„FA” változatai közötti eltérés

A lap 2013. május 29., 21:59-kori változata

Vezetői összefoglaló

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/fa.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

18 évesek részvételi aránya az oktatásban 30 különböző országot vizsgálva.

A feladat előtörténete

Munkám során kíváncsi voltam arra, hogy a különböző országok fejlődése hogyan hat a szomszédos országokra, továbbá melyek azok az országok, amelyeknél az oktatásban részt vevők száma a legnagyobb / legkisebb, és hol történtek a legjelentősebb változások pozitív és negatív irányban egyaránt. Melyek azok az országok, amelyek uralják a lista első helyeit? Mely országok találhatóak az utolsó helyeken? Milyen szerepet kap a szórás az elemzés során? Mely ország esetében a legnagyobb a meredekség? Hol történt a legnagyobb fejlődés?

Személyes kötődés

Személyes érdeklődés az oktatás helyzete iránt.

Szakértői javaslatok

Az európai integráció folyamatos fejlődésének következtében az oktatással kapcsolatos kérdések az elmúlt években egyre inkább fontossá váltak a társadalom számára. Hogyan tudják az intézmények a fiatalokat felkészíteni az életre, mik a feladatok a multikulturális Európában. Az oktatással kapcsolatos kérdéseknek néhány éve még nem tulajdonítottak ekkora jelentőséget, napjainkra azonban kiemeltté vált az országok közötti együttműködés, melyben nemcsak az intézmények, hanem civil szervezetek, állampolgárok is részt vettek. A skandináv együttműködés, az egyetemek közötti csereprogramok mind azt mutatják, hogy Európa egyre összetettebben kezd együttműködni. Egyre jelentősebb szerep jut a két tanítási nyelvű osztályoknak, a nemzetközileg is elfogadott vizsgáknak, mellyel lehetőséget biztosítanak a diákoknak arra, hogy egy más országban lévő oktatási intézményben tanulhassanak.

http://www.ofi.hu/tudastar/kozepiskolai-oktatas

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Annak érdekében, hogy hol történt a legnagyobb fejlődés 2000 és 2008 között kétféleképpen értékelhető. Csak 2000 és 2008 év különbségét vizsgálva, kizárólag a kezdeti év és az utolsó év figyelembe vételével. Kezdeti évben az országok sorrendje az alábbiak szerint alakul: Sweden Greece Finland Norway Germany Belgium France Netherlands Slovenia Poland Lithuania Denmark Hungary Ireland Estonia Luxembourg Czech Republic Latvia Iceland Austria Spain Italy Portugal United States United Kingdom Romania Bulgaria Former Yugoslav Republic of Macedonia, the Malta Cyprus

Országok sorrendje 2008-ban: Sweden Finland Lithuania Poland Ireland Slovenia Czech Republic Norway Germany Hungary Belgium Netherlands Estonia Latvia Denmark Iceland Italy France Bulgaria Romania Austria Greece Spain Luxembourg Portugal Malta United States Former Yugoslav Republic of Macedonia, the United Kingdom Cyprus

Hátrány: a kezdeti és a záró időpont közötti változások nem követhetőek.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatok forrásaként az alábbi adattáblákat jelölném meg: http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tps00060.html http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tps00060

Objektumok (sorok)

A vizsgált országok:

Sweden Greece Finland Norway Germany Belgium France Netherlands Slovenia Poland Lithuania Denmark Hungary Ireland Estonia Luxembourg Czech Republic Latvia Iceland Austria Spain Italy Portugal United States United Kingdom Romania Bulgaria Former Yugoslav Republic of Macedonia, the Malta Cyprus

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Attribútumok: Évek oszlopai Mértékegység: % Oktatásban részt vevők aránya 2000 (X) Irány: 0 Oktatásban részt vevők aránya 2001 (X) Irány: 0 Oktatásban részt vevők aránya 2002 (X) Irány: 0 Oktatásban részt vevők aránya 2003 (X) Irány: 0 Oktatásban részt vevők aránya 2004 (X) Irány: 0 Oktatásban részt vevők aránya 2005 (X) Irány: 0 Oktatásban részt vevők aránya 2006 (X) Irány: 0 Oktatásban részt vevők aránya 2007 (X) Irány: 0 Oktatásban részt vevők aránya 2008 (X) Irány: 0 Oktatásban részt vevők aránya Átlag (X) Irány: 0 Oktatásban részt vevők aránya Max. (X) Irány: 0 Oktatásban részt vevők aránya Min. (X) Irány: 0 Oktatásban részt vevők aránya Szórás (X) Irány: 1 Az oktatásban részt vevők összesen (Y) Irány: -

Minél nagyobb az egyes országok esetében a szórás és meredekség, annál nagyobb az oktatásban összesen részt vevők százalékos aránya. Minél nagyobb egy ország esetében a szórás és a meredekség, annál kedvezőbb a helyzete az összes többi országhoz viszonyítva. Minél kisebb az egyes országok esetében a szórás és meredekség, annál kisebb az oktatásban összesen részt vevők százalékos aránya. Minél kisebb egy ország esetében a szórás és a meredekség, annál kedvezőtlenebb a pozíciója az összes többi országhoz viszonyítva.

A feladat által érintett célcsoportok

A vizsgált országok diákjai, a 18 éves korosztály, hiszen kíváncsiak vagyunk arra, hogy hány százalékuk jellemezhető azzal, hogy részt vesz az oktatásban. A vizsgált országok tanárai A vizsgált országok oktatási intézményei A fent említett célcsoportok mindegyike kapcsolatba kerül az oktatással, ezen célcsoportok egymással szoros kölcsönhatásban vannak. Ha kevesebb a diák, kevesebb intézmény is el tudja látni a feladatokat, kevesebb pedagógussal.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az időtényező, mint hasznosság bemutatása a feladat megoldása során:

Az ösztönös megoldás esetében adattábla letöltése (5 perc), adatok kiválasztása, tisztítás, formázás (30 perc) az adatok elemzése (90 perc), Microsoft Office Excel függvényeinek kiemelt ismerete / kombinált használata. Feladatra fordított idő összesen: 125 perc.

A tantárgynak megfelelően megoldott feladat esetében a sorrend szintén adattábla letöltése (5 perc), adatok kiválasztása, tisztítása, formázás (30 perc), Microsoft Excel használata, COCO program használata, adatok elemzése (60 perc). Összesen 95 perc

Több információ nyerése kevesebb idő alatt. Ösztönös megoldásnál nehezebb a sorrendi táblák kialakítása, időben körülbelül 2 perc/év (összesen 8*2 perc=16 perc), míg a COCO program segítségével az egyes országok adatait rögtön évek szerint sorrendbe rendezve kapjuk meg. Ösztönös megoldás időigénye: 125+16=141 perc Tantárgy szerinti megoldás: 95 perc

Hasznosság a feladat megoldása során: 141-95=46 perc

Értékkülönbözet, mint hasznosság bemutatása a feladat megoldása során:

Ösztönös megoldás esetében: Adattábla letöltése (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tps00060) ingyenes Ráfordított idő mértéke: 141 perc Óradíj: 2500 Ft/óra Összesen (2500/60)*141 perc=5875 Ft Internet / telefon használat: 500 Ft Elemzés nyomtatási költségei: 1500 Ft

Az ösztönös megoldás során lényegesen kevesebb adatot kapunk az elemzés során, összetett következtetések nem vonhatók le, így a megoldás értéke kisebb árréssel: 7875+1500=9375 Ft

Tantárgyi megoldás esetében: Adattábla letöltése (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tps00060) ingyenes Ráfordított idő mértéke: 95 perc Óradíj: 2500 Ft/óra Összesen (2500/60)*95 perc=3959 Ft Internet / telefon használat: 500 Ft Elemzés nyomtatási költségei: 1500 Ft

A tantárgyi megoldás esetében jóval összetettebb információt kapunk, mely megoldást jelent más területek problémáira is. A megoldás összetett, a kapott eredmények egy része tovább értékesíthető 5000 Ft-ért.

Megoldás értéke nagyobb árréssel: 5959+6000=11959 Ft Összesen mivel a kapott eredmények egy részét tovább értékesítettük: 11959+5000 Ft. Összesen 16959 Ft

A két megoldás költségkülönbözete: 1916 Ft, így már a költségeknél láthatóan kedvezőbb a tantárgyi megoldás választása.

Értékkülönbözet: 11959-9375= 2584 Ft. Ezen felül a kutatásunk egy részének eredményei tovább értékesíthetőek: ez plusz 5000 Ft-tal növeli a tantárgyi megoldás értékét. A két megoldás értékkülönbözete végül 7584 Ft lesz.

A tantárgyi megoldásért 16959 Ft- ot kapunk, melyből 1500Ft nyomtatási+500 Ft telefon/ internetköltség, 3959Ft óradíj. 16959Ft-2000Ft költség= 14959Ft

Összegezve a két megoldás költségkülönbözete 1916 Ft, értékkülönbözete pedig 7584 Ft. Összesen tehát 1916+7584= 9500 Ft reményében fogunk neki a feladatnak.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Adatbázis átalakítása(http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tps00060) 2. Adatbázis adatainak tervezése (mely országok szerepeljenek benne) 3. COCO tábla 4. A tábla adatainak értelmezése, értékelése 5. Kiegészítő számítások: szórás, átlag, minimum és maximum oszlopok

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A 30 országot különböző ismérvek alapján vizsgáljuk: évek adatai, átlag, szórás, maximum és minimum. Oszloponként az országokat annak megfelelően tehetjük sorba, hogy az összes többi országhoz viszonyítva milyen helyet foglalnak el a ranglistán. Évek alapján történő rendezésnél első helyen Svédország található, Ciprus pedig szintén az utolsó, 30. helyet foglalja el a 18 évesek részvételi arányának szempontjából. A szórás iránya ellentétes a többivel, így a rendezésnél legkisebb szám kapja a legnagyobb értéket. A táblázatból leolvasható, hogy melyik országok azok, amelyeknél a legjobban teljesítettek az évek folyamán. A skandináv országok magasan az átlagon felüli értékekkel vannak jelen az országok között, uralják a lista első helyeit. Az országokat 30-as skálán pontozzuk, attól függően, hogy mennyire feleltek meg az országok közötti ranglistán a követelményeknek. Annak érdekében, hogy hol történt a legnagyobb fejlődés 2000 és 2008 között kétféleképpen értékelhető. Csak 2000 és 2008 év különbségét vizsgálva, kizárólag a kezdeti év és az utolsó év figyelembe vételével. A kapott értékeket egymásból kivonva megkapjuk a változást a kezdeti időszakhoz képest.

Az első és utolsó helyeken ugyanazok az országok szerepelnek. Érdekes azonban Litvánia esete, ugyanis az országok közötti rangsorban a 11. helyről a 3. helyre került. Bulgária a 27. helyről a 18. helyre került az évek folyamán. A sorrendi táblázatban nekünk az a kedvező eset, ha minél kisebb szám áll az ország neve után. A változást ellentétes előjellel jellemezném, ugyanis Belgium míg 2006-ban a 6., 2008-ban 11. helyet foglalta el, a változás oszlopban lévő értéket ellentétes előjellel használnám, így tükrözi a valós előre, illetve hátrakerülést a rangsorban. Ha azt a tényt vizsgáltjuk, hogy melyik országnál történt a legnagyobb változás a rangsoron belül a válasz növekedés szempontjából Csehország, csökkenés szempontjából pedig Görögország. Görögországnál figyelembe kell vennünk, hogy nem a 2008-as évben volt a legrosszabb helyzetben, hanem a 2007-es és a 2001-es évben egyaránt gyengébben szerepelt önmagához viszonyítva. Svédország, és Ciprus helyzete nem változott az évek folyamán.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

2000 és 2008-as adatokat vizsgálva Csehország volt az az ország, ahol a fejlődés, az oktatásban részt vevők száma leginkább fejlődést mutat. A tényleges változást vizsgálva Görögország az az ország, ahol az oktatásban részt vevők száma leginkább csökkent.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az idő, mint tervezett hasznosság a munka elkészítése közben nem változott. Az ösztönös megoldás 141 perc, a tantárgyi megoldás 95 perc. A tantárgyi megoldás választása esetében a ráfordított időnél 46 perc hasznunk van.

Másrészről az értékkülönbözet, mint tervezett hasznosság a munka elkészítése közben nőtt. Kezdetben a tantárgyi megoldás keretében is 2584 Ft haszonnal fogtunk neki az ösztönös megoldással szemben. Az ösztönös megoldás értéke 9375 Ft lenne. A tantárgyi megoldás értéke a terveink elején 11959 Ft. Kezdetekben a két megoldás értékkülönbözete 1916 Ft. Már itt érdemes a tantárgyi megoldást választani, azonban a tantárgyi megoldás keretében tett kutatásunk egy részét tovább értékesítjük, így plusz 5000 Ft-hoz juthatunk, mely tovább növeli a tantárgyi megoldás értékét.

Személyes tapasztalataim során a feladat megoldása kézenfekvőbb a tantárgyi megoldással, logikusabb és összetettebb gondolkodásmódot igényel, éppen ezért a feladat megoldása során plusz információhoz juthatunk, mely az ösztönös megoldással nem sikerült volna. Az ösztönös megoldás egy egyszerű táblázatkezelői ismereteket feltételez, míg a tantárgyi megoldáshoz több ismeretre van szükség, pl. statisztikai ismeretek.

Összességében a két megoldást összehasonlítva részemről a tantárgyi megoldás a kézenfekvőbb, időben, és költségeiben is kímélőbb, fejlettebb ismereteket feltételez, logikus gondolkodásmódra ösztönöz. A kézzelfogható "nyereségen" kívül saját gondolkodásmódunk fejlődését is a pozitívumoknál sorakoztathatjuk fel.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok