A lap 2013. július 3., 18:34-kori változata

Vezetői összefoglaló

Elemzésemben az európai uniós országok felsőoktatásának teljesítményét és fejlődését vizsgáltam a 2008-2011 közötti időszakban az Eurostat oktatásra vonatkozó adatbázisa alapján. A hasonlóságelemzés módszerét alkalmazva a hagyományos módszerekhez képest olcsóbban, költséghatékony módon tudtam következtetéseket levonni. A következő országokat érdemes számításba vennie annak, aki külföldön szeretne felsőfokú tanulmányokat folytatni: Hollandia, Egyesült Királyság, Belgium, Franciaország. Az elemzés alapján Olaszország és Magyarország felsőoktatása és/vagy gazdasága komoly szerkezeti és versenyképességi problémákkal küzd.

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Európai uniós országok felsőoktatási rendszereinek vizsgálata

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

A téma érdekelt személyes motivációk miatt is, egyrészt azért, ha esetleg külföldön szeretném folytatni a tanulmányaimat, akkor hova érdemes menni; de izgatott az is, hogy a magyar felsőoktatásról forgalomban lévő közkeletű állításokból (túl sok a diplomás, rossz a képzési szerkezet) mennyit igazolna vissza egy adatokra épülő elemzés.

Szakértői javaslatok

Elemzésemben a fiatal diplomások elhelyezkedési lehetőségeit és korcsoporton belüli arányát vizsgálom európai kitekintéssel az EU 27 tagországában a 2008-2011-es időszakban. A feldolgozott adatok az Eurostat adatbázisából származnak, és azt mutatják, hogy a tanulmányaikat befejező, 18-34 éves korosztály diplomával rendelkező tagjai közül hányan akarnak dolgozni, hányan rendelkeznek állással, illetve a korosztály tagjai közül a teljes korosztályt tekintve milyen arányban vannak a diplomások. Az időszak kezdete azért a 2008-as év, hogy a gazdasági válság kitörése előttről is legyen adatunk, hiszen a válság hatása ezekben a mutatókban is drámai azokban az országokban, ahol a recesszió súlyos pénzügyi és adósságválsággal is párosult. A felsőoktatásban fellépő egyensúlytalanság sokféle lehet, lehet túlkínálat a diplomások tekintetében, lehetnek ezen belül szerkezeti problémák (pl. túl kevés műszaki, és túl sok humán végzős kibocsátása), de érdemes lehet vizsgálni a felsőoktatás minőségében és színvonalában jelentkező egyenetlenségeket is akár területi, akár időszaki vonatkozásban. Most ebben a feladatban csak az esetleges túlkínálatra és szerkezeti problémákra tudunk következtetni az elhelyezkedési lehetőségek vizsgálatával, meg kell azonban jegyezni, hogy a friss diplomás munkanélküliség növekedése az adott gazdaság egyensúlytalanságát és versenyképességének csökkenését is jelzi. A felsőoktatást azonban természetszerűleg nem lehet és nem is érdemes a konjuktúra ciklusokhoz igazítani.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A fiatal diplomások elhelyezkedési lehetőségeit az általam fellelt szakirodalom a vállalati kereslet és a Diplomás Pályakövető Rendszerben résztvevők kérdőíves felmérésén alapuló adatokkal modellezi. Azok az elemzések is amelyek Eurostat vagy OECD foglalkoztatottsági adatokkal dolgoznak, hagyományos megoldásokat alkalmaznak, az adatokból levont következtetéseket kimutatásdiagramokkal támasztják alá, vagy statisztikai módszereket alkalmaznak a változók közötti összefüggések modellezésére (pl. regressziószámítás). A feladat megoldásának első körben én is így kezdtem volna hozzá. Az Eurostat adatai azonban egyrészt pontosabbak, mint egy kérdőíves felmérésből nyerhető adatok, másrészt pl. egy dinamikus Y0 modell esetén hasonlóságelemzéssel meg lehet találni azt az országot, ahol a felsőoktatási rendszer fejlődése a legfenntarthatóbb.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az Eurostat adatbázisából, az oktatásra vonatkozó adatok közül azokat választottam, amelyek megmutatják az adott országban a fiatal diplomások arányát a korcsoportjukon belül, munkaerő piaci aktivitásuk mértékét, munkába állásuk idejét és arányát a végzést követően. Az alábbiakban részletezett attribútumokkal összehasonlítható az egyes országok felsőoktatásának kibocsátási volumene, és hatékonysága: mekkora az adott országban a fiatal diplomások száma a népességen belül és őket milyen sikerrel fogadja be az adott ország munkaerőpiaca, illetve mely országokban mennyi idő alatt szerzik meg a diplomát a fiatalok. Önmagában a diplomások száma nem mérvadó - hiszen egy gazdagabb ország többet költhet oktatásra - azonban a túlképzés vagy a szerkezeti problémák itt is nagyobb munkanélküliséghez vezethetnek a fiatal diplomások körében. Ha egy adott ország esetében az elhelyezkedési lehetőségek lényegesen jobbak, de a kibocsátási volumen kicsi, jelentheti azt is, hogy a gazdaság több diplomást igényelne, mint amennyire a felsőoktatása képes.

