2007:Zenei szépség
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Kísérlet a zenei szépség matematikai megfogalmazására
A feladat előtörténete
A Szent István Egyetemen Informatika óra keretében az feladat ötlött fel bennünk, hogy vajon a az örökzöl rockslágerek illetve a műpop dalok közötti matematikai nyelven leírható különbség el vezet-e oda, hogy saját zeneszámgenerátort tudjunk létrehozni.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Jelenleg főként a ritmusokból és alaphangi Hertz számokból indultunk ki. Sajnos úgy tűnik ez messze nem elég. Szükség lenne további olyan adatokra, amelyek a harmóniák összefűzése és azok közti kapcsolatokat fedné fel. Ugye az alapprobléma ott kezdődik, hogy már az egyes hangok is lehetnek végtelen tizedes törtek. (A zene titka)
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A feladat által érintett célcsoportok
A feladat nagyon széles rétegeket érinthet. Ha valóban lehet örökzöld zeneszámot generálni tegyük fel néhány ezer futtatásból, amit egy számítógép percek alatt lefuttathat, akkor egy igen hasznos eszközt tekinthetnénk magunk előtt.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Gondoljunk csak bele, ha mondjuk valaki otthon meditációs, illetve elektronikus zenét szeretne szerkesztni, "csak egy gombnyomás" - mondhatnánk. Kiadói szempontból rengeteg pénzt lehetne megspórolni a zeneszerzési költségeken, hiszen egy speciálisan erre a célra kiképzett csapat napok alatt varázsolhatna egy albumot a megfelelő paraméterekkel. Persze a piacon már így is hatalmas a kínálat, kérdés, hogy vajon jól járnánk-e ezzel a "gyorsgyártási" metódussal.
A válaszokat befolyásoló tényezők
A válaszokat a ritmusokban és a dallamvilágban egyaránt kell keresni. Ugye egy sima "kettő négy", ahogy a dobosok jellemzik az egyik legalapvetőbb játszott ütemet nem annyira meghatározó, viszont például a latin irányultságú zenék központi eleme a ritmus. Minden bizonnyal ez utóbbi zenei ágat külön rosta alá kellene vetni ritmus szempontjából. Egy másik ilyen elem a hangsúlyozás. Például hiába 4/4-ed van az ütemmutatóba írva, a zenészek triolákban gondolkodnak és sokat változtat a zenén, hogy annaka bizonyos triolának melyik része hangsúlyos. Ha már a hangsúlyoknál tartunk, sokszor a különböző hangszereken különböző időkben jönnek a hangsúlyok, ezt tekinthetjük a hangszerek egymás közti játékának. Igen, nem egyszerű a probléma, és még az is tetézi, hogy a hangúlyoknál milyen hangok szólnak együtt (gyak. milyen zenei hanggal, akkorddal, dobhanggal hangsúlyozunk).
A másik nagy kérdéskör a dallamvilág. Hiába van nekünk egy C-dúr akkordunk, ha jazz és blues zenében "belefognak" még egy Bé hangot, ezzel megbolondítva egy egyszerűbb, tisztább akkordot.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A választott (számszerűsíthető) jellemzők helyett jórészt (vö. zaj) új zenei leíró statisztikákat kell keresni.
