Hírügynökség

Angol megnevezés: ...

Tartalomjegyzék

1880 : Egyesy Géza és Maszák Hugó megalapítja a Magyar Távirati Irodát (MTI)

1914- 1918: Az addig lendületesen fejlődő Magyar Távirati Irodát az 1914-ben kitört első világháború igen nehéz helyzet elé állította, s 1918-ra szinte mindennapossá váltak a panaszok a távirati irodával kapcsolatban.

1918-as esztendő végén Károlyi Mihály miniszterelnök rövid levélben értesítette az MTI igazgató-tulajdonosát, hogy az MTI állami tulajdonba kerül. A Tanácsköztársaság idején a hírügynökség nemzetközileg elszigetelődött. A Tanácsköztársaság bukása után kezdtek feltűnni azok a személyek, akik az elkövetkező évtizedekben hosszú időre rányomták bélyegüket a Magyar Távirati Iroda történetére. Közülük is kiemelkedett vitéz levedli Kozma Miklós, aki alapvetően meghatározta a múlt század húszas és harmincas éveiben a Magyar Távirati Iroda arculatát.

1921.április 21.:megalakult a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság és Kozma vezetésével egyre hatalmasabb médiabirodalommá lett.

1944 november- 1945. január 25.:front és a háborús körülmények miatt az MTI működése néhány hétig szünetelt.

1945. január 20-án :az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy pár soros, orosz nyelvű levélben megbízta Ortutay Gyulát a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió irányításával.

1945. június 11.:Az MTI a négy koalíciós párt és a szakszervezetek irányítása alá került. Júliusban a részvénytársaság vezetését a Központi Intéző Bizottság (KIB) vette át, a cég vagyona a magyar államra szállt.Az egykori "MTI-birodalom" egyre kisebbé vált, s az állami felügyelet a vállalat önállóságának elvesztésével járt.

1953 tavaszán A Magyar Távirati Iroda átköltözött a Naphegyen felépített új, önálló székházba.