„Attribútum” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Ajánlott irodalmak modulja)
(Ajánlott irodalmak modulja)
54. sor: 54. sor:
 
* Szakértői rendszerek '88 - Ismeretalapú információ feldogozás Magyaroszágon (233-256. oldal), Gábor András, Számalk Kiadó, Kiadási hely: Budapest[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20522]
 
* Szakértői rendszerek '88 - Ismeretalapú információ feldogozás Magyaroszágon (233-256. oldal), Gábor András, Számalk Kiadó, Kiadási hely: Budapest[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20522]
 
* Információmenedzsment (474 - 499. oldal), Gábor András, 1997, Aula Kiadó[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20523]
 
* Információmenedzsment (474 - 499. oldal), Gábor András, 1997, Aula Kiadó[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20523]
* Mesterséges intelligencia - Alapelvek alkamazások (14 - 94. oldal), Yoshiaki Shirai - Jun-ichi Tsujii, 1987, Novotrade Kiadó
+
* Mesterséges intelligencia - Alapelvek alkamazások (14 - 94. oldal), Yoshiaki Shirai - Jun-ichi Tsujii, 1987, Novotrade Kiadó[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20524]

A lap 2005. november 18., 13:49-kori változata

Angol megnevezés: attribute

Történeti modul

  • 1974: "A szó jelentése ismertetőjegy. A tárgy lényegi elválaszthatatlan tulajdonsága, mely nélkül nem létezhet. Az attribútummal szemben áll az akcidencia, mely a dolgok esetleges tulajdonságait jelenti."[1]
  • 1989: "A művészetben valamely alakot(személyt, istent, szentet stb.) személyében vagy mint egy csoport tagját egyértelműen – a név feltüntetése nélkül – felismerhetővé tevő jelvény(tárgy, emberi alak vagy állat) vagy jelvények(tárgyak) összessége.Filozófiai értelemben valamely tárgy vagy jelenség elválaszthatatlan tulajdonsága, amely nélkül a tárgy vagy jelenség nem létezhet és nem is gondolható el.Nyelvtanban az attribútum a jelzővel azonos."[2]
  • 1990: "Az állapotjellemző értékeket nevezzük attribútumnak."[3]
  • 1994: "A művészeti ábrázolásokon a szentek, mitológiai vagy történelmi alakok egyértelmű felismerésére szolgáló(megkülönböztető) szimbolikus vagy tárgyi jel. Az ókorban az isteneket általában a funkciójukra utaló jelképekkel, a középkorban a szenteket elsősorban életük valamely fontos eseményét vagy mártíromságukat jelképező tárgyakkal ábrázolták. Az attribútum jelképezhet csoportot(pl. a könyv az apostolokat, a fegyver a katonákat) vagy egyént(pl. a kerék és a pálma Alexandriai Szent Katalint, a sárkány Szent Györgyöt, az orgona Szent Cecíliát)."[4]

Ontológiai modul

  • "ez egy" kapcsolattípus:
    • isteni
    • emberi
    • tárgyi
    • tartalmi
    • elemi
    • leíró
    • interaktív
    • azonosító
    • file
  • "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • komponens:

Az attribútum komponensekből épül fel, és az adott objektumra jellemző komponensek halmaza, vagyis önmagában egy komponens nem tekinthető attribútumnak. A komponens-halmaz és az attribútum lényeges információk összességéből áll.

  • "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • jellemző:

Az attribútum és a jellemző között a rokonság; hogy mindkét fogalom egyaránt hordoz lényeges információkat, a különbség, hogy, míg az attribútumot a lényeges tulajdonságok (komponensek) alapján határozhatjuk meg, addig a jellemző az a komponensek halmazából álló, lényeges információkat tartalmazó attribútumokból, és kevésbé lényeges információkból állnak.

  • tulajdonság
  • ismertetőjegy

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

  • Az 1974-es meghatározás alapján az attribútum csak a tárgyak elválaszthatatlan tulajdonsága,míg az 1989-ből és 1994-ből származó információk már azt fogalmazzák meg,hogy az attribútum személyekhez is kapcsolható,nem kizárólag csak tárgyakhoz.
  • Az attribútummal szemben áll az akcidencia,mert az a dolgok esetleges tulajdonságát jelöli,tehát nem mondható attribútumnak,hiszen az attribútum elválaszthatatlan tulajdonság,a dolgok sajátja.

Definíciós modul

  • Az egyedeket az attribútumaikkal írjuk le. Az attribútum a legkisebb egység, amely az egyed egy tulajdonságát tárolja. Az attribútumokat az egyedek neve alatt soroljuk fel.Valamely dologhoz, adathoz, információhoz kapcsolódó, arra jellemző lényegi szükségszerű, járulékos információ.Az attribútum szó valamely minőséget,tulajdonságot jelent,mely valamely dolognak sajátja.Fájlok esetében egy adott tulajdonságot meghatározó jelölés. Pl. a csak-olvasható (read-only) attribútummal rendelkező fájlok tartalma nem módosítható, míg a rejtett (hidden) attribútummal rendelkező fájlok alapesetben nem kerülnek listázásra a programokban.

Tesztkérdések modul

  • Igaz-e, hogy a döntési mátrixnál fel kell tűntetni az attribútumot? (Igaz-Hamis)
  • Igaz-e, hogy az attribútum tágabb értelemben tulajdonságot jelent? (Igaz-Hamis)
  • Igaz-e, hogy egyetlen komponens elegendő, hogy attribútumot alkosson? (Igaz-Hamis)
  • Igaz-e, hogy a szabályok objektum-attribútum-érték komponensekre támaszkodnak, és az objektum-attribútum-érték hármasok OAA hármasoknak is nevezünk? A(mind a két állítás igaz), B(az első állítás igaz, a második hamis), C(az első állítás hamis, a második igaz), D(mind a két állítás hamis)
  • Igaz-e, hogy a mesterséges intelligencia és a szakértői rendszerek szorosan összekapcsolódó fogalmak, melyen belül megtalálhatjuk a szabályrendszereket, ( ahol az objektum-attribútum-érték összetevőket vesznek alapul és ezek a logika törvényeinek megfelelő művletekkel történő összekapcsolását jelenti? (Igaz-Hamis)

Ajánlott irodalmak modulja

  • Online:
  • Szerző: Dr. Pitlik László, cím: Rendhagyó gondolatok az előrejelzések módszertanáról[5]
  • Szerzők: Dr. Pitlik László, Bunkóczi László, cím: DEA (Data Envelopment Analysis) módszer alkalmazási lehetősége üzemhatékonyság méréséhez[6]
  • Szerző: Dr. Pitlik László, GATE, Gazdasági Informatika Tanszék - Bunkóczi László, GATE, PhD-hallgató, cím: Mesterséges intelligencia alapú prognosztikai modulok adaptálása - A EU/SPEL-Hungary rendszerhez - Az alapadatbázisok kozisztenciájának egyidejű ellenőrzésével[7]
  • Szerző: Dr. Sárközy Ferenc, cím: A GIS és a szakértői rendszerek[8]
  • Papír alapúak:
  • Szakértői rendszerek '88 - Ismeretalapú információ feldogozás Magyaroszágon (233-256. oldal), Gábor András, Számalk Kiadó, Kiadási hely: Budapest[9]
  • Információmenedzsment (474 - 499. oldal), Gábor András, 1997, Aula Kiadó[10]
  • Mesterséges intelligencia - Alapelvek alkamazások (14 - 94. oldal), Yoshiaki Shirai - Jun-ichi Tsujii, 1987, Novotrade Kiadó[11]