A lap 2013. június 26., 20:19-kori változata

Tartalomjegyzék [elrejtés]

Vezetői összefoglaló

A Coco elemzés használatával perszonalizált képet kaphatunk a tehetségkutatók nézőközönségére vonatkozóan. Fontosnak tartom, hogy a TV csatornák, és műsorkészítők megfelelően tudják közönségük igényét felmérni, és szolgálni. A hasonlóságelemzés segítségével láthatjuk, hogy a vizsgált alanyok egymáshoz képest milyen eltéréseket mutatnak tehetségkutatók nézése során, valamint demográfiai adataikat is vizsgálva kialakíthatunk egy olyan célcsoportot, akik leginkább a tehetségkutató műsorok nézői. Igényeiket felmérve, további innovációs folyamatok lehetségesek, melyekkel megújítják a tehetségkutatókat, egyedivé, „egyénivé” téve azokat.

A TV csatornák, ha újabb tehetségkutató műsort szeretnének bevezetni, mindenképp hasznos számukra az elemzésem. Természetesen ebből további elemzések is születhetnek. Fontos még megjegyeznem, hogy ugyanakkor, kiemelhetjük azokat, akik a legkevésbé fogékonyak a tehetségkutatók nézésére, és az ő igényekre is specializálódhatunk. Ezzel elsősorban nem a nézőközönség megtartását, hanem bővítését érhetjük el. Hiszen várhatóan azok is néznék az adott tehetségkutatót, akik eddig nem igen mutattak ezekre érdeklődést.

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Ki a legideálisabb televíziónéző - a tehetségkutató műsorok tekintetben-, a hasonlóságelemzés módszerének alkalmazásával?

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Szakértői javaslatok

Feladatomban arra keresem a választ, hogy kik azok, akik a legideálisabbnak mondhatóak, a tehetségkutató műsorok nézettségét illetően. Felmerülhet a kérdés, vajon milyen célcsoportoknak az igényeihez lehet és kell is, igazítani ezeket a tehetségkutató műsorokat. Feladatomat, a szakdolgozatom kérdőívéhez igazítom, ahol különböző korú, élethelyzetű embereket kérdeztem meg tévénézési, valamint tehetségkutató nézési szokásaikról. Hogy ez kinek lehet fontos? Az adott televízió csatornák műsorkészítőinek, hogy milyen jellegű tehetségkutató show műsorokat készítsenek. Esetleg, egy újfajta tehetségkutató műsor létrejöttét is ösztönzi, az eddigi típusok mellett. A legfőbb probléma a meglévő tehetségkutatókkal hogy sablonosak. Mind egymásra épülnek és több szériát is láthatunk egy-egy tehetségkutatóból. A The Voiceról, ( TV2-n futott tehetségkutató ) úgy gondolom egy érdekes újítást hozott. Ezt a vonalat mindenképpen követni kell. Elemzésem nem ad új ötleteket, de megmutatja, kiknek az igényeit kell legfőképpen vizsgálni. E mellett pedig egy képet ad társadalmunkról, abból a szempontból, hogy kik azok, akik leginkább nézik ezeket a műsorokat.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ha nem ismertem volna a hasonlóságelemzés módszerét, valószínűleg, nem tudtam volna pontosan állítani, az általam megkérdezett emberekről, hogy igen, ő biztosan rengeteg tehetségkutatót néz, figyelni kellene az igényeire, hiszen ő ideális!! Ha nagyobb kutatásban gondolkoznék, például ha egy adott kereskedelmi csatorna médiamunkása lennék, mindenképpen keresném azokat a lehetőségeket, megoldásokat, melyekkel tehetségkutató műsorunk még inkább hatásos lenne az érintettek körében. Jelen helyzetben a kérdőívemet, online készítettem, és kiemeltem néhány szempontot melyek alapján talán meg tudom határozni, kik azok akikre „szabhatok” egy új tehetségkutatót. Az objektumok véleményem szerint nem személyek lettek volna, hanem csoportok. Generációs szintekben, így a következők alakultak volna ki: 1. 18 év alattiak 2. 18- 25 évesek 3. 25-45 évesek 4. 45-60 évesek 5. 60 év felettiek

Ezeknek a csoportoknak megvizsgáltam volna családi hátterüket, érdeklődési köreiket, hogy mely tv csatornákat nézik legtöbbet, mennyi időt töltenek tévénézéssel, mely tehetségkutatókat nézik leginkább. (Ebben az esetben az attribútumok azonosak lettek volna, mint a hasonlóságelemzésnél). Idő közben rájöttem, hogy ez nem ad elég pontos képet adott személyekről. Márpedig a perszonalizáció fontos a tömegközlés világában. Az interaktív elemek, stb. mind a „megfogást” és „megtartást” segítik. Ezért jobb megoldásnak tartom a személyenkénti vizsgálatot, ahogy azt teszem a hasonlóságelemzésnél, hiszen így lehet, sokkal pontosabb, érdekesebb eredményekre jutok majd.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az objektumok meghatározásának, a személyeket vettem alapul. Nehézséget okozott ennek meghatározása, mert először úgy gondoltam korosztályonként kellene vizsgálódnom, mint ahogy azt általában tenni szokták. A perszonalizáció jegyében ezért úgy gondoltam kitöltőimet személyenként elemzem. A kor azonban az első számú attribútumom lett, próbáltam minél eltérőbb életkorú személyeket kiválasztani. (KO feltételeim nem voltak, azaz ettől függetlenül nem emeltem ki senkit, az életkori szórásra figyeltem csupán). Attribútumaimat illetően, nem voltam bizonytalan, kezdettől fogva, -már a kérdőívek összeállításánál is- olyan szempontokat vettem figyelembe, amelyek bizonyíthatóan lényegesek.

Objektumok (sorok)

Az objektumaim azok a személyek lettek, amelyeket véletlenszerűen- az életkori szórásra figyelve- választottam ki. Ezeket a személyeket az anonimitás érdekében, sorszámokkal ábrázoltam modellemben.

Így a következő objektumokkal dolgoztam: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok