„Készletek” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(→‎Forrás)
(→‎A tervezett alkalmazás/megoldás címe)
4. sor: 4. sor:
 
http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/keszletek.xlsx
 
http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/keszletek.xlsx
  
−
=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
+
=Egy hotel**** készletezési sajátosságának hasonlóságelemzése=
−
Utaljon lehetőleg:
 
−
# a célra
 
−
# a célcsoportra
 
−
# az innovatív megoldás mikéntjére
 
−
Mégis legyen lehetőség szerint:
 
−
# rövid
 
−
# egzakt
 
−
# figyelemfelkeltő
 
−
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...
 
  
 
=A feladat előtörténete=
 
=A feladat előtörténete=

A lap 2013. december 1., 18:55-kori változata


Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2013osz/keszletek.xlsx

Egy hotel**** készletezési sajátosságának hasonlóságelemzése

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

  1. miért választotta a szerző a témát,
  2. vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
  3. mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)

Szakértői javaslatok

A FELADAT előtt/mellett, a MEGFIGYELŐ, FELISMERŐ, s PROBLÉMAMEGOLDÓ képességek fejlesztése, értékelése is fontos! Azért, hogy "szeme" s a "füle" még érzékenyebb legyen a gyakorlatban (a szervezetben) a munkavállalónak. Ezt szeretik a főnökök, tulajdonosok is. Ezt kívánja a rendszerelvű gondolkodás is. A feladat előtörténetének részeként tehát írni kell az alábbiakról is: A probléma leírása / ismertetése, és szegmentálása, hiszen lehet, hogy a választott/megoldott FELADAT a probléma egy része lesz "csak" egy nagy egésznek. Nem csak a motiváció/kötődés, hanem a "probléma-tér, probléma-kontextus" leírása is fontos. A cég rendszer/környezet bemutatása, ismertetése; kapcsolatok, stb. azért relevánsak, hogy a problémát egy kontextusban értelmezzük. Mert van sokféle kontextus ugyanazon vagy hasonló problémára.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ötletek az önálló feladatmegoldáshoz, azaz mit lehet tenni, ha valaki még nem járt (erre az)órára...

Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel - vagyis előre definált, a számítások konklúziójaként felhasználható szövegsablonok közül, mikor melyiket melyik objektumhoz rendelte volna és miért. Tehát ez a fejezet:

  1. nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
  2. időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
  3. csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
  4. ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
  5. ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
  6. illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
  7. ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Elsőként azt kell megadni:

  1. milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
  2. vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora (ideális esetben az OAM egy nagy adatbázis szűrlete)
  3. miként sikerült a problémákat megoldani
  4. ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek (a KO-feltételek azok az elvárások, melyek alapján a nagy adatbázisból csak azon objektumok maradnak a szűrletben ,melyek egy megoldáskeresés során valóban értékesnek/konkurensnek számítanak)
  5. ha volt, mekkora volt a kiindulási (nagy) adatbázis

Objektumok (sorok)

  1. Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
  2. és semmi mást

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Attribútumok:


Ide meg kell adni:

  1. az attribútumok egzakt meghatározását
  2. a használt mértékegységet attribútumonként
  3. és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)

A feladat által érintett célcsoportok

Ide fel kell listázni (*)

  1. a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
  2. ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

demo:


Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

  1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
  2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
  3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:

  1. milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
  2. mennyit ér ez az állapot
  3. milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
  4. mennyit ér ez az állapot
  5. mennyit a két érték közötti különbség (pl. http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s#A_feladat_megv.C3.A1laszol.C3.A1sa_kapcs.C3.A1n_v.C3.A1rhat.C3.B3_hasznoss.C3.A1g)

Amennyiben már más (korábbi, párhuzamos) tantárgyak keretében tanulta, akkor alkalmazni kell olyan fogalmakat, mint "Költség / haszon elemzés", "Fix- és változó költségek", fedezeti hozzájárulás, stb.

Ha az érték-különbözetet nem vonja be valaki a tervezésbe, akkor arra a kérdésre, vajon eltérő módszerek eltérő eredményei vezethetnek-e azonos hasznosságra terv és tény szinten: nehéz a válasz. Ha van értékkülönbözet, az feltételezi, hogy a válaszok eltérő jellege is beárazásra kerül. A tervezéskor arra is érdemes tehát kitérni: mit várunk el az egyik és mit a másik módszertől az eredményt illetően? Sőt: az is beárazandó, vajon mennyit érnek az eltérő (potenciális) válasz-párok?

Ha egy hasonlóságelemzés esetén nem minden objektum esetén vezet hiteles eredményre a direkt és az inverz számítás (ahol az inverz számítás a direkt számítás irányainak ellentettjével képzett OAM-ra futtatott elemzés), akkor például egyre kevésbé lehet a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni!


Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:

A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...

Virtuális témaváltás:

  • legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
  • legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd

Állapotkülönbségek

  • energiafelhasználás-különbözet
  • időfelhasználás-különbözet
  • égett része tömeg-arányának különbözete
  • ízélmény-különbözet
  • stb.

Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)


Tanmese II.

  • Ha süt egy palacsintát valaki,
  • akkor az annyiba kerül, amennyi
    • liszt,
    • energia,
    • só,
    • cukor,
    • víz,
    • tej,
    • ízesítés és
    • munka van benne... Ez a költség.
  • De a piacon, a többi édességgel összevetve ennek piaci értéke nem feltétlenül az önköltség...
    • Vagy több, s akkor érdemes sütni egy kapitalista világban, vagy
    • kevesebb, s akkor nem lesz palacsinta a kínálatban...
    • HA éppen annyi, akkor az nagyon jó, de ilyen ritkán van...
  • Az értéket befolyásolja a hitelesség, ami a palacsinta esetében pl. az odaégés/szakadás mértéke...
  • A konkurens termékek ár/teljesítmény-elemzése alapján becsült ár lehet a piaci érték, (vö. http://miau.gau.hu/miau/112/tdk/svnyvz)...
  • Ezzel a hasonlóságelemzés a saját farkába harapó kígyó egyik formája lesz: egy hasonlóságelemzés értékének meghatározásához más hasonlóságelemzések lehetnek hasznosak/szükségesek...

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

  1. adatbázis
  2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
  3. solver ill. MY-X paraméterek
  4. egyéb lépések

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

  1. CSAK és
  2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
  3. felsorolásszerűen
  4. a számítás releváns eredményei kellenek.

A fájl feltöltés lehetőségével élve ide olyan módon kell vizualizálni az összes eredményt, hogy az akár további kommentárok nélkül is magáért beszéljen.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

  1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
  2. végső győztest kell hirdetni

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

  • Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
  • A tervezett hasznosság minden egyes paraméterét felül kell vizsgálni, vagyis meg kell határozni, mi változott a tervezett és a tényleges végrehajtás utáni eredmények összevetése kapcsán.
  • A tervekben elvileg ki kellett térni pl. arra, hogyan hatnak esetleges hiteltelen részeredmények a hasznosságra számszerűen?
  • Egy végső Ft értéket kell megadni - levezetve tételesen indoklással a tervek alapján...


demo: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Lakopark

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

  1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
  2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
  3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
  4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
  5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Ide kell megadni:

  1. milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
  2. milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
  1. Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
  2. Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
  3. Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
  4. Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt

Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): [1] [2], majd a Hallgató értelmez...

A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Készletek&oldid=76663”