A lap 2013. június 25., 09:49-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/telephelyek.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Magyarországi telephely választási probléma egy nyugat-európai cég számára

A feladat előtörténete

Ebben az évben sokat lehetett hallani a médiában, hogy a jelenlegi kormány több külföldi vállalattal is hosszútávú együttműködési megállapodást írt alá, illetve olyan gazdaságpolitikát kíván kialakítani, amivel még több külföldi befektetőt tud Magyarországra vonzani.

Egy külföldi vállalkozásnak, amely nálunk kíván befektetni, minden bizonnyal az első néhány fontosabb gazdasági döntései között kell, hogy szerepeljen a megfelelő telephely kiválasztása.

Érdekelt, hogy ha én lennék egy vállaltnál egy ilyen döntési helyzet előtt, milyen eredményre jutnék, az ösztönös döntésen kívül, ha számítógépes elemzést is segítségül vennék.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Saját módszerrel is először az excel programban vettem volna fel és rendszereztem volna az adatokat, ugyan úgy ahogy a jelenlegi xls-ben látható az oem munkalapon. Ez után az eddigi tudásom alapján felállítottam volna egy rangsort, hogy szerintem mely tényezők mennyire befolyásolják a telephely választást.

Véleményem szerint a leginkább befolyásoló tényező a kiépítésre fordítandó összeg (I6) és a telek ára(C6). Ez után következne a távolság a fővárostól (valószínűleg az iroda központ ott található, egyéb adminisztratív okok) és a nyugati határtól való távolság (bármilyen szállítás az anyavállalat és a Mo.-i telephely között). A bérköltség és az adók között olyan kicsi a különbség, hogy valószínűleg ezek kevésbé fontos szempontok, illetve a telek méretek is hasonlókat, a kiugróan nagy vagy kicsi telkeknél kell esetleg jobban meggondolni a döntést.

Ez alapján én a kecskeméti telket választanám telephelynek. Itt és Debrecenben kell a legkevesebbet fordítani a kiépítésre, viszont a kecskeméti drágább, de az önkormányzati támogatás magasabb, illetve sokkal könnyebb (km-ben közelebb van, és közelebb van az autópálya felhajtó) elérni Budapestet és a határátkelőt.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatokat különböző forrásokból kellett beszereznem. Először is meg kellett állapítanom, milyen adatok relevánsak a probléma megoldásához. Ezeket saját tudásom és különböző tanulmányok, tananyagok alapján állapítottam meg, pontosabban hoztam létre egy szűkített, 12 elemes attribútum mintát (részletezve az 'Attribútumok' fejezet alatt).

Az olyan attribútumokat, mint pl.: telek ára, mérete, infrastruktúra kiépítettsége, üres vagy építménnyel rendelkező telek stb. olyan honlapok adatbázisából lehetett beszerezni, amelyek ipari ingatlanok értékesítésével foglalkoznak. Az adott városok honlapjain pedig elérhető, a helyi iparűzési adó és az esetleges támogatások, kedvezmények mértéke.

A távolságokra vonatkozó adatokat saját mérés alapján (google map) tudtam pontosan meghatározni.

Objektumok (sorok)

• 1. Gödöllő
• 2. Szarvas
• 3. Székesfehérvár
• 4. Tatabánya
• 5. Salgótarján
• 6. Sopron
• 7. Pásztó
• 8. Kecskemét
• 9. Jászberény
• 10. Debrecen

Attribútumok (X, Y oszlopok)

X oszlop

• mérete (m2)

Az ipari telek méretét jelenti négyzetméterben kifejezve. Irány: 0 - minél nagyobb a telek mérete, annál jobb versenyelőny érhető el. (természetesen a szükséges telekméret függ a felhasználás céljától)

• ára (Ft)

A telek ára. Iránya: 1 - minél kevesebbet kell érte fizetni, annál nagyobb megtakarítás érhető el.

• legközelebbi autópálya felhajtó (km)

Iránya: 1 - minél közelebb van az autópálya felhajtó, annál nagyobb megtakarítás érhető el az utazás/szállítás során. (az alacsonyabb rendű utakon lassabban lehet haladni, ami idő és pénzveszteség)

• távolság Budapesttől (km)

Iránya: 1 - minél közelebb van a telephely Budapesthez, annál nagyobb megtakarítás érhető el az utazás/szállítás során. (Budapest logisztikai és adminisztrációs okok miatt is fontos egy külföldi vállalatnak ezért lényeges, hogy rövid időn belül el lehessen jutni a fővárosba.)

• távolság Hegyeshalomtól (km)

Iránya: 1 - minél közelebb van a határhoz a telephelyhez, annál nagyobb megtakarítás érhető el. (hiszen egy nyugat-európai vállalat határátlépésre legvalószínűbb, hogy a hegyeshalmi átkelőt használja, ezért ennek a távolsága is egy fontos attribútum. Minél közelebb van, annál több idő/pénz spórolható.)

• kiépítette infrastruktúra (I/N)

Iránya: 0 - minél inkább ki van építve az infrastruktúra a telken/ipari parkban, annál nagyobb megtakarítás érhető el (kevesebb költséget és időt jelent, mint ha a vállalatnak kellene ezt intézni és megvárni a kiépítést).

• van rajta épület (I/N))

Irány: 0 - Ugyan az mint az infrastruktúránál. Nagyobb megtakarítás érhető el, mivel idő és költséghatékony, ha már van meglévő épület, még akkor is ha átalakításra szorul.

• kiépítésre fordítandó összeg (Ft)

Iránya: 1 - Minél kevesebb összegbe kerül, annál nagyobb megtakarítás érhető el.

• Önkormányzati támogatás mértéke (Ft)

Iránya: 0 - Minél magasabb a támogatás mértéke, annál nagyobb megtakarítás érhető el. (többnyire ezek a támogatások az ipari parkok parcelláinak megvásárlásakori, illetve infrastruktúra fejlesztési támogatások)

• HR átlagos bérköltsége (Ft)

Iránya: 1 - minél kevesebbet kell fordítani a munkabér kifizetésekre, annál nagyobb megtakarítás érhető el. (ha az adott régióban kevesebb összegért is elvégzik, ugyan azt a munkát, mint egy másik drágábban, akkor a kevesebb költség miatt előnyt élvezhet az előbbi régió)

• hasonló cégek jelenléte (db)

Iránya: 1 - minél kevesebb a konkurencia annál kisebb a verseny, tehát annál költségkímélőbb. (de ez nem mindig jelentős, függ a vállalkozás tevékenységétől is)

• helyi adók mérete (%)

Iránya: 1 - minél kevesebb helyi adót kell fizetni, annál nagyobb megtakarítás érhető el.

Y oszlop A telephelyek sorrendjét szeretném megkapni, az Y a modell konstans értéke.

A feladat által érintett célcsoportok

Ez az elemzés hasznos

• minden olyan nyugat-európai vállalat számára, amely Magyarországon kíván telephelyet létesíteni és gazdaságilag optimális döntést kíván hozni.

• a Magyar Kormánynak és az önkormányzatoknak is, hiszen bizonyos attribútumokra hatással vannak, ezáltal befolyásolni tudják a vállalatok ilyen irányú döntéseit (települések versenyképességének növelése)

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Saját megoldás:

• adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)
• programok használata: Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft
• munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 3óra: 6000Ft
• korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4000Ft
• Összes költség: 30.000 Ft
• Piaci érték: 40.000 Ft (Egy gazdasági problémára adott válasz, amely nincs alátámasztva számításokkal, számítógépes elemzésekkel annak a piaci értéke alacsonyabb, mint fordított esetben.)

Tananyag szerinti megoldás

• adatok elérése: ingyenes (honlap: ipari ingatlanértékesítők adatbázisa, illetve városok honlapjai, google map)
• programok használata:

Microsoft Office Basic 2007 - 20.000 Ft

COCO - Ingyenes

• korábbi adatok (számszerű adatok, beszámolók) összegyűjtése, értelmezése - 2 óra : 4.000Ft
• munkaidő (adatok összegyűjtése, rendezése, elemzése): 4óra: 8.000Ft
• Összes költség: 32.000 Ft
• Piaci érték: 80.000 Ft

Jóval nagyobb egy olyan információ (jelen esetben a telephely választás döntési javaslata) értéke, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.

A két megoldás hasznosság-különbözete:

• költségkülönbözet - ennyivel olcsóbb a saját megoldás: 2.000 Ft (32.000Ft-30.000Ft)
• piaci érték-különbözet - ennyivel többet ér a tantárgy szerinti megoldás: 40.000 Ft (80.000Ft-40.000Ft)
• összes különbözet - ennyivel több az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással: 38.000Ft (40.000Ft-2.000Ft)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• A feladat meghatározása és szekunder kutatás
• Objektumok meghatározása
• Attribútumok meghatározása
• Adatok táblázatba rendezése (1.OAM munkalap)
• Attribútumok irány és mértékegység meghatározása
• Az alaptáblázatból meghatároztam a sorszám függvénnyel a sorrendet.
• Majd ebből meghatároztam az inverzüket.

• A direkt tábla sorrend tábla adataival lefuttattam a COCO Y0 elemzést (COCO) (2.oam direkt munkalap)
• A futtatás során fel nem használt attribútumokkal (citromsárgával jelölve a 2.munkalapon) újból elkészítettem az elemzést. (4.direkt S1<>9 munkalapon található)
• A "citromsárga adatok" inverzét vettem és ezzel is lefuttattam az elemzést. Ennek eredménye az 5.inverz munkalapon látható.

• Ellenőrzést elvégzése: 'HA' függvény segítségével összevetettem a delta értékeket. (A 4.munkalapon található direkt értékeket az 5.munkalapon található inverz értékekkel.)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

• Az elemzés során minden érték 'hiteles' minősítést kapott
• A tananyag szerinti és a saját megoldás is a kecskeméti telephely lett. (1.Kecskemét, 2.Gödöllő, 3. Székesfehérvár)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

"Egy nyugat európai vállalkozás hova helyezze az új telephelyét Mo.-n?" - nevű gazdasági problémára, az elérhető adatok alapján (OAM), a válasz: Kecskemétre. A győztes módszer pedig a tananyagszerinti, mivel költsége nem nagy, viszont az eredménye megbízhatóbb és az értéke is magasabb.

Az hogy a két megoldás is ugyan arra az eredményre vezetett, nem csökkenti az elemzés jelentőségét. Annyit jelent csupán, hogy az adott döntéshozó olyan előzetes tudás/információ birtokában volt, amellyel képes volt meghozni a helyes döntést. De mi a helyzet, ha más van döntési pozícióban...? Emiatt szükséges elvégezni az elemzést. Ebből következik, hogy a piaci szereplők se ismerik egymás tudását, tehát a piaci értéke is nagyobb egy olyan információnak, amely számítógépes elemzéssel van alátámasztva.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

• Jelen esetben a két módszer eredménye azonos. Ezért biztosan megállapítható a helyes eredmény.
• Viszont a saját megoldás eredményességét nagy százalékban befolyásolja a döntéshozó tudása és emóciói.
• A tananyag szerinti elemzés komplex módszer, csak a tényeket veszi figyelembe, így megbízhatóbb.
• Minél több attribútummal dolgozik a tananyag szerinti elemzés, annál megbízhatóbb eredményt kapunk (növeli az értékét is!).
• A tervezett 38.000Ft-os hasznosság reálisnak tűnik.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet