„KONFLIKTUS” változatai közötti eltérés
Jkv5 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája) |
Jkv5 (vitalap | szerkesztései) (→A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)) |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
= A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | = A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
+ | |||
+ | A nehézségek az attribútumoknál jelentkeztek, ugyanis először - mint általános attribútum – a kort jelöltem, majd pedig a végzettséget. Ezekkel az volt a probléma, hogy túl általános szempontok, a vizsgálati kérdés szempontjából nem relevánsak. | ||
+ | Az objektumokat véletlenszerűen választottam ki, de két feltételt viszont erősen figyelembe vettem: a pozíciót, ugyanis fontosnak tartom, hogy lehetőség szerint minden pozícióról legyen elég alany, valamint azt hogy sok emberrel dolgozzon együtt. | ||
+ | Az értékeket pedig egy 1-5-ig terjedő Likert skálán mértem. | ||
+ | Így az OAM táblázatom, egy 15 fős és 10 szempontos szűrlet lett. | ||
+ | A felmerülő problémákat könnyen megoldottam, rájöttem, hogy a vállalat és a dolgozó kapcsolatán van a hangsúly és nem a dolgozón. Tehát a kérdéseket kijavítottam, úgy, hogy a kor helyett azt kérdeztem, hogy mióta dolgozik a cégnél, a végzettség helyett pedig a cégben betöltött pozíciót. | ||
+ | Nem voltak KO feltételek, mert szerteágazó pozíciókból választottam ki a delikvenseket. | ||
+ | Egy 60 fős vállalatból 15 embert vizsgáltam összesen. | ||
+ | |||
== Objektumok (sorok)== | == Objektumok (sorok)== | ||
+ | |||
+ | Az objektumokat számmal láttam el, hogy semmilyen megkülönböztetést ne lehessen észlelni, így elkerülhető a nemi diszkriminációra utalás is. | ||
+ | '''1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15.''' | ||
+ | |||
== Attribútumok (X, Y oszlopok)== | == Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ||
+ | |||
+ | Y: Kinek kell mennie konfliktuskezelő tréningre? | ||
+ | |||
+ | '''Attribútumok, 1-10 ig:''' | ||
+ | |||
+ | *Mióta dolgozik a cégnél? (Kevesebb, mint fél éve, 6 hónap – 2 év, 2 év – 5 év, Több mint öt éve) | ||
+ | *Naponta kb. hány emberrel kell együttműködnie? (szám) | ||
+ | *Mi a cégben betöltött pozíciója? (középvezető, alsóvezető, alkalmazott beosztottakkal, beosztott) | ||
+ | *Érzett már a munkahelyén félelmet, szorongást? (Igen, többször is, Igen, néha, Nem, még soha) | ||
+ | *Milyennek értékeli problémamegoldó készségét? (5. mindig megoldom a problémákat,1. sosem találok megoldást.) | ||
+ | *Milyennek értékeli kommunikációs készségét? (5. nagyon jónak,1. kommunikáció? Nekem az sosem ment.) | ||
+ | *Került-e konfliktushelyzetbe, mióta a cégnél dolgozik? (Igen, többször is, Igen, néha, Nem, még soha) | ||
+ | *Mennyire érzi megoldottnak a megtörtént konfliktust/konfliktusokat? (5. teljesen megoldottnak érzem, 3. részben megoldottnak, 1. egyáltalán nem) | ||
+ | *Egy új konfliktust hogyan oldana meg? (Könnyen, minden helyzetben jól kezelem őket.Nem tudom, szituációtól függ.Nehezen.) | ||
+ | *Hogyan jellemezné saját konfliktuskezelési stílusát? (alkalmazkodó, elkerülő, versengő, kompromisszumkereső) | ||
+ | |||
+ | '''Irány szövegesen: 1-10-ig''' | ||
+ | Minél kevesebb, annál inkább szükséges számára a tréning. | ||
+ | Minél magasabb, annál inkább szükséges számára a tréning. | ||
+ | Minél alacsonyabb, annál inkább szükséges számára a tréning. | ||
+ | Minél alacsonyabb, annál inkább szükséges számára a tréning. | ||
+ | Minél alacsonyabb, annál inkább szükséges számára a tréning. | ||
+ | Minél alacsonyabb, annál inkább szükséges számára a tréning. | ||
+ | Minél alacsonyabb, annál inkább szükséges számára a tréning. | ||
+ | Minél alacsonyabb, annál inkább szükséges számára a tréning. | ||
+ | Minél alacsonyabb, annál inkább szükséges számára a tréning. | ||
+ | Minél alacsonyabb, annál inkább szükséges számára a tréning. | ||
+ | |||
= A feladat által érintett célcsoportok = | = A feladat által érintett célcsoportok = | ||
= A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság = | = A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság = |
A lap 2013. június 27., 15:18-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Vezetői összefoglaló
- 2 Forrás
- 3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 4 A feladat előtörténete
- 5 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 7 A feladat által érintett célcsoportok
- 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Vezetői összefoglaló
Legfőbb célunk, hogy a COCO hasonlóságelemzést eladjuk, mint konfliktuskezelő tréning része. Az elsődleges célcsoportjaink azok a cégek, vállalatok, ahol még nem volt konfliktus-elemzés. Viszont nagyobb kihívást jelent, ha olyan vállalatoknál kopogtatunk, ahol volt már ilyen elemzés, mert akkor be kell bizonyítanunk, hogy legközelebb miért minket válasszanak. A COCO hasonlóság elemzés, egy gyors és precíz végeredményt biztosít mind a vezetőség mind a dolgozók számára.
