„Kliens-szerver architektúra” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Tesztkérdések modul)
(Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja)
27. sor: 27. sor:
  
 
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
 
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* '''1994''' "Probléma a hazai távközlési infrastruktúra elégtelensége."
+
* '''1994''' Probléma a hazai távközlési infrastruktúra elégtelensége.
* '''1997''' "Miért nem elég a szövegszerkesztõ, táblázatkezelõ, rajzoló program?"
+
* '''1997''' Miért nem elég a szövegszerkesztõ, táblázatkezelõ, rajzoló program?
* '''1998''' "A biztonsági rendszernek könnyen használhatónak kell lennie, különben nem fogják használni."
+
* '''1998''' A biztonsági rendszernek könnyen használhatónak kell lennie, különben nem fogják használni.
  
 
== Definíciós modul ==
 
== Definíciós modul ==

A lap 2005. december 17., 15:01-kori változata

Angol megnevezés: client-server architecture

Történeti modul

  • 1994: "Jellemző az Ethernet hálózatokon a TCP/IP protokoll alkalmazása, a kliens-szerver architektúra megvalósítására törekvés."[[1]]
  • 1995: "Lehetővé teszi az adatok egyidejű elérését több munkahelyről is. Az adatok osztott elérését az SQL Server/Oracle/ACCESS adatbázis szerver biztosítja."[[2]]
  • 1997: "A kliens-szerver technológia a többszemélyes hálózati alkalmazások legfejlettebb megvalósítási módja." [[3]]
  • 1998: "Így könnyű a világhálón az alkalmazás kódját és az alkalmazás adatait szinkronban tartani."[[4]]
  • 1999: "A kliens-szerver architektúra lényege hogy az asztali gépen (kliensen) dolgozó felhasználó úgy érzi, mintha a feladat csak az ő számítógépe erőforrásai segítségével hajtódna végre, pedig a valóságban a futás igénybe veszi mind a kliens, mind a szerver erőforrásait."[[5]]
  • 2003: "Olyan architektúra, amelyen a kommunikációban résztvevő két fél nem egyenrangú módon vesz részt, hanem dedikált szerepeket (szerver illetve kliens) töltenek be." [[6]]
  • 2005: "A kliens-szerver rendszereket a közöttük alkalmazott kommunikációs protokoll fogja össze..."[[7]]

Ontológiai modul

  • A klasszikus kliens-szerver felépítése:
    • Front-end (kliens)
    • Hálózat
    • Back-end (szerver)
  • "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • "A címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
    • Online kommunikáció (Internet, extranet, intranet)
    • Vállalati kommunikációs hálózatok (intranet, LAN)
    • Adatbázis kezelés

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

  • 1994 Probléma a hazai távközlési infrastruktúra elégtelensége.
  • 1997 Miért nem elég a szövegszerkesztõ, táblázatkezelõ, rajzoló program?
  • 1998 A biztonsági rendszernek könnyen használhatónak kell lennie, különben nem fogják használni.

Definíciós modul

  • Másnéven ügyfél-kiszolgáló modell.

Az ügyfél (kliens) valamilyen kéréssel fordul a kiszolgáló felé (szerver), amely a kért szolgáltatást nyújtja. A programozásban a főprogram-alprogram viszonynak feleltethető meg. A kommunikációt mindig az ügyfél kezdeményezi, sohasem a kiszolgáló. Az ügyfél általában egy alkalmazói program: ilyenek a levelezőprogramok, a böngészők, stb.

Tesztkérdések modul

  • Mikor lépett a háromrétegű architektúra először az IT világba? (1990-es évek elején)
  • Igaz-e, hogy: A háromrétegű architektúrát rugalmas és könnyen módosítható rendszerek létrehozására lehet használni. (igaz)
  • Igaz-e, hogy: A háromrétegű architektúránál a hibák helyhez nem köthetők? (hamis, mivel az architektúrán belül minden komponensnek egyedi funkciója van, mely egyetlen másikban sem ismétlődik, a hibák helyhez-kötöttebbek)
  • Igaz-e, hogy: Alkalmazásfüggetlen adatforrásokkal rendelkező háromrétegű környezetben szükség van külön adatkinyerő programokra, hogy az adatokat több alkalmazás is használhassa. (hamis, nincs szükség külön adatkinyerő programokra)

Ajánlott irodalmak modulja

  • F. MURRAY, R.: The World-Wide Web and Z39.50 [[8]]
  • BERNERS LEE, T. CONNOLLY, D.: Hypertext Markup Language [[9]]
  • CROWCROFT, J.: The World Wide Web: beneath the surf[[10]]
  • Baga Edit: Delphi másképp[[11]]
  • Sikos László: Szerver oldali Webprogramozás[[12]]