2007:Árfolyampolitika

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A bankpiacon előforduló devizaértékek értékelése négy kiválasztott bank és négy valutanem elemzésén keresztül. Az alkalmazás segítségével rámutatok az esetleges hazai valutapiac nyereségességére illetőleg annak tűréshatáron belüli azonosságaira.

A feladat előtörténete

Hazánkban a kétszintű bankrendszer bevezetése óta számos kereskedelmi bank létesített kirendeltséget, telephelyet. Kíváncsi voltam, hogy a csekély és folyamatosan csökkenő létszámú hazai lakosság partnerként vagy egyéb formában való üzlettársként való megnyeréséhez az egyes bankok, illetőleg annak anyavállalatai milyen devizapiac politikát alkalmaznak, s milyen egyéb lehetőséget (a vizsgált adatok nem tartalmazzák az egyéb lehetőségek kínálta mellékutakat, a nagyszámú adatok bonyolultsága miatt) kínálnak fel a lehetséges vásárlói rétegnek. Van-e jelentős eltérés az árfolyamokban, s ha van, akkor arra hogyan reagál a hazai piac többi résztvevője.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Mint ahogyan említettem az előző fejezetben, a bankpiacon előforduló, a devizaértékek különbözőségéből adódó, egyéb alternatív megoldásokat nem vizsgálom. Ennek oka, hogy a lehetőségek sokasága oly mértékben bonyolítja a vizsgálatot, hogy a halmozott adatok összessége során előálló rész és végleges eredmények külön elemzésként értékelhetőek csak. Ezért csak a devizapiac négy szereplője és annak négy valutanemének eladási- és vételi értékét vizsgálom. A vizsgálat eredményeképpen előálló adatok egyszerű és érthető eredménnyel szolgáltak, mely lehetőséget biztosít a vásárlóerők ökölszabályszerű alkalmazásához. A végeredményként kapott adatok halmaza segítségével jó közelítéssel elmondhatjuk, hogy a bankok a hazai devizapiacon alkalmazott politikájuk tekintetében lényeges eltérés nem mutatkozik, spekulatív kereskedésre nem adnak okot. Ez – ha belegondolunk – nem is lehet egy bank érdeke sem, hiszen ha a különbözőségek spekulatív befektetésre okot adhatnának, akkor a piaci törvények automatikusan abba az irányba mozdulnának el a devizaértékek változásával, hogy a devizapiac összességében a nyereségek és veszteségek kiegyenlítődnének. Erre számos más piaci tranzakciókban is kaphatunk utalást, ha az adott tranzakciók előjeles irányait vizsgáljuk. Ha viszont a bankok oldaláról vizsgáljuk az eredményt, akkor egyfajta kartell megállapodásnak is felfoghatnánk a jó közelítéssel megfogalmazott egyenlőségeket. Amiért azonban mégsem nevezzük kartell megállapodásszerűnek a végeredményt az oka az, amelyet fentebb említett piaci törvények balanszírozó hatásával magyarázhatunk. Egy valutapiaci nyereségnek az ellenpárjaként valahol egy veszteség kell, hogy mutatkozzon. Ez abból a törvényszerűségből táplálkozik, hogy ezen valuták nemzetközi értékei nem hazánkban keletkeznek, ezért annak nyereséges kereskedése valahol veszteséggel realizálódik. Ezt viszont a nemzetközi valutapiac kiegyenlítő törvényszerűsége vigyázza. A nemzetközi valutapiac hazánkban való realizálódásának erőforrása az Európai Uniós tagságunk segíti elő, az itt most nem részletezett direktívák következményeként.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatgyűjtés alatt tapasztalt jelenségek: Először a munkahelyemen telepített (számlavezető bankunk) adatbázisából nyertem ki a szükséges információkat. Ez gyorsan és egyszerűen lekérdezhető és lementhető volt, több évre visszamenőleg az összes konvertibilis devizára vonatkozóan. Majd felkerestem pár ismert bank honlapját és szomorúan tapasztaltam, hogy kivétel nélkül mindig csak egy nap árfolyama érhető el. Így az adatgyűjtés nagyon hosszú időt vett volna igénybe. Ezért kollégáim és korábbi munkahelyem banki ismeretsége révén próbáltam a szükséges adatokat megszerezni. Szerencsére a bankok egy ismert multinacionális cég nevének hallatán készségesen álltak rendelkezésemre (valószínűsíthetően az esetleges bank váltás reményében). Ez – az adatok beszerzése tekintetében – életszerű adatgyűjtés volt, hiszen jelenlegi cégem egy tényleges bankváltás előtt áll. A kapott adatokkal cégem körvonalazódni látszó döntéséhez is megerősítő, illetőleg döntés-előkészítő folyamataihoz járulhattam hozzá.

A feladat által érintett célcsoportok

Az adatok vizsgálatainak illetőleg annak eredményeképpen minden olyan célcsoport érdekeltségére tarthatunk számot, amelyek valamely, akár csekély mértében is kapcsolatba kerülhetnek devizapiaci tranzakciókkal. Ez gyakorlatilag minden olyan céget érinthet, amelynek valamilyen üzleti kapcsolata van vagy lehet a közeljövőben határainkon túl. Ezen túlmenően a bankpiaci részvényes és bróker tranzakciók számos, valutaértéket érintő területén is használhatják előnyösen.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat végrehajtása következtében kapott adatok jó közelítéssel adhatnak támpontot a vizsgálatot végző személy számára:  Egy új bank (Y) felbukkanása a hazai piacon, illetőleg annak várható devizapiaci politikája, illetőleg annak bevezetési sebességvizsgálata esetén.  Egy bank esetleges devizapiaci politikájának megváltozása esetén a többi bank politikájának változása illetve annak sebességvizsgálata esetén.  Egy esetleges – saját – banki kapcsolat strukturális sérülése következtében előálló hiba, az adatok nem hozzáférhetősége következtében felmerülő vizsgálattal az adott bank devizaértékei jó közelítéssel, ±0,5 értékpontossággal becsülhető.

A válaszokat befolyásoló tényezők

A devizaárfolyamot befolyásoló tényezők sokrétűek. Magyarországon az irányadó (ajánlott) árfolyamot a Magyar Nemzeti Bank határozza meg, melytől természetesen a kereskedelmi bankok saját devizapolitikájuknak megfelelően eltérhetnek. Azt, hogy az egyes kereskedelmi bankok milyen devizapolitikát folytatnak és ezen belül az árfolyamokat mely tényezők befolyásolják és ezen tényezők milyen súlyt kapnak az árfolyam módosításánál bank titok övezi. De, minden ember aki a fejlet civilizáció ezen szegmensében él,- s naponta, sőt percenként tájékoztatást kapunk az írót és elektronikus sajtónak köszönhetően – tudja, hogy minden hatással van a pénzpiaci eseményekre. Legyen az bármilyen előre látható, vagy nem látható esemény, például:

• Politika: Legnagyobb befolyással van a pénzpiac alakulására.
  • Választások
  • Törvények
  • Adók
  • Stb.
• Gazdaság: Az ország gazdaságpolitikája
  • Export- Import arány
  • Stb.
• Természeti katasztrófa:
  • Földrengés
  • Árvíz
  • Tragikus események
  • Stb.
• Társadalomi események:
  • Tüntetések, zavargások
  • Turizmus növekedése, elmaradása
  • Stb.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A devizaárfolyamot befolyásoló tényezők sokrétűek. Magyarországon az irányadó (ajánlott) árfolyamot a Magyar Nemzeti Bank határozza meg, melytől természetesen a kereskedelmi bankok saját devizapolitikájuknak megfelelően eltérhetnek. Azt, hogy az egyes kereskedelmi bankok milyen devizapolitikát folytatnak és ezen belül az árfolyamokat mely tényezők befolyásolják és ezen tényezők milyen súlyt kapnak az árfolyam módosításánál bank titok övezi. De, minden ember aki a fejlet civilizáció ezen szegmensében él,- s naponta, sőt percenként tájékoztatást kapunk az írót és elektronikus sajtónak köszönhetően – tudja, hogy minden hatással van a pénzpiaci eseményekre. Legyen az bármilyen előre látható, vagy nem látható esemény, például:  Politika: Legnagyobb befolyással van a pénzpiac alakulására. o Választások o Törvények o Adók o Stb.  Gazdaság: Az ország gazdaságpolitikája o Export- Import arány o Stb.  Természeti katasztrófa: o Földrengés o Árvíz o Tragikus események o Stb.  Társadalomi események: o Tüntetések, zavargások o Turizmus növekedése, elmaradása o Stb.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A feladat végeredményeként előálló adathalmaz elemzése során egy nagyon fontos összefüggésre bukkantam, s amely a hazai – és részben nemzetközi – pénzpiaci ökölszabályként is értelmezhető. Korábbi mikro- és makrogazdasági tanulmányaink és az ott fellelhető törvényszerűségek tételei köszönnek vissza a végeredményben. Nevezetesen az, hogy egy kis ország - mint például hazánk is -, nem elég nagy devizapiac a jelentős nyereségek realizálásához. Ezen túl az Európai Uniós tagságunk, jelenleg felzárkózó hazai politikája sem engedhet teret egy esetleges devizapiaci spekulációnak. Ebből kifolyólag a hazai és külföldi bankok, illetve azok képviselőinek devizapiaci politikája kisebb kilengéseket sem tűrően, kiszámítható és követi a nemzetközi viszonyokat. Tudom, hogy jelen vizsgálat csak egy kicsiny szelete a valutapiac egészének, mégis egy hasznos és a gyakorlatban is gyorsan alkalmazható szabályszerűség lett a végeredmény. A COCO-mátrix végeredménye egyértelműen azt mutatja, hogy az általam vizsgált kereskedelmi bankok árfolyamából a kiválasztott Y bank árfolyama ±0,5 értékpontossággal becsülhető. Valamint, hogy ezen jelentéktelen eltérések minden alkalommal hétfői napra estek, melyből következik, hogy a bankok közti kisebb eltérések oka nem a változást befolyásoló tényezők különbségében keresendő, sokkal inkább a változásokra történő reakcióidő a meghatározó.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A feladat eredményeinek egy mondatban való összefoglalása lehet az eredmény következtetése, nevezetesen a valutapiac bármely szereplőénél vásárolhatunk, illetve eladhatjuk valutánkat, hiszen a devizakövetelések ott érvényesek, ahol realizálódtak, s ebben a bankok között csekély eltérés mutatkozik!

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az eredmények bővítése és pontosítása érdekében a vizsgálatot érdemes lenne kiterjeszteni több piaci résztvevő és több valutanem hasonló vizsgálataira. Ezen túlmenően a bevezetésben említett egyéb banki megoldásokat is vizsgálat alá lehetne vonni.

Kommentárok

Az alapadatok feldolgozása után a Bank2 adatait kizártam a további feldolgozásból, mert meglepődve tapasztaltam, hogy egy naptári hónap alatt nem történt változás a vétel és eladási árfolyam különbségében (rögzített különbség).