Objektumok (sorok)

Az EU 27 országa, és maga az EU mint egységes egész:

• Austria
• Belgium
• Bulgaria
• Cyprus
• Czech Republic
• Denmark
• Estonia
• EU 27 (az Európai Unió mint egységes egész)
• Finland
• France
• Germany
• Greece
• Hungary
• Ireland
• Italy
• Latvia
• Lithuania
• Luxembourg
• Malta
• Netherlands
• Poland
• Portugal
• Romania
• Slovakia
• Slovenia
• Spain
• Sweden
• United Kingdom

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Attribútumok:

• Employment rates of persons not in education and training by sex and educational attainment level - From 1 to 3 years % (a fiatal diplomások milyen arányban állnak alkalmazásban a végzést követő 1-3 éven belül),
• Employment rates of persons not in education and training by sex and educational attainment level - Over 3 years % (a fiatal diplomások milyen arányban állnak alkalmazásban a végzést követő 3 éven túl),
• Employment rates of persons not in education and training by sex and educational attainment level - Over 5 years % (a fiatal diplomások milyen arányban állnak alkalmazásban a végzést követő 5 éven túl),
• Employment rates by sex, age and highest level of education attained (%) - 25-29 years % (a fiatal diplomások milyen arányban állnak alkalmazásban),
• Activity rates by sex, age and highest level of education attained (%) 25-29 years % (a fiatal diplomások milyen arányban aktívak),
• Persons with a given education attainment level by sex and age groups (%) 25-34 years % (a 25-34 éves korosztályban milyen arányban vannak a diplomások),
• Persons with a given education attainment level by sex and age groups (%) 18-24 years % (a 18-24 éves korosztályban milyen arányban vannak a diplomások).

Minden mutatónk esetében a nagyobb érték jobb (minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y), minél több a diplomás, minél nagyobb az aktivitásuk, és minél nagyobb számban tudnak elhelyezkedni, annál jobb az adott felsőoktatás teljesítménye és az adott gazdaság helyzete. A diplomások számának növekedésével nő az egy főre jutó GDP, növekednek az adóbevételek, csökken a korrupció, növekszik a tudományos teljesítmény, és magasabb szintre kerül az innováció (Várhalmi Z - Tóth I. J, 2013).

A feladat által érintett célcsoportok

• Külföldi tanulmányokat tervezők.
• Felsőoktatást kutató intézmények.
• Felsőoktatásért felelős intézmények, és döntéshozók.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Hagyományos megoldás:

• Költsége:
  • Adatok beszerzése: 0 Ft
  • Számításokhoz szükséges szoftvereszköz díja (Office 365 Home Premium előfizetés 1 hónapra): 2499 Ft Office 365
  • Szakértői díj: 10*2500 Ft/óra = 25000 Ft
• Piaci értéke: 30000 Ft

Hasonlóságelemzés szerinti megoldás:

• Költsége:
  • Adatok beszerzése: 0 Ft
  • Számításokhoz szükséges szoftvereszköz díja (Office 365 Home Premium előfizetés 1 hónapra): 2499 Ft Office 365
  • Elemzéshez szükséges szoftvereszköz díja: 0 Ft
  • Szakértői díj: 5*2500 Ft/óra = 12500 Ft
• Piaci értéke: 30000 Ft

