„Olvasasiszokasok” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Objektumok (sorok))
(A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG))
13. sor: 13. sor:
  
 
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
 
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
 
+
Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet).
 
+
Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, am
  
 
== Objektumok (sorok) ==
 
== Objektumok (sorok) ==

A lap 2014. április 12., 10:44-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx


A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által

A feladat előtörténete

Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, am

Objektumok (sorok)

- 2012. év

- 2011. év

- 2010. év

- 2009. év

- 2008. év

- 2007. év

- 2006. év

Attribútumok (X, Y oszlopok)

-Nyitvatartási órák száma egy héten (db)

-Nyitvatartási napok száma egy évben (db)

-A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)

-Regisztrált használó (fő)

-Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)

-Aktív használó (fő)

-Személyes (helybeni használó)(fő)

-Személyes használatból internethasználat (fő)

-Távhasználat összesen (fő)

-Kölcsönzött dokumentum (db)

-Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)

-Dokumentumok száma (kapott)(db)

-Leltárba vett állomány (db)

-Évi állomány (db)

-Leltárba vett állomány (db)

-Évi állomány (db)

-14 éven aluliak (fő)

-14-65 év közöttiek (fő)

-65 év felettiek (fő)

-Összesen (fő)

-Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)

Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok