„Jövőgenerátor” változatai közötti eltérés

A lap 2005. december 29., 19:06-kori változata

Angol megnevezés: Future-generator

Német megnevezés: der Zukunftgenerator

Történeti modul

• 1990-es évek eleje: Elkezdődik a mesterséges intelligencia alapú módszerek fejlesztése a SZIE Gazdasági Informatika Tanszékén, előrejelzési problémák megoldása céljából. Főbb területe az agrár-közgazdasági vonalat követi. Cél az emberi gondolkodásmódot visszatükröző módszerek kidolgozása.[1]
• 1990-1996:Generátormodell definíciója: Kombinatorikai alapú, minden eddigi felemlített eljárással némileg rokonságot mutató, automatikus modellezést lehetővé tevő (hibrid) eljáráscsalád fedőneve. Központi kérdése: Hogyan lehet már ismert esetek alapján, még ki nem próbált szituációk következményeit nagy pontossággal, automatizálható keresési elvekre támaszkodva levezetni?[2]
• Alapgondolatát az ún. General Problem Solver (általános problémamegoldó eljárás) tartalmazza.[3]
• 1999:Magyar Tudomány Napja: Felmerül az ember és a számítógép közötti kooperációt támogató eljárások keresésének gondolata.[4]
• 2000-2001: Elkülönülnek az agrárszektor-modellek típusai, melyek alapját az általános előrejelző modellek (pl. IDARA) adják. Ezen kívül beszélhetünk programozási, ökonometriai, általános egyensúlyi és hasonlósági modellekről. Ez utóbbi kapcsán merül fel a celluláris automaták és az MCM (Monte-Carlo módszerek)típusú szimulációk fogalma, valamint ennek továbbfejlesztése: a genetikus algoritmus.[5]

Ontológiai modul

• "ez egy"kapcsolattípus:előrejelző algoritmusok
• Mesterséges intelligencia: Géppel szimulált emberi képességek összessége.
  • Pl. képfelismerés,szakértői rendszerek
• Generátormodellre vonatkozó konkrét algoritmusok:
  • Szabálygenerátor
  • Függvénygenerátor
  • Mintázatgenerátor
  • Jövőgenerátor
  • WAM
  • CBR

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• Nem létezik helyes modell, mert a jövőben nem különíthető el a helyes és a helytelen fogalma.

Definíciós modul

• Közös jellemzők:
  • Felhasználó által szabadon definálható, objektum-attribútum típusú adatbázisra támaszkodik.
  • Tartalmazhat hipotézis jellegű adatsorokat.
  • Lehetővé teszi bonyolult tendenciák, összefüggésformák előírását.
  • Az adatbázisban tetszőleges skálán ábrázolt adatok is feltüntethetők.

Tesztkérdések modul

• Lehetséges -e valósághű modell alkotása? Nem,mert a helyes és helytelen fogalma nem definiálható, nem eldönthető, hogy két modell közül melyik a helyesebb.

Ajánlott irodalmak modulja

• Kocsetkov Iván:Fundamentális tőzsdei elemzések szakértői rendszerre és objektumösszehasonlításra támaszkodva[6]
• Dr. Pitlik László,Pásztor Márta Zsuzsanna,Popovics Attila,Bunkóczi László:Információs többletérték realizálása az ember és a gép szimbiózisa révén[7]
• Dr. Pitlik László:Agrárszektormodellek, Avagy hogyan készül az EU agrárpolitikája?[8]
• Tudományos Diákköri Dolgozat[9]
• Dr. Pitlik László, Pásztor Márta, Bunkóczi László, Pető István:Gazdasági Informatika Jegyzet[10]
• Pitlik László: "Stocknet", avagy mesterséges intelligenciák az Interneten és a felsőoktatásban[11]