Tehát a költségkülönbözet, (12 500 Ft) szól a második megoldás alkalmazása mellett.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A módszer a következő lépésekből áll:

1. Az Eurostat adatbázisból leszűrt adatok értékoszlopos táblázatba rendezése (XLS Adatok munkalap).
2. Következő lépésben a kimutatásokat készítettem el az Excel kimutatáseszközeinek segítségével összeg és darab nézetben (XLS Kimutatás munkalap). A darab nézet az adatgyűjtés teljességének ellenőrzésére szolgál. Az összeg nézetű kimutatás a rangsormátrixok elkészítéséhez szükséges, amelyek a COCO Y0 elemzések bemeneteként szolgálnak majd. A kimutatásokban a rész illetve a végösszegeket átlagra állítottam, de mivel a vizsgálat időszakokra is és nemcsak országokra vonatkozik, ezért ezeket kikapcsoltam.
3. Rangsormátrixok elkészítése (XLS Rangsor munkalap). Az irányok meghatározása az Attribútumok részben leírtak szerint történt. Az A Coco Y0 elemzéshez szükség van az Y értékének megállapítására, itt az Y, Y=1000000 lett. Az irányok meghatározása után elkészítettem a rangsormátrixokat (normál és inverz) a Sorszám() függvény felhasználásával. A rangsormátrix megmutatja az országok adott mutató szerinti, adott évben elért, adott irány szerinti, egymáshoz viszonyított helyezéseit.
4. COCO YO elemzések (XLS COCO_Y0 és COCO_Y0_Inverz munkalapok). A COCO elemzés bemenete a rangsormátrix az Y értékével együtt. A COCO elemzést mind a normál, mind az inverz rangsorokra elvégeztem.
5. Hitelesség ellenőrzés (XLS COCO_Y0 munkalap M350:M461 cellák). A HA() függvény segítségével történik. Akkor lesz a becslésünk hiteles, ha a normál és az inverz rangsormátrixból készített futtatásban ellentétes eredmény jön ki az adott objektumra. A hitelesség ellenőrzését a Coco_Y0 és a Coco_Y0 Inverz delta oszlopaira végezzük el.
6. Ország*Évek OAM létrehozása kimutatásvarázslóval annak elemzésére, hogy az egyes országok felsőoktatása milyen irányban és milyen gyorsan fejlődött az évek során. A dinamikus Y0 modellünk becsült értékeinek, azok meredekségének, szórásának, maximum és minimum értékeinek meghatározása után ezek felhasználásával újra elkészítjük a rangsormátrixokat. A becslési értékek és ezek meredeksége, maximuma, minimuma minél nagyobb, annál jobb, míg ezek szórása minél kisebb annál jobb, így a szórás kivételével az irány 0, a szórásra pedig 1. Ezek után újra COCO elemzések jönnek, majd újra a hitelesség megállapítása (XLS OAM munkalap).

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A legjobb felsőoktatással rendelkező és a legfenntarthatóbb fejlődést produkáló ország Hollandia lett (XLS OAM munkalap 153. sor). A sereghajtó Magyarország (XLS OAM munkalap 146. sor).

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A hasonlóságelemzés szerinti módszer hiteles eredményeket hozott, így a módszer költségelőnye realizálódott.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

• A tananyag szerinti módszer elemzési módszere kevesebb időt igényel, és megbízható eredményt ad.
• A módszerrel nem csak egy év adatai alapján lehet következtetéseket levonni, hanem a fejlődés irányát, gyorsaságát is lehet elemezni, és így a fejlődés fenntarthatóságára is lehet következtetéseket levonni.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

[1]: Várhalmi Z - Tóth I. J.: Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról Tények & összefüggések, MKIK GVI, Budapest 2013. [1]

[2]: Várhalmi Z - Tóth I. J.: Diplomás pályakezdők a versenyszektorban -2011, MKIK GVI, Budapest 2012. [2]

[3]: OECD (2012), Education at a Glance 2012: OECD Indicators, OECD Publishing. [3] [4]