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Konfliktuskezelési tréning hasznossága, a hasonlóság elemzés alkalmazásával.
A feladat előtörténete
Személyes kötődés
Engem személy szerint mindig is érdekeltek a személyközi kapcsolatok, viszonyok. A pszichológiai elméleteken túlmenően leginkább azért, mert ez jelen van mindig mindenki életében, és mivel nem vagyunk egyformák, nincsen megegyező véleményünk mindenről. Elkerülhetetlen, hogy konfliktusok alakuljanak ki. Régebben, a konfliktust úgy oldottam meg, hogy egyszerűen nem vettem róla tudomást. Lenyeltem. Én voltam az áldozat, az elkerülő, aki inkább a szőnyeg alá söpörte a problémát.
Aztán miután kellően elmerültem a témában, illetve ezzel kapcsolatos tréningeken vettem részt az egyetemi éveim során, rájöttem, hogyan tudnám ezt a tudást kamatoztatni a személyközi kommunikációban úgy, hogy elkerüljem a konfliktust, de nem azért mert nem állok ki magamért. A saját tapasztalataimmal tudok csak érvelni, hogy mennyire fontos egy ilyen tréning, hogy megfelelően tudjuk a konfliktusainkat kezelni. Ezen belül pedig a munkahelyi szférában mi sem rosszabb annál, ha szorongunk, stresszelünk, kevesebbnek érezzük magunkat másoknál, egy szőnyeg alá söpört probléma miatt.
Szakértői javaslatok
Bizonyított tény, hogy ha egy szervezet dolgozói nem működnek együtt, mert képtelenek a csapatmunkára, vagy azért mert konfliktusok áldozatai, akkor nem dolgoznak elég hatékonyan. Márpedig egy tulajdonosnak vagy ügyvezetőnek az az érdeke, hogy alkalmazottai, a lehető leghatékonyabban, célratörően dolgozzanak. Egy rossz munkahelyi szféra tökéletes hely a konfliktusok kialakulására, és nem a konfliktusok kialakulásával van baj, hanem a megoldásával. Milyen módszerekkel oldják meg a felmerülő ellentéteket? Versengéssel, vagy inkább elkerüléssel? Egy ki nem mondott konfliktus sokkal többet árt, mint egy érvekkel – ellenérvekkel megfűszerezett veszekedés. Úgysem lehet elkerülni. Viszont ha már jelen van, azon lehet alakítani, hogy az egésznek mi legyen a végkimenetele.
Ennek legfőbb megoldása a helyes kommunikáció. Például: „Amint készen vagy a jelentéssel küldd el kérlek, mert sürget a határidő!” Vagy: „Már megint rád kell várni, mindig az utolsó pillanatra hagyod a jelentést, a határidő meg sürget.” Az előző két mondat jelentése ugyanaz. Valaki a határidő közeledtével még nem fejezte be a ráruházott feladatot. A jelentésük viszont már nem teljesen egyezik meg. Az első mondatban a munkán és a határidő fontosságán van a hangsúly, a másodikban viszont már minősítések hangzanak el, ami a dolgozónak rosszul eshet, ez egy konfliktus kialakulásának kezdetét jelentheti.
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
A vizsgálandó személyek kiválasztása után önismereti teszteket készíttettem volna. Ez azért fontos, hogy felmérjem az egyének társas kompetenciáit, majd kérdőívvel folytattam volna a vizsgálódást. Ezek után a leglényegesebb kérdések válaszai alapján (amik a táblázatom jelenlegi attribútumai is) halmazokat készítettem volna, a „leggyengébb” láncszemekre kiélezve. Ez minden bizonnyal sokkal hosszadalmasabb és bonyolultabb tortúra lett volna, mert minimum 3 halmazcsoport összesítését kellett volna egymással is egyeztetni. Amellett, hogy rengeteg idő elmegy a válaszok egyenkénti elemezgetésével, lehet, hogy nem is lett volna teljesen pontos a kézhez kapott adat.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A nehézségek az attribútumoknál jelentkeztek, ugyanis először - mint általános attribútum – a kort jelöltem, majd pedig a végzettséget. Ezekkel az volt a probléma, hogy túl általános szempontok, a vizsgálati kérdés szempontjából nem relevánsak. Az objektumokat véletlenszerűen választottam ki, de két feltételt viszont erősen figyelembe vettem: a pozíciót, ugyanis fontosnak tartom, hogy lehetőség szerint minden pozícióról legyen elég alany, valamint azt hogy sok emberrel dolgozzon együtt. Az értékeket pedig egy 1-5-ig terjedő Likert skálán mértem. Így az OAM táblázatom, egy 15 fős és 10 szempontos szűrlet lett. A felmerülő problémákat könnyen megoldottam, rájöttem, hogy a vállalat és a dolgozó kapcsolatán van a hangsúly és nem a dolgozón. Tehát a kérdéseket kijavítottam, úgy, hogy a kor helyett azt kérdeztem, hogy mióta dolgozik a cégnél, a végzettség helyett pedig a cégben betöltött pozíciót. Nem voltak KO feltételek, mert szerteágazó pozíciókból választottam ki a delikvenseket. Egy 60 fős vállalatból 15 embert vizsgáltam összesen.
Objektumok (sorok)
Az objektumokat számmal láttam el, hogy semmilyen megkülönböztetést ne lehessen észlelni, így elkerülhető a nemi diszkriminációra utalás is. 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Y: Kinek kell mennie konfliktuskezelő tréningre?
Attribútumok, 1-10 ig:
- Mióta dolgozik a cégnél? (Kevesebb, mint fél éve, 6 hónap – 2 év, 2 év – 5 év, Több mint öt éve)
- Naponta kb. hány emberrel kell együttműködnie? (szám)
- Mi a cégben betöltött pozíciója? (középvezető, alsóvezető, alkalmazott beosztottakkal, beosztott)
- Érzett már a munkahelyén félelmet, szorongást? (Igen, többször is, Igen, néha, Nem, még soha)
- Milyennek értékeli problémamegoldó készségét? (5. mindig megoldom a problémákat,1. sosem találok megoldást.)
- Milyennek értékeli kommunikációs készségét? (5. nagyon jónak,1. kommunikáció? Nekem az sosem ment.)
- Került-e konfliktushelyzetbe, mióta a cégnél dolgozik? (Igen, többször is, Igen, néha, Nem, még soha)
- Mennyire érzi megoldottnak a megtörtént konfliktust/konfliktusokat? (5. teljesen megoldottnak érzem, 3. részben megoldottnak, 1. egyáltalán nem)
- Egy új konfliktust hogyan oldana meg? (Könnyen, minden helyzetben jól kezelem őket.Nem tudom, szituációtól függ.Nehezen.)
- Hogyan jellemezné saját konfliktuskezelési stílusát? (alkalmazkodó, elkerülő, versengő, kompromisszumkereső)
Irány szövegesen: 1-10-ig Minél kevesebb, annál inkább szükséges számára a tréning. Minél magasabb, annál inkább szükséges számára a tréning. Minél alacsonyabb, annál inkább szükséges számára a tréning. Minél alacsonyabb, annál inkább szükséges számára a tréning. Minél alacsonyabb, annál inkább szükséges számára a tréning. Minél alacsonyabb, annál inkább szükséges számára a tréning. Minél alacsonyabb, annál inkább szükséges számára a tréning. Minél alacsonyabb, annál inkább szükséges számára a tréning. Minél alacsonyabb, annál inkább szükséges számára a tréning. Minél alacsonyabb, annál inkább szükséges számára a tréning.