„Közösségi média veszélyei” változatai közötti eltérés

A lap 2014. március 31., 18:49-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/danger_pl.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A közösségi oldalakon folytatott tevékenységek közül, melyek a legveszélyesebbek, avagy lehet-e egyformán veszélyes minden tevékenység?

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Azért választottam ezt a témát, mert a mindennapokban azt tapasztalom, hogy a felhasználók többsége gondatlanul kezeli a közösségi oldalakat. Nem követi a privacy változásokat, bele sem gondolnak, hogy mikor szidják munkahelyüket, az könnyedén visszajuthat felettesük, munkatársuk fülébe, megosztják, az előző hétvége elhajlását és meg sem fordul a fejükben, hogy álmai állására azért nem veszik fel, mert a munkaügyi menedzsernek nem tetszett amit látott. Mivel aktív felhasználója vagyok több közösségi oldalnak is, így már csak magam részéről is fontosnak tartom, hogy tanulmányozzuk ezt a problémakört.

Szakértői javaslatok

Feladatom célja megtalálni a választ arra a kérdésre, hogy mely tevékenységek lehetnek a legveszélyesebbek egy közösségi oldal felhasználójának életében, illetve megválaszolni, hogy lehet-e minden tevékenység egyformán veszélyes. Szinte minden online aktivitásunk hatással lehet offline életünkre is. Egyesek pozitív hatással, míg mások negatívval. Feladatom során megvizsgálom, hogy a különböző tartalom megosztások, mely veszélyek előidézést "segíthetik elő".

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ha az Online Kommunikáció tantárgy keretében nem ismerkedtem volna meg a hasonlóságelemzéssel. Akkor egy szimpla összegzéssel ítéltem volna meg mely objektumok, vagy tevékenységek lehetnek a legveszélyesebbek egy felhasználó számára. Minden objektum esetében rendeltem egy értéket az attribútumokhoz. Ezeket az értékeket összegeztem volna, minél nagyobb összeget kaptam volna annál inkább tartottam volna veszélyesnek az adott objektumot.

Elégedetlenségem a módszerrel szemben az, hogy egy szimpla összegzés, vagy súlyozott átlagszámítás során bizonyos értékek elhalványulnak. Olyan értékek melyek egyébként nagymértékben hozzájárulhatnának a probléma átláthatóságához. Saját esetemben vegyünk egy objektumot, például: Otthonunkról, értéktárgyainkról készült képek megosztása. Az összegzés során közepes veszélyességűnek minősült, mivel csak egy attribútumra van hatással, de ha az az egyik attribútum, vagyis veszély megvalósul, akkor betörés áldozatává válunk, sok év munkájával megszerzett értékeink a semmibe lesznek. Összességében az a problémám az általam használt módszerrel, hogy csupán az összképet nézi, és nem vizsgálja meg a részleteket, így átugorva az esetleges veszélyeket.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az általam végzett feladat egy szimuláció volt, ebből kifolyólag nem okozott különösebb nehézséget az OAM beazonosítása. Egyedül a mértékegység esetében kellett többször újra gondolnom. Először százalékos adatokkal dolgoztam, később átváltottam ezeket tört számokba. Véleményem szerint így könnyebb számolni vele, legalább is az önálló módszer tekintetében. Szintén arra hivatkozva, hogy ez egy szimulációs feladat volt, nem voltak KO feltételeim.

Objektumok (sorok)

Feladatom objektumai az általam megfogalmazott, közösségi oldalakon végezhető tevékenységet, aktivitások voltak.

Objektumok:

• Negatív tartalmú gondolat megosztása munkahelyről, munkatársról, felettesről
• Kábítószer fogyasztással kapcsolatos tartalmak megosztása
• Szórakozással kapcsolatos tartalmak megosztása
• Politikai tartalmú gondolatok megosztása
• Online játékok
• Önmagunkról szóló erotikus tartalmak megosztása
• Családi utazásról, nyaralásról megosztott képek, egyéb tartalmak megosztása, míg nem tartózkodunk otthon
• Otthonunkról, értéktárgyainkról készült képek megosztása
• Vulgáris szövegek megosztása
• Személyes adatok megosztása
• Negatív hangulatú tartalmak megosztása, például idézetek, képek
• Öngyilkossággal kapcsolatos tartalmak megosztása
• Erőszakos illetve bűncselekményre utaló tartalmak megosztása

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok