A lap 2013. július 1., 09:58-kori változata

Tartalomjegyzék [elrejtés]

Vezetői összefoglaló

A Coco elemzés használatával perszonalizált képet kaphatunk a tehetségkutatók nézőközönségére vonatkozóan. Fontosnak tartom, hogy a TV csatornák, és műsorkészítők megfelelően tudják közönségük igényét felmérni, és szolgálni.

A hasonlóságelemzés segítségével láthatjuk, hogy a vizsgált alanyok egymáshoz képest milyen eltéréseket mutatnak tehetségkutatók nézése során, valamint demográfiai adataikat is vizsgálva kialakíthatunk egy olyan célcsoportot, akik leginkább a tehetségkutató műsorok nézői. Igényeiket felmérve, további innovációs folyamatok lehetségesek, melyekkel megújítják a tehetségkutatókat, egyedivé, „egyénivé” téve azokat.

A TV csatornák, ha újabb tehetségkutató műsort szeretnének bevezetni, mindenképp hasznos számukra az elemzésem. Természetesen ebből további elemzések is születhetnek. Fontos még megjegyeznem, hogy ugyanakkor, kiemelhetjük azokat, akik a legkevésbé fogékonyak a tehetségkutatók nézésére, és az ő igényekre is specializálódhatunk. Ezzel elsősorban nem a nézőközönség megtartását, hanem bővítését érhetjük el. Hiszen várhatóan azok is néznék az adott tehetségkutatót, akik eddig nem igen mutattak ezekre érdeklődést.

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Ki a legideálisabb televíziónéző - a tehetségkutató műsorok tekintetben-, a hasonlóságelemzés módszerének alkalmazásával?

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Azért ezt a témát választottam, mert több okból is közel áll hozzám, a televíziós tehetségkutatók világa. Elsősorban azért mert nem egy ilyen műsorba jelentkeztem már versenyzőnek, másrészt pedig azért mert nagyon érdekelnek a különféle tehetségkutatók, és amikor a televízióban mennek, mindig nézem őket. Kíváncsi vagyok arra, hogy az emberek miért néznek ilyen műsorokat, - ha egyáltalán néznek, és mely korosztályt, stb. érdekli a legjobban. E mellett pedig érdekel a televíziós tehetségkutatók világa, és szeretnék még jobban belelátni a témába.

Szakértői javaslatok

Feladatomban arra keresem a választ, hogy kik azok, akik a legideálisabbnak mondhatóak, a tehetségkutató műsorok nézettségét illetően. Felmerülhet a kérdés, vajon milyen célcsoportoknak az igényeihez lehet és kell is, igazítani ezeket a tehetségkutató műsorokat. Feladatomat, a szakdolgozatom kérdőívéhez igazítom, ahol különböző korú, élethelyzetű embereket kérdeztem meg tévénézési, valamint tehetségkutató nézési szokásaikról. Hogy ez kinek lehet fontos? Az adott televízió csatornák műsorkészítőinek, hogy milyen jellegű tehetségkutató show műsorokat készítsenek. Esetleg, egy újfajta tehetségkutató műsor létrejöttét is ösztönzi, az eddigi típusok mellett.

A legfőbb probléma a meglévő tehetségkutatókkal hogy sablonosak. Mind egymásra épülnek és több szériát is láthatunk egy-egy tehetségkutatóból. A The Voiceról, ( TV2-n futott tehetségkutató ) úgy gondolom egy érdekes újítást hozott. Ezt a vonalat mindenképpen követni kell. Elemzésem nem ad új ötleteket, de megmutatja, kiknek az igényeit kell legfőképpen vizsgálni. E mellett pedig egy képet ad társadalmunkról, abból a szempontból, hogy kik azok, akik leginkább nézik ezeket a műsorokat.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ha nem ismertem volna a hasonlóságelemzés módszerét, valószínűleg, nem tudtam volna pontosan állítani, az általam megkérdezett emberekről, hogy igen, ő biztosan rengeteg tehetségkutatót néz, figyelni kellene az igényeire, hiszen ő ideális!! Ha nagyobb kutatásban gondolkoznék, például ha egy adott kereskedelmi csatorna médiamunkása lennék, mindenképpen keresném azokat a lehetőségeket, megoldásokat, melyekkel tehetségkutató műsorunk még inkább hatásos lenne az érintettek körében. Jelen helyzetben a kérdőívemet, online készítettem, és kiemeltem néhány szempontot melyek alapján talán meg tudom határozni, kik azok akikre „szabhatok” egy új tehetségkutatót. Az objektumok véleményem szerint nem személyek lettek volna, hanem csoportok. Generációs szintekben, így a következők alakultak volna ki: 1. 18 év alattiak 2. 18- 25 évesek 3. 25-45 évesek 4. 45-60 évesek 5. 60 év felettiek

Ezeknek a csoportoknak megvizsgáltam volna családi hátterüket, érdeklődési köreiket, hogy mely tv csatornákat nézik legtöbbet, mennyi időt töltenek tévénézéssel, mely tehetségkutatókat nézik leginkább. (Ebben az esetben az attribútumok azonosak lettek volna, mint a hasonlóságelemzésnél). Idő közben rájöttem, hogy ez nem ad elég pontos képet adott személyekről. Márpedig a perszonalizáció fontos a tömegközlés világában. Az interaktív elemek, stb. mind a „megfogást” és „megtartást” segítik. Ezért jobb megoldásnak tartom a személyenkénti vizsgálatot, ahogy azt teszem a hasonlóságelemzésnél, hiszen így lehet, sokkal pontosabb, érdekesebb eredményekre jutok majd.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az objektumok meghatározásának, a személyeket vettem alapul. Nehézséget okozott ennek meghatározása, mert először úgy gondoltam korosztályonként kellene vizsgálódnom, mint ahogy azt általában tenni szokták. A perszonalizáció jegyében ezért úgy gondoltam kitöltőimet személyenként elemzem. A kor azonban az első számú attribútumom lett, próbáltam minél eltérőbb életkorú személyeket kiválasztani. (KO feltételeim nem voltak, azaz ettől függetlenül nem emeltem ki senkit, az életkori szórásra figyeltem csupán). Attribútumaimat illetően, nem voltam bizonytalan, kezdettől fogva, -már a kérdőívek összeállításánál is- olyan szempontokat vettem figyelembe, amelyek bizonyíthatóan lényegesek.

Objektumok (sorok)

Az objektumaim azok a személyek lettek, amelyeket véletlenszerűen- az életkori szórásra figyelve- választottam ki. Ezeket a személyeket az anonimitás érdekében, sorszámokkal ábrázoltam modellemben.

Így a következő objektumokkal dolgoztam: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az attribútumaim a következőek: X1: Kor (szám) X2: Iskolázottság (általános iskolai tanuló, egyetemista, egyetemet végzett, szakiskolát végzett, érettségi, középiskolai tanuló, szakmunkás képzés) X3: Családi háttér (normál, elvált szülők, házas, család, egyedülálló) X4: Érdeklődési kör (futball, számítógép, zene, autók, főzés, természet, állatok, sport, sztárok, divat, film) X5: Melyik tehetségkutatót nézi? X-faktor, The Voice, Csillag születik) X6: Melyik tv csatornát részesíti előnyben? X7: Mennyi időt tölt tehetségkutatók nézésével?

Y: Ki a leg ideálisabb televíziónéző (tehetségkutató műsorok tekintetében)?

Családi háttér: ha valaki rosszabb családi körülmények közt él, nem néz többett tv-t mint az aki normális családi háttérrel rendelkezik. Érdeklődési kör: befolyásolja a tv nézési szokásokat, például ha valakit a sport érdekel jobban, az inkább egy foci meccset néz meg, mint egy tehetségkutatót. Melyik tehetségkutatót nézi: függ a szereplőktől és attól, hogy melyik csatornát részesíti előnyben. Melyik tv csatornát részesíti előnyben: hasonlóan az előző kérdéshez, attól függ, hogy melyik tehetségkutatóban milyen a szereplők összetétele, amelyik jobban tetszik neki, azt fogja nézni. Mennyi időt tölt tv nézéssel: attól függ, hogy dolgozik e, mennyit dolgozik vagy egyszerűen szeret e tv-t nézni.

Irány szövegesen 1-7-ig: - Minél fiatalabb annál több időt tölt televízió nézéssel. - Minél iskolázatlanabb annál több időt tölt televízió nézéssel. - Minél rosszabb a családi háttere annál több időt tölt televízió nézéssel. - Minél szélesebb az érdeklődési köre annál több időt tölt televízió nézéssel. - Minél jobban szereti a tehetségkutatókat annál több időt tölt televízió nézéssel. - Minél inkább szereti a tehetségkutatókat közvetítő adókat annál több időt tölt televízió nézéssel. - Minél többet néz tehetségkutatókat annál több időt tölt televízió nézéssel.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladatom által érintett célcsoportok, akik bevételi forrást jelenthetnek:

• Tv csatornák
• RTL KLUB, TV2, VIASAT3
• műsorkészítők
• egy TV csatorna kérdezőbiztosai
• Szociológusok (társadalom rétegeinek TV nézési szokásai)

Ezek a személyek azért érdekeltek a hasonlóság elemzésem megismerésében, felhasználásban, mivel személyre szabott képet kaphatnak az általam megkérdezett emberekről. A kutatást érdemes lenne nagyobb körben is végezni. Sajnos nekem erre nem volt lehetőségem, de szociológusoknak, vagy egy csatorna kérdezőbiztosainak lehetőségében állna. Ez által a társadalomról is lehet képet kapni, valamint a személyes igényekre is fényt lehet deríteni. A perszonalizáció segítségével a műsorkészítők, új típusú tehetségkutatókat készíthetnek.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Best Practice:

Bevételem: Véleményem szerint a Best Practice-t nem lehet magas áron kínálni, hiszen ezt alap módszerek segítségével is megvalósíthatják, a cégek személyek. Így ennek árát a következőben határoztam meg: 8000 Ft.

Amiért értékes a munkavégzés:

• nem nekik kell elvégezni a munkát, mert én már elvégeztem.
• korosztályok TV nézési igényének felmérése, melyik korosztályra lehet „szabni” egy tehetségkutató műsort.

Kiadásaim:

• adat beszerzés: 0 Ft, mert online kérdőívvel dogoztam. (Találtam olyan csomagot, ami ingyenes, és annyi ember válaszolhat a kérdésekre, mint ami számomra szükséges volt.)
• program használata: 0 Ft, Word táblázattal dolgoztam volna.
• ráfordított idő: 4 óra, ha egy óra 1000 Ft, akkor 4000 Ft. A ráfordított idő több mint a hasonlóságelemzésnél, hiszen itt még csoportokba is kell rendeznem az embereket.

Ezek alapján a konkrétan tervezhető hasznosságot akkor kapom meg, ha kivonom a bevétel összegéből a kiadások összegét: 8000-4000=4000 A konkrétan tervezhető hasznosságom tehát: 4000 Ft

COCO elemzés:

Bevételem: Várható értékesítési összeg: 30.000 Ft

• A COCO elemzésem piaci árát 30.000. Ft-ban határozom meg, a következő indoklással:
• A COCO segítségével pontos adatokat, becsléseket kaptam.
• Gyors munkavégzés, igényes.
• Látványos, sokrétű információk, de mégis érthető táblázatba foglalva, amelyet a munkaadók szeretnek.
• Perszonalizáció!! Azaz ezen elemzés alapján személyre szabott tehetségkutatókat lehet készíteni. Ugyanakkor mégis minden igényt kielégítőeket.
• Az összehasonlítás könnyű, átlátható, színekkel kiemelt.

Kiadásaim:

• adat beszerzés: BP-hoz hasonlóan, 0 Ft, mert online kérdőívvel dogoztam. (Találtam olyan csomagot, ami ingyenes, és annyi ember válaszolhat a kérdésekre, mint ami számomra szükséges volt.)
• program használata: 0 Ft (COCO ingyenes)
• ráfordított idő: 2 óra. Ha egy óra 1000 Ft, akkor 2000 Ft.

Ezek alapján a konkrétan tervezhető hasznosságot akkor kapom meg, ha kivonom a bevétel összegéből a kiadások összegét: 30000-2000= 28000

A konkrétan tervezhető hasznosságom tehát: 28000 Ft

Melyik módszer hozott nagyobb értéket?

Két érték közötti hasznosság különbsége: A COCO elemzés konkrétan tervezhető hasznosságának összege - Best Practice konkrétan tervezhető hasznosságának összege. 28000-4000= 24000 Ezek szerint, a COCO elemzés használatával, 24000 Ft-tal több lesz a hasznom.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A hasonlóságelemzés lépései:

• Először megállapítottam az objektumokat. Itt az életkori szórást vettem figyelembe. Ezek alapján 20 objektumom lett.
• Másodszor megállapítottam az attribútumokat. Az attribútumok közé olyan releváns szempontokat választottam, melyek mentén a hasonlóságelemzés könnyen elvégezhető. 7 attribútumom lett, melyeket a fentiekben már felsoroltam.
• A szakdolgozatomhoz készített kérdőívemre kapott válaszolók, és válaszok jelentették az adatbázisom. Hiszen innen válogattam ki az adott kérdéseket attribútumoknak, és az adott személyeket, vizsgálandó objektumoknak.
• A lépcsők száma, a vizsgálatomban megegyeznek az objektumok számával. Azaz 20. Az eltolás pedig: 0. Lépcsős függvényemet lentebb ábrázoltam.
• 20 sor található az elemzésben, mivel 20 objektumot, személyt vizsgáltam. Hogy megkülönböztethetőek legyenek különböző sorszámokkal láttam el őket 1-20-ig.
• Az elemzésem nem jöhetett volna létre a MY-X segítségével, amelyben online lehet létrehozni a COCO modellt.
• Ezek alapján a becslés segítségével meg tudom állapítani ki/kik az ideális tehetségkutató műsornéző/k.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

• Zöld: leginkább ideális
• Piros: legkevésbé ideális

Meghatározhattam a személyek igényeit, s ez által azt, kik a legfogékonyabbak a tehetségkutatókra. Ezért rájuk kell „szabni” a tehetségkutatókat, hogy minél inkább megfogjuk őket.

Az ellenőrzésből leolvasható, hogy a tervezett hasznosságom a tényleges hasznossággal megegyező.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az eredményeket, és a hasznosságot összehasonlítva, megállapítom, hogy minden téren a COCO elemzés a nyertes! Az adatokat illetően a COCO elemzés használatával pontosabb eredményeket kaptam, várható piaci értéke is a COCO elemzésnek nagyobb, valamint a konkrétan tervezhető hasznom is magasabb lesz a COCO használatával. Nem beszélve arról, hogy még a munkaidőmet is lecsökkenti. Egyénenként vizsgálhatom a személyeket, a nélkül hogy nagyobb időd fektetnék bele a vizsgálatokba. Megvalósíthatom a perszonalizációt.

Az én elemzésem során, a szócikket hirdetem ki végső győztesnek!

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az eddig leírtak alapján, úgy gondolom abszolút érdemes volt időt és pénzt fektetni a COCO elemzésbe, hiszen még olcsóbb is, mint amilyen a Best Practice lett volna, és a munkavégzés is gyorsabb.

Az információk több szempontból is kirajzolódnak számunkra, több táblázatban is szemlélhetjük az eredményeket.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

• A lépcsős függvényt illetően 7 aktív attribútum van, mint az OAM-nál is.
• Nincsenek zajok.
• Az oszlopok száma 22.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Keresést végeztem az alábbi módon. A google-be beírtam a következőket: nézettség site:miau.gau.hu, tehetségkutató site:miau.gau.hu. Ezek alapján konkurens szócikket nem találtam.

Konkurens dokumentumokat, megoldásokat az Interneten nem találtam. Azonban érdekes cikkek ezzel kapcsolatban vannak, pl: http://www.mediainfo.hu/hirek/article.php?id=25894

Kijelentem, hogy ezeket semmilyen formában nem használtam fel, plágiumot nem követtem el.