A lap 2013. június 24., 11:21-kori változata

Forrás

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Kulturális intézmények, elsősorban könyvtárak bemutatása a fizikai akadálymentesítés szemszögből. A kulturális, művelődési intézmények összehasonlítása akadálymentesítés szempontjából releváns jellemzőik, tulajdonságaik alapján hasznossági elemzés segítségével megtalálni a legideálisabbnak vélt épületet, intézményt.

A feladat előtörténete

Mivel jómagam is mozgássérült vagyok, azonban szerencsére nem szorulok kerekesszékre vagy egyéb segédeszközökre, ennek ellenére nekem is gondot jelent, ha éppen olyan helyre kell bemennem, ahol a lépcső mellett nincsen korlát, vagy kapaszkodó. Szabadidőmben önkéntes tevékenységeket végzek a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) ifjúsági tagozatában, mint ifjúsági koordinátor, aholis sokszor szembesülök a sorstársak által elmondott, tapasztalt beszámolókkal, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük mindennapi életük során, melynek egyik oka a sokszor nem megfelelő, illetve hiányos akadálymentesítés. Emellett volt szerencsém dolgozni egy akadálymentes turisztikai felmérésben, melynek célkitűzése az volt, hogy olyan turisztikai objektumokat (szálláshely, vendéglátóhely, múzeum,..) kutasson fel melyek hozzáférhetőek a fogyatékossággal élő személyek számára önállóan, vagy segítséggel. A fenti szempontok miatt gondoltam, úgy, hogy jó lenne elvégezni egy elemzést az akadálymentes helyek csoportjaira.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Úgy gondlom, hogy a fogyatékossággal élő embereknek is joguk van ahhoz, hogy minél teljesebb életet tudjanak élni. Ha kedvük tartja, akkor eltudjanak menni szórakozni, üdülni, vagy éppen művelődni, kulturálódni. Sajnos hazánk jelenleg akadálymentesítés szempontjából le van maradva a fejlett Európai Uniós országoktól. „A MEOSZ becslései szerint a közhasznú épületek – mint kormányhivatalok, kórházak, iskolák – mintegy 60 százaléka akadálymentes, a közszolgáltatást nyújtó épületeknek – pl. bankok, vendéglők – azonban csupán a 30-35 százaléka, a turisztikai célú létesítményeknek a 30-40 százaléka akadálymentes.” Vizsgálatom tárgya a kulturális, művelődési intézmények, elsősorban a könyvtárak értékelése akadálymentesség szempontjából, a „legfogyatékosabb barátabbFélkövér szöveg” kulturális intézmény kiválasztása.

Ideál szempontjából azokat az objektumokat mondanám, jobbaknak, ahol kedvezőbbek a belső közlekedési viszonyok, van rendesen kialakított akadálymentes illemhelyiség. Így elnő ránézésre ide sorolnám a Hallasi István Városi Könyvtárat (Nagykanizsa), és a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárat (Miskolc)

Az ideál szempontjából egyrészt rosszabbnak tartom az olyan intézményeket, ahol rámpa kell a bejutáshoz, nincs akadálymentes parkolási lehetősség, illetve messze a normál parkoló is (50 m-en túl), valamint a külső és belső környezetben is több akadályozó tényező van (nehezen járható járda szakasz, nem csúszásmentes belső közlekedési viszonyok), e tekintetben ide sorolnám az Országos Széchenyi Könyvtárat.

Mivel több tényezős a dolog, több szempont is adott, így alaposabb elemzés nélkül nehéz kijelenteni, hogy melyik intézmény a legjobb ideál szempontjából, így a COCO program alkalmazásával alaposabb betekintést lehet nyerni.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladat elvégzéséhez szükséges adatokat a MEOSZ akadálymentes helyek adtabázisából vettem át, tehát saját szememmel nem láttam a kérdéses objektumokat. Megjegyzendő, hogy nem minden objektumnál álltak rendelkezésre részletes számszerű és nem számszerű adatok. Amely objektumnál nem állt rendelkezésre részletes számszerű adat, ott kénytelen voltam az adott attribútumra megadott, minimális értékkel számolni (pl. több helyen nem adták meg a bejárati ajtó pontos szélességét, csak, hogy min.85 cm, amely egy átlagos kerekesszékkel megközelíthető), valamint csak azon nem számszerű adatokat tudtam feldolgozni a vizsgálat során, melyek adottak voltak az adatbázisban az adott objektumra. Tehát ha mindenhol meglett volna a részletes, számszerű adat, reálisabb összehasonlítást tudtam volna végezni, és talán más eredményeket kaptam volna.

Objektumok (sorok)

Benedek Elek Könyvtár (Debrecen)

Eötvös Károly Megyei Könyvtár (Veszprém)

Halis István Városi Könyvtár (Nagykanizsa)

II. Rákóczi Ferenc Megyei könyvtár (Nagykanizsa)

Megyei és Városi Könyvtár (Kaposvár)

Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ (Debrecen)

Országos Széchenyi Könyvtár

Petőfi Sándor Klubkönyvtár (Tiszasas)

Veszprém Megyei Levéltár (Veszprém)

Varga Domonkos Általános Művelődési Központ (Kunszentmiklós)

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A bejárati ajtó belső mért szélessége (minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben befér rajta a kerekesszékes személy, ajánlatos minimum 85 cm-nek lennie, minél kényelmesebben betud menni a kerekesszékes személy rajta, annál ideálisabb az objektum – irány 0)

Szintkülönbség (minél kisebb a szintkülönbség annál ideálisabb az objektum - irány 1)

Rámpa hossza (minél hosszabb, annál könnyebb rajta felgurulni, természetesen az a legjobb, ha nincs szintkülönbség, így rámpa sincsen, minél akadálymentesebb a bejutás, annál ideálisabb az objektum – irány 0)

A rámpa szélessége (minél szélesebb, annál könnyebb és biztonságosabb rajta felgurulni, ajánlatos minimum 120 cm-nek lenni, természetesen az a legjobb ha nincs szintkülönbség, így rámpa sem kell a bejutáshoz, minél akadálymentesebb a bejutás, annál ideálisabb az objektum – irány 0)

Folyosó szabad szélessége (minél szélesebb egy folyosó annál kényelmesebb és biztonságosabb benne közlekedni, ajánlatos minimum 120 cm-nek lennie, minél kényelmesebben tud közlekedni a folyosókon a kerekesszékes személy, annál ideálisabb az objektum – irány 0)

Belső közlekedés (több tényezős: folyosó szélessége, folyosó járófelülete, belógó, illetve lelógó akadályok, megfordulási lehetőség - jóságpontok - minél több akadálymentes tényező van, annál több jóságpont, minél több jóságpont, annál ideálisabb az objektum – irány 0)

Közösség WC-mosdó ajtajának mérete (minél szélesebb annál jobb, ajánlatos minimum 85 cm-nek lennie, minél kényelmesebb rajta a bejutás, annál ideálisabb az objektum - irány 0)

Közösségi WC-mosdó használhatósága (több tényezős: kialakítás, helységméret, mosdó, kapaszkodók, kezelőeszközök, egyéb akadálymentes eszközök megléte - jóságpont - minél több akadálymentes tényező van, annál több jóságpont, minél több jóságpont, annál ideálisabb az objektum - irány 0)

Akadálymentes parkolóhelyek száma (minél több az akadálymentes parkolóhelyek száma, annál ideálisabb az objektum - irány 0)

Az épület körüli környezet (több tényezős: parkoló – távolság, szélesség, jelölés - járda, gyalogút – szélesség, felület, valamint egyéb akadálymentes tényezők megléte - jóság pont - minél több akadálymentes tényező van, annál több jóságpont, minél több jóságpont, annál ideálisabb az objektum - irány 0)

Ügyfélszolgálat (több tényezős: pult megközelíthetősége, pult előtt szabad hely, pult kialakítása, egyéb akadálymentes tényezők megléte - jóságpont - minél több akadálymentes tényező van, annál több jóságpont, minél több jóságpont, annál ideálisabb az objektum - irány 0)

A feladat által érintett célcsoportok

Elsősorban azon kerekesszékes személyek, akik szeretnek kulturálódni, művelődni, azaz ilyen jellegű szabadidős tevékenységek iránti igényük van. Hazánkban a fogyatékossággal élő személyekről nagyon hiányos statisztikai adatok állnak rendelkezésre. A 2011-es népszámlálás szerint hazánkban mintegy 457 ezer fő (ez a lakossága 4,6 százaléka) él valamilyen fogyatékossággal, ebből 232 206 fő a mozgássérült. Azonban egyes becslések szerint, ennél jóval magasabb a fogyatékossággal élők száma, elérheti a lakossága 7-10%-át is, amelynek a legnépesebb táborát a mozgássérültek képzik, 300-320 fővel, őket érinti elsősorban a fizikai akadálymentesítés, azonban a hozzáférhetőség a többi fogyatékossági csoport számára is épp úgy fontos. Mozgássérülteken belül is a súlyosan mozgássérültek, a kerekesszékesek néznek szembe a legtöbb akadállyal a közlekedés és ügyintézés, munka és szabadidős tevékenységeik során. Arányuk körülbelül tizenöt százalékra tehető, tehát negyvenöt- ötvenezer fő lehet, akik a mindennapjaik során kerekesszéket használnak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Jelen feladatra vonatkozó hasznosság:

Jelen társadalmunk egyik „erkölcsi” fokmérője, hogy az állam, a társadalom hogyan bánik a hátrányos helyzettű csoportokkal, így a fogyatékossággal élőkkel is, illetve miképpen képes őket segíteni abban, hogy minél teljesebb életet tudjanak élni, éppen ezért jelen vizsgálatom tárgya fontos karitatív és eszmei haszonnal bír. Véleményem szerint egy intézmény, cég, vállalat imidzsén nagyot lendít, ha elmondhatja magáról, hogy „fogyatékos barát”, már létezik is, olyan védjegy, kitüntetés, hogy „fogyatékos barát munkahely”, akkor miért ne létezhetne „fogyatékos barát könyvtár”, illetve „fogyatékos barát kulturális intézmény” kitüntetés.

A tantárgy szerinti megoldás:

Költségek:

Adatok beszerzése: MEOSZ adatbázisa – Ingyenes

Speciális program használata: COCO – Ingyenes

Szakértői munkadíj: ráfordított idő: 1 óra, 2500 Ft./óra

A Megoldás piaci értéke: ???

A megoldás eszmei értéke: nagyon magas

Ösztönös megoldás:

Költségek Adatok beszerzése: MEOSZ adatbázisa – Ingyenes

Irodai programcsomag használata: Szabad software (pl. OpenOffice) - Ingyenes

Szakértői munkadíj: ráfordított idő: 3 óra, 2500 Ft./óra

A Megoldás piaci értéke: ???

A megoldás eszmei értéke: magas

Költség különbözet 5000 Ft.

Érték különbözet, a COCO elemzés során egy reálisabb, magasabb ennek következtében egy magasabb eszmei értékű elemzést kapunk.

A fenti két előnyt realizálva, kezdek neki a feladat megoldásába

Kiterjesztett hasznosság:

Ha üzleti hasznosság oldaláról közelítjük meg a dolgokat, akkor érdemes lenne egy részletesebb, szélesebb körű adatbázist létrehozni, sőt haladva a technikai vívmányaival, ajánlatosnak tartanám egy mobil alkalmazás kifejlesztését is, amely kijelezné a közelben lévő akadálymentes helyeket, és főbb tulajdonságait. Bevételeket pedig lehet kreálni, egyrészt a reklámokból, elsősorban bannerekből, ez remek lehetőséget nyújtana a célcsoportnak történő célzott reklámozásra, másrészt pedig az adatbázishoz csatlakozhatnának, regisztrációs díj megfizetésével profitorientált vállalkozások, úgy, mint szállodák, éttermek… Természetesen az adatfelvételt ajánlatos lenne szakképzett rehabilitációs mérnökre/mérnökökre bízni, akik személyesen kimennének az objektumokhoz, és egyénileg lemérnék a szükséges dolgokat, megszemlélnék az épületet akadálymentesség szempontjából.

Ennek költségvonzatai:

Útiköltség: 1.000 - 10.000 Ft, között (távolságtól függő, becsült összeg)

Szakértő munkadíj az épület feltérképezésére: 2500 Ft./ óra (időtartalma az épület nagyságától függ) Szakértői munkadíj az adatok elemzésére: 2500 Ft/óra - 1 óra idő a COCO programmal, 3 óra időtartam az OpenOffice-val Elemző program használata: COCO - ingyenes Elemző program használata: OpenOffice - Ingyenes

Tehát láthatjuk, hogy mindenkppen a későbbiekben is hasznos lenne a COCO program az elemzése céljára, mivel vele időt takarítunk meg, ennek következtében csökken a munkadíj, valamint hatékonyabb elemzést lehet vele elvégezni, ami növeli az eszmei hasznosságot is.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Adatgyűjtés

Adatbázis létrehozása

Objektumok meghatározása

Attribútumok meghatározása

Az adatok összegyűjtése a létrehozott meta adatbázisból

Rangsor tábla létrehozása

COCO segítségével YO lefuttatása

Következtetések levonása

A kulturális intézmények, könyvtárak erősségeinek megállapítása

Egyéni preferencia kialakítása

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet