Szerkesztő:Pottypont
Tartalomjegyzék
Online kommunikáció
Az online kommunikáció Már nem csupán trend, hanem a kapcsolatok ápolásának, létrehozásának hatékony, értékesítést támogató eszköze.
Bevezető
Kapcsolattartás az internet előtt
Az egymástól távolabb élő emberek, rokonok, hivatali ügyintézők már századokkal ezelőtt szükségét érezték a kommunikáció olyasfajta kialakításának, amely lehetővé teszi a távolság áthidalását. A kezdeti próbálkozások papírra illetve pergamenre írt üzenetek voltak, amelyeket olyan utazókra bíztak, akik többé-kevésbé a kívánt irányba tartottak. Őket váltották fel a futárok. Ők hivatásszerűen szállították az üzeneteket feladótól címzettig. Ebből alakult ki a postarendszer, amely mindmáig fennmaradt. Az elektromosság és a távíró segítségével forradalmasították a távközlést. Itt már vezetéken keresztül történt az adattovábbítás. Ezzel a több napi utat percekre tudták lerövidíteni. A hírek gyorsabban terjedtek, az embereknek egyre több lehetőségük nