„Halszaküzlet” változatai közötti eltérés
Jkv9 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat előtörténete) |
Jkv9 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája) |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája= | =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája= | ||
| + | Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a Teir településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek. | ||
| + | |||
| + | Kritikái: | ||
| + | *Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető. | ||
| + | *A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb. | ||
| + | *Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel. | ||
| + | |||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
==Objektumok (sorok)== | ==Objektumok (sorok)== | ||
A lap 2014. január 6., 23:27-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Van – e létjogosultsága Isaszegen egy halszaküzleti vállalkozásnak, avagy üzleti tervezés hasonlóságelemzés alapján.
A feladat előtörténete
- Személyes kötődés:
- Személyes motivációnk alapját egy profitáló vállalkozás lehetőségének feltárása adta. Magyarországon jelenleg kicsi a halhús - fogyasztás kultúrája, pedig ez az egészséges étkezés egyik alappillére. Az alapvető problémát a halhús elérhetőségének nehézségében, illetve a hiányos halhús – marketingben véltük felfedezni. Az optimális étkezés részeként hetente legalább kétszer illene halat enni (http://hvg.hu/egeszseg/20120509_napi_egy_hal), ez viszont csak a legritkább esetben valósul meg. Nem rég lehetőségünk adódott egy üzlethelység átvételére, ami a megfelelő szabványok meglétével és az üzletben rendelkezésünkre álló eszközök segítségével rendkívül alkalmas a halhús tárolására/feldolgozására/árulására. Ennek a lehetőségnek maximális mértékű kiaknázásához nyújtott segítséget a feladat.
- Szakértői javaslatok:
- Meg kell említenünk mindazonáltal azt a tényt is, hogy vizsgálatunk csupán azt szemlélteti, hogy mely településeken nem szabad, nem profitáló (további) halszaküzletet nyitni. Kutatásunk folytatása fogja csupán meghatározni ugyancsak konkurenciaelemzéssel és hasonlóság elemzéssel, hogy azon helyszíneken ahol a szakértői robot megállapítja, hogy létjogosultsága lehet még minimum egy új boltnak, azoknak a boltoknak mennyi lesz a várható forgalmuk és bevételük.
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
Vidékfejlesztési tanulmányaink alapján cégérelemzéssel és a Guttman - skála segítségével következtetnénk az aktuális vállalkozás hatékonysági fokára. Ennek lényege az lenne, hogy a Teir településsoros adatbázis rendszerének segítségével összegyűjtenénk a vállalkozások és üzletek számát település szinten, majd ezeket a szolgáltatásokat leellenőriznénk címük alapján, esetleges további még adatbázisokban meg nem jelent (nem rég nyitott, nem hivatalos, vagy félhivatalos) vállalkozások után kutatnánk és darabszámuk alapján rangsorolnánk őket. Minél több van belőlük egy adott településen, annál nagyobb prioritást élveznek, ezáltal annál előrébb kerülnek a listánkban. Az így kialakult hierarchizált rangsor alapján a táblázatban jobbra és lefelé haladva csökken a szolgáltatások száma. Választóvonalat húzunk ott, ahol a nullánál nagyobb számok sora kezdődik. Az így kapott lépcsőzetes elrendezés alapján kialakul egy lépcsőn felüli és egy lépcső alatti tartomány. A felső régióban kialakult nulla értékek helyén van létjogosultsága az adott típusú vállalkozás beindításának, míg a lépcső alatti tartományban lévő vállalkozások nagy valószínűséggel nem fognak profitot termelni, idővel pedig megszűnnek.
Kritikái:
- Nem alkalmazható teljes biztonsággal és csak évek elteltével mérhető.
- A kevés halszaküzlet miatt ezek az üzletek minden helyiségnél túlságosan hátra sorolódnak, számuk a legtöbb településen egynél kevesebb.
- Csak az üzlet létjogosultságát méri igen/nem mutatók alapján, nem nézi mennyi profitot termel.
