„A tömegmédia hatása” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY))
(Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY))
120. sor: 120. sor:
 
Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.
 
Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat.
 
Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.
 
Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat.
 +
A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek.
 +
A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek.
 +
Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.
  
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A lap 2014. április 12., 15:15-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

Szakértői javaslatok

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között. A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor. Végül a különböző mértékegységeket átszámoltam egy egységes mértékegységbe. A feladatban nem voltak KO feltételek.

Objektumok (sorok)

Az objektumaim a feladat során a tizenkét anonim válaszadóm, valamint saját magam voltak.

-Válaszadó 1 -Válaszadó 2 -Válaszadó 3 -Válaszadó 4 -Válaszadó 5 -Válaszadó 6 -Válaszadó 7 -Válaszadó 8 -Válaszadó 9 -Válaszadó 10 -Válaszadó 11 -Válaszadó 12 -Szoó Nóra

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Attribútumaim az általam megfogalmazott kérdések voltak. A kérdéseim különbözősége miatt, az irányokat kétféle képpen adtam meg.

Attribútumok:

-Naponta, átlagosan hány percet fordít Ön a televízióban megjelenő reklámok nézésére? Mértékegység: perc -Ön tízből hány alkalommal hagyja el a szobát vagy vált csatornát, egy adott reklámblokk kezdésekor? Mértékegység: alkalom -Abban az esetben, ha nem Ön kezeli a reklámokhoz való hozzáférést, hány percig képes végig nézni azokat? Mértékegység: perc -Ön hány alkalommal próbálkozott már diétázással? Mértékegység: alkalom -Ön mennyire érzi úgy, hogy a média által közvetített üzenetek befolyásolják gondolkodását vagy éppen hatást gyakorolnak érzelmeire, egy 1-10-es skálán? Mértékegység: 1-10 skála

Tehát minél nagyobb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál valószínűbb, hogy a probléma (Y oszlop) bekövetkezik.

-Saját testsúlyához viszonyítva, Ön hány plusz kilógrammig érzi úgy, hogy testtömege még ideális? Mértékegység: kg -Ön havonta hány órát tölt testmozgással? Mértékegység: óra -Ön hány darab, nőknek szóló magazint vásárol havonta? Mértékegység: darab -Ön mennyire elégedett saját magával egy 0-100 skálán? Mértékegység: 0-100 skála -Ön mennyi pénzt fordít havonta a külsejére? Mértékegység: forint

Tehát minél kisebb a válaszokra kapott eredmények értéke (X oszlop), annál kisebb az esély a probléma (Y oszlop)kialakulására.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat által érintett célcsoport első sorban a fiatal korosztály, ezen belül is inkább a nők, de rajtuk kívül nemtől, illetve kortól függetlenül bárki érintett lehet az adott témában. Első sorban olyan intézményeknek lehet fontos ez a probléma, akik fiatalokkal foglalkoznak.

Ide sorolnám: -az oktatási intézményeket -gyermekkórházakat -árvaházakat

Úgy gondolom, azért állhat érdekükben ezért az elemzésért fizetni, mert ezzel is felhívhatják a fiatalok figyelmét a probléma fontosságára, illetve annak veszélyeire, valamint az elemzés által kapott eredmények alapján be lehetne bizonyítani, hogy a média milyen káros hatást gyakorol a fiatalokra.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Önálló módszer

Kiadásom nem lenne sok. A számoláshoz szükséges programra lesz csak szükségem, illetve útiköltségre. Először csak az iskolákra fogok koncentrálni. Budapestet nézve a havi bérlettel bárhova eljuthatok, így elég sok iskolát fel tudok keresni, így ez a költségem mindössze 10.000 Ft lesz. Mivel jelenleg rendelkezem számítógéppel, így csak a megfelelő programot kell jogtisztán beszereznem. Az MS Office csomag jelenleg 35.000 Ft, de ezt csak egyszer kell megvásárolni. Ezért egy egyszeri 35.000 Ft-on kívül egy hónapban 10.000 Ft az összes kiadásom.

Az elemzésemet darabszám szerint fogom értékesíteni az iskolákban. 100 db egyén esetén 2.000 Ft, 500 db esetén 5.000 Ft, egy 1000 db-os vizsgálat pedig 10.000 Ft-ba kerülne. Egy elemzés elkészítése átlagosan 5-8 napot vesz igénybe. Könnyen kiszámolható, hogy havonta 2 megrendeléssel,(ha azok nem 1000 db-os megrendelések) akkor a hónapot veszteséggel fogom zárni.

Hasonlóság elemzés módszerével

A kiadási oldal nem fog változni, mivel itt is csak a MS Office-ra lesz szükség, illetve ugyan úgy egy havi BKV bérletre.

A bevételi oldal már változni fog, mivel itt már egy sokkal részletesebb elemzést tudok kínálni az iskoláknak, ezért az elemzéseket is drágábban fogom árulni. Az árak a következő képpen fognak változni: 100 db-os vizsgálat: 5.000 Ft 500 db-os vizsgálat: 10.000 Ft 1000 db-os vizsgálat: 20.000 Ft lesz.

Ebben az esetben úgy számolok, hogy a megrendelők komolyabban fogják venni a módszeremet, ezáltal több megrendelésre számítok. Tegyük fel, hogy megrendelnek tőlem minden változatból 1 darabot. Ekkor 35.000 Ft bevételre teszek szert a hónapban, amivel már a kezdő kiadásaimat fedezni tudom. A következő hónapban már nem kell megvennem újra az Office programot, így már egy 25.000 Ft-os bevételre tudok szert tenni.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladatom során összesen 13 objektumom és 10 attribútumom volt. Kétféle irányt határoztam meg, a kérdésekhez kapcsolódóan 0 és 1. A lépcsők számát 13-ban határoztam meg, mely megegyezik az objektumok számával. A táblázat adatait a megkérdezettek válaszai szerint töltöttem ki. Az elemzés végén százalékos átlag számítással határoztam meg a sorrendet.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az elemzés során megállapítottam mely attribútumokkal, kérdésekkel lehet mérni a tömegmédia hatását a testképre. Irány= 0, itt minél nagyobb a válaszomra kapott érték, annál nagyobb a kockázat. Irány=1, itt minél kisebb a válaszomra kapott érték, annál kisebb a kockázat. A pirossal jelöltek a legveszélyeztetettebbek. A zölddel jelöltek a legkevésbé veszélyeztetettek. Az utolsó két oszlopban található az önálló, illetve a Coco elemzés által kapott eredmények.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet