„Olvasasiszokasok” változatai közötti eltérés
Rdk4 (vitalap | szerkesztései) (→A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)) |
Rdk4 (vitalap | szerkesztései) (→A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)) |
||
14. sor: | 14. sor: | ||
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) == | == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) == | ||
Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). | Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). | ||
− | Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, | + | Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. |
+ | Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. | ||
+ | A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak. | ||
== Objektumok (sorok) == | == Objektumok (sorok) == |
A lap 2014. április 12., 10:56-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 Objektumok (sorok)
- 7 Attribútumok (X, Y oszlopok)
- 8 A feladat által érintett célcsoportok
- 9 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 10 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 11 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 12 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 13 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 14 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 15 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/gvk.xlsx
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A vallott olvasási szokások hitelesítése könyvtári adatok által
A feladat előtörténete
Ha Kosztolányi Dezső bármely művét olvassuk, magyarázatot nem kívánó ténnyé válik, miben is rejlik a csodája. Miatta szerettem bele az irodalomba és a könyvekbe, amely ragaszkodásom egyre nagyobbá nőtte ki magát a személyes érdeklődéseim ragsorába. Mikor egyetemre kerültem, tudtam, hogy elit közösség fogad majd, ami eleven tudásszomjjal fordul a könyvek felé. Ekkor azzal a ténnyel találtam szemben magamat, hogy a hallgatók nagy része - akik a társadalom műveltebb részét kell, hogy képezzék - az iskolai tankönyveken kívül nem mutat nagy hajlandóságot az iránt, hogy más könyvet olvasson. Úgy tűnik a digitális forradalommal egyidejűleg kibontakozott olvasási szokások negatív változása az elit közösségekbe, a főiskolások, és egyetemisták körébe is begyűrűzött. Ez ihlette a témaválasztásomat: a kérdést megválaszolása, hogy miért?. Továbbá annak feltérképezése, hogy valójában milyen irányú és milyen intenzitású folyamatok mennek végbe a mai olvasói elitek olvasási szokásait illetően.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatok beazonosításának során azon problémával találtam szemben magamat, hogy a könyvtári adatok csupán egy része publikus (amelyet az interneten is bárki elérhet), azonban léteznek olyan éves kimutatások, amelyek a könyvtárak maguknak készítenek el és nem nyilvánosak. Illetve akadtak olyan szempontok is, amelyek kutatásom tekintetében relevánsak voltak számomra, de erre vonatkozó adatok nem nem voltak hozzáférhetőek (példádul: hányszor hosszabbította meg egy olvasó a kikölcsönzött könyvet). Az interneten nem publikus, de témám kapcsán releváns adatokat lekérdezésében a könyvtárosok segítségemre voltak és ennek köszönhetően kezembe kaptam egy jelentős adatállományt, amelyek segítségével el tudtam indulni a kijelölt úton. Azonban a kezembe kapott adatállományt nem vihettem ki a könyvtárból, nem másolhattam, ezért összegyűjtésüket, adathalmazba rendezésüket a könyvtárban végeztem el. Az adatgyűjtés során minden olyan adat fontos volt, amely az általam feltételezettekhez kapcsolódott, tehát az olvasás gyakoriságára, az olvasott könyvek mennyiségére, témájára vonatkoztak és bizonyítás vagy cáfolás alapját jelenthetik annak a feltevésnek, hogy manapság az olvasás háttérbe szorul a többi szabadidős tevékenység mellett. A adatokat évekre lebontva találhatjuk az adatbázisban. Eredetileg az általam összegyűjtött adatok az utóbbi nyolc évre vonatkoztak, azonban az elemzés során kiesett ebből az eredeti adatsorból a 2005-ös év, ugyanis erre az évre vonatkozó adatok már némiképp hiányosak voltak.
Objektumok (sorok)
- 2012. év
- 2011. év
- 2010. év
- 2009. év
- 2008. év
- 2007. év
- 2006. év
Attribútumok (X, Y oszlopok)
-Nyitvatartási órák száma egy héten (db)
-Nyitvatartási napok száma egy évben (db)
-A könyvtárból kivihető, kölcsönözhető állomány (db)
-Regisztrált használó (fő)
-Regisztrált használóból újonnan regisztrált (fő)
-Aktív használó (fő)
-Személyes (helybeni használó)(fő)
-Személyes használatból internethasználat (fő)
-Távhasználat összesen (fő)
-Kölcsönzött dokumentum (db)
-Közvetlen (helyben használt dokumentum)(db)
-Dokumentumok száma (kapott)(db)
-Leltárba vett állomány (db)
-Évi állomány (db)
-Leltárba vett állomány (db)
-Évi állomány (db)
-14 éven aluliak (fő)
-14-65 év közöttiek (fő)
-65 év felettiek (fő)
-Összesen (fő)
-Munkahelyi, felsőoktatási és egyéb könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (fő)
Estünkben azt lehet feltételezni, hogy minél nagyobb a könyvtári állomány, minél több könyvvel rendelkezik egy könyvtár egy adott évben, annál nagyobb a kölcsönzött és az olvasók által valamilyen formában használt dokumentumok száma.