„Telephelyek” változatai közötti eltérés
Rdk6 (vitalap | szerkesztései) (→A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)) |
Rdk6 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat által érintett célcsoportok) |
||
| 50. sor: | 50. sor: | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| + | Ez az elemzés hasznos | ||
| + | *minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni. | ||
| + | |||
| + | *a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése) | ||
| + | |||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
A lap 2013. június 21., 13:25-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára
A feladat előtörténete
Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani. Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása. Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.
Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést.
Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).
Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.
A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.
Objektumok (sorok)
- 1. Gödöllő
- 2. Szarvas
- 3. Székesfehérvár
- 4. Tatabánya
- 5. Salgótarján
- 6. Sopron
- 7. Pásztó
- 8. Kecskemét
- 9. Jászberény
- 10. Debrecen
Attribútumok (X, Y oszlopok)
- mérete (m2)
- ára (Ft)
- legközelebbi autópálya felhajtó (km)
- távolság Budapesttől (km)
- távolság Hegyeshalomtól (km)
- kiépítette infrastruktúra (I/N)
- van rajta épület (I/N))
- kiépítésre fordítandó összeg (Ft)
- Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)
- HR átlagos bérköltsége (Ft)
- hasonló cégek jelenléte (db)
- helyi adók mérete (%)
A feladat által érintett célcsoportok
Ez az elemzés hasznos
- minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.
- a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)
