A lap 2013. június 25., 18:07-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2013tavasz/turo_rudi.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Egyes Túró Rudik ár - érték arányának vizsgálata hasonlóságelemzéssel.

A feladat előtörténete

Magyarországon az egyik legkedveltebb desszert a Túró Rudi. Korosztálytól függetlenül mindenki szereti. A bevezetésben bemutattam a történeti hátterét, ami miatt számomra érdekessé vált a téma az az, hogy kik és milyen sikerrel próbálták meg a védjegyes terméket hazánkban más név és összetevő segítségével árusítani, és hogy jelenleg milyen véleménnyel vannak a fogyasztók a piacon jelenlévő termékekkel kapcsolatban.

Személy szerint, rendszeres fogyasztóként kíváncsi voltam, hogy a társadalom hogyan értékeli a termékeket, és a kapott eredményeket szerettem volna összevetni a személyes tapasztalataimmal. Szakdolgozatom témája a hazai termékek védelme, így nem csak a túró rudit magát, hanem azok közül is a magyar terméknek minősülő rudik minőségére is kíváncsi voltam, mikor kiválasztottam a kutatási témámat.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Jelenlegi tudásom hiányában a Pivot táblázat adatai (Rangsor – Coco fül C2 – K7 cellái) átlagából való rangsor készítését (Rangsor – Coco fül L1 – M6 cellái) tartanám a legegyszerűbb és gyorsabb megoldásnak. Valószínűleg az arany közép utat választanám a rangsorból, csökkentve a kockázatot és a költségeket egyaránt.

Ezek alapján a kapott rangsor:

Mivel ezek az eredmények szubjektívak, nem hagyatkozhatok csupán a megkérdezettek véleményére, hiszen válaszaik nem biztos, hogy ténylegesen tükrözik a valóságot (nem voltak motiváltak, esetleg a részvétel díja motiválta őket miközben nem rendelkeztek tapasztalattal). Munkám során figyelembe veszem a Google Trends adatokat, hogy egy objektívabb eredményt kaphassak. Kiegészítésként megvizsgálnám az interneten található egyéb szekunder információkat.

Célom, hogy minél objektívabb eredményt kapjak, és ár – érték arány összevetésével valós képet kaphassak a piacon jelenlevő termékekről.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatok az alábbi internetes oldalról szereztem be.

http://magyar-termekek.blog.hu/2012/01/26/turo_rudi_tesztek_osszehasonlitasa

Objektumok (sorok)

• Cserpes Trudi
• Pöttyös Túró Rudi Natúr
• Milli Rudi Natúr
• Mizo Túró Rudi Natúr
• Danone Milka Super Rudi
• Sole Update Desszert

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoport:

• mindenki, aki Túró Rudit vásárol, illetve fogyaszt és tudatos döntés szeretne hozni
• aki a legjobb ár – érték arányú Túró Rudit szeretné fogyasztani

Cél:

• tájékoztatást adni a fogyasztóknak, hogy a legmegfelelőbb terméket tudják választani ár – érték arány szempontjából

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Ösztönös módszer

• Ajánlatbekérés - ingyenes
• Ajánlatbekéréssel foglalkozó személy 1 napi bérköltsége: 10 000 Ft.
• Összköltség: 10 000 Ft.
• Piaci érték: 0 Ft, mert árelőny nem valószínűsíthető.

A "best practice" : a Pivot táblázat adatai (Rangsor – Coco fül C2 – K7 cellái) átlagából való rangsor készítését (Rangsor – Coco fül L1 – M6 cellái) tartanám a legegyszerűbb és gyorsabb megoldásnak. Valószínűleg az arany közép utat választanám a rangsorból, csökkentve a kockázatot és a költségeket egyaránt. Ez alapján a Mizo terméke mellett döntenék. Az ösztönös módszer végrehajtási költsége a megbízott munkatársnak a bérköltsége, aki a kérdőívek online elérhető eredményeiből végzi a munkáját, amelyet ingyenesen be tud szerezni. Maga a szofter amelyet alkalmaz a munkája során, napi munkájához szükséges, tehát rendelkezik vele a vállalat.

Ennek a munkának nincsen piaci értéke, az eredményeknek nincsen hasznossága. Felmerülő költségként a humán erőforrás munkáját jelölném meg.

Tananyag szerinti módszer

• Ajánlatbekérés - ingyenes
• Ajánlatbekéréssel foglalkozó személy 1 napi bérköltsége: 10 000 Ft.
• Összköltség: 10 000 Ft.
• Piaci érték: 64 800 Ft – os spórolás (100 főre vizsgálva - 1 fő éves szinten 1 kg fogyasztása esetén)

Várható hasznosságként a helyes termék vásárlásával megspórolható összeget látom. Megtalálásához segítséget nyújt a program használata, amellyel megalapozott döntést tudunk hozni. Ezen esetben is a humán erőforrás munkája jelent költségvonzatot. A második módszer előnye, hogy egy ár/érték arányt kapunk, azaz melyik az a Túró Rudi, ami leginkább megéri az árát, illetve amelynek vásárlásával a pénztárcánkat is kímélni tudjuk.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A megoldás első lépése az Alapadatok munkalap elkészítése.

Az Adatbázis táblájának elkészítése a következő lépés. Itt egymás alá helyezve beírjuk az alábbi elemeket: Sorszám, Objektum, Tulajdonság, Érték, Mértékegység, Dátum, Forrás.

Ez után jöhet a Pivot munkalap Pivot táblájának elkészítése kimutatás segítségével.

Negyedik lépésben a Rangsor – Coco munkalap táblázatainak szerkesztését mutatom be:

A Rangsor – Coco munkalap A1 – K7 tartományában látható a kiindulási adattábla (Primer adatok táblázata) a független változók és a függő változó adataival.

Első lépésben A9 – K9-ig megadtam a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog. Tehát 0 értéknél a magasabb érték a jobb. Ez könnyen belátható, mivel minél túrósabb, csokisabb, minél nagyobb az összharmónia, minél krémesebb, annál jobb. Az én esetemben az összes Tulajdonság irányultsága 0 értéket kapott.

A13 – K19 tartományban látható a fenti táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával, amit sorszám függvény segítségével kaptam meg.

A következő lépések célja az A23 – K29 tartomány, ami egy segéd tábla a Solver futtatásához.

Az A33 – K38 táblázat egy sorral kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Itt adtam meg a korlátozó feltételeket. Ezt, illetve a segéd táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.

Az A42 – K49 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Becsült Y (becsült ár) oszlop az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összegei. Az Eredeti Y (eredeti ár) az adattáblából származik, ami a nagykereskedésekben megtalálható eredeti kilónkénti ára a termékeknek. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható Ft-ban, %-ban, és szöveges értékelésben.

A táblázat Q50 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztem el.

Az A54 – K54 sorban az adott tulajdonságokra való érzékenységet vizsgálom szórás segítségével. Azt mutatja meg, hogy az adott tulajdonság mennyire befolyásolja az eredményt. Amennyiben ez az érték 0 vagy közelít hozzá, akkor a termékek között nincs kimutathatóan nagy különbség. Ebben az esetben zajról beszélhetünk, amelyek elhagyásával pontosabb eredményt kaphatunk.

Az A55 – K55 sorban az adott tulajdonságok rangsorát láthatjuk, amihez átlag függvény segítségével kaptam meg.

Ez után a Solver futtatásával feltöltjük a segéd táblázatot számokkal és megkapjuk az eredményeket.

Elfogadható eredmény hiányában az eddig figyelmen kívül hagyott tényezők direkt és inverz táblájának elkészítésével folytattam a munkámat (Rangsor - Coco (2), Rangsor - Coco (2) Inverz).

Ezek után az eredmények hitelességét vizsgáltam a Rangsor - Coco (2) munkalap L43 – L49 –es mezőiben.

A Google Trends használatával igyekeztem objektívabb eredményre szert tenni. Ezért új tényezőként bevontam az elemzésembe. (Rangsor - Coco (3), Rangsor - Coco (3) Inverz).

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Rangsor - Coco (2)

Rangsor - Coco (3)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az első elemzésemnél az az eredmény született, hogy az általam vizsgált termékek Delta értéke 0 volt, tehát mindegyik pont annyit ért, amennyiért azt a fogyasztók meg tudják vásárolni. A kapott eredmények nem voltak kielégítőek számomra, mivel egyes tényezőket nem vett figyelembe a vizsgálat: bevonó íze, mennyire zsíros illetve krémes a Túró Rudi.

Tehát ezekkel a tényezőkkel újra lefutattam az elemzést, annak inverz változatát is elkészítettem. Az új eredmények hitelességét is ellenőriztem, amelyek alapján a Milli terméke bizonyult a legjobb ár – érték arányú terméknek. A becsült és a valós ár között kiemelkedően magas a különbség. Ezt is figyelembe véve, a kapott eredményekkel még mindig nem elégettem meg, egy objektívabb, alátámasztható választ kerestem a kutatásom kérdésének megválaszolására.

A Google Trends vizsgálatba való bevonásával újra futattam a Solver programot és készítettem el a direkt és inverz változatot. Az eredmények hitelességét szintén vizsgáltam.

A Milli terméke a megkérdezettek alapján (a Rangsor – Coco (2) tábla szerint) az egyes attribútumok rangsorában végig első helyen szerepel. A Google Trends bevonásával kapott eredmények alapján viszont 6. helyezést érte el a rangsorban a termék. Ezt követően felmerült a kérdés, hogy a megkérdezettek válaszait mennyire tekinthetjük hitelesnek. A Google Trends adatainak sikerült a kutatás eredményeit egy objektívabb mederbe terelni.

A döntésemet a harmadik elemzés eredményei alapján határoznám meg, ahol a kutatási eredményeken túl a Google Trends eredményei is hozzásegítenek egy objektív döntés meghozatalához.

Három hiteles és arányos, egy hiteles és drága eredményt kaptam. A Sole Update Dessert drágának bizonyult, mint amennyit valójában ér a kapott eredmények alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy a Cserpes, Milli és Pöttyös Túró Rudik ár – érték arányban megfelelőek. Ezen túl a fogyasztó szubjektív véleménye és a pénztárca határozhatja meg a végső döntését.

Személyes tapasztalataim alapján a Cserpes terméket ajánlom, figyelembe véve, hogy hazai termék. Ezáltal a fogyasztó támogatja a hazai gazdaságot, és biztosítva van a termék összetételének minősége felől is.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A két kutatási módszer költségei megegyeznek, mivel mindegyik csak humán erőforrást igényel. A többletérték az a pénzösszeg, amelyet az ár - érték arányos vásárlás esetén meg tud a fogyasztó spórolni (648 Ft / kg, 100 fő esetén 64 800 Ft).

A fogyasztói igények, preferencia rendszerek fogyasztóként eltérőek. Napjainkban már nem csak az minőség – ár arány, hanem sok más tényező, mint például az összetétel, a termék megszerzésére fordított energia- kényelem, a márkahűség, a termék marketingje és még sok más hatással van.

Fogyasztói oldalról az elemzés által nyert információ és a megspórolható pénzösszeg lehetősége a többletérték, hiszen egy kiinduló pontot szerezhetnek vásárlás előtt az emberek, illetve akár további szempontokat, szempontrendszereket figyelembe vehetnek, amelyek esetleg korábban elkerülték a figyelmüket. Ezen túlmenően egy rendszeres, nagyobb volumenű vásárlás esetén nagyobb pénzösszegek megtakarítására is lehetősége van a vásárlóknak.

Mindenképpen az információszerzés ingyenes formában lenne megoldható, hiszen a fogyasztók ilyen kis értékű termék esetében nem szorulnak, és nem is igényelnek releváns szempontokat és naprakész adatokat.

Vállalati szemszögből nézve az elemzés már jóval értékesebb, hiszen az alapadatok is a fogyasztói kérdőívek eredményeit tartalmazzák, ennél már csak még értékesebb az ezekből kinyert információ. Ezek alapján a termékeket különböző szempontok alapján összehasonlíthatják, felmérhetik a termékeik erősségeit, gyengeségeit. Tehát nem csak valós véleményt kapnak a fogyasztók oldaláról, hanem hasznos információt is a kutatás eredményei alapján.

A hiteltelen részeredmények hasznosság - csökkentő hatása miatt a továbbiakban 33 % - os hasznossággal dolgozom, amely 21 384 Ft.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/T%C3%BAr%C3%B3_rudi

https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:T%C3%BAr%C3%B3_rudi

nyilatkozat és kitöltési segédlet