, akik ilyen módon szeretnének híressé(?) válni.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Best Practice:

A kereskedelmi csatornák számára nem pusztán az érdeklődés alakulásának értéke lehet fontos, hanem az egyes társadalmi, gazdasági helyzetek és nem utolsó sorban azok változásai is. A kérdés: milyen társadalmi, gazdasági helyzet kell ahhoz, hogy a tévénézők valóságshow-fogyasztóvá váljanak? Az egyes tényezők várható adataiból előrevetíthető, hogy mikor érdemes valóságműsor készítésébe pénzt fektetni.

Bevételi csatornák:

   Értékesítési összeg: 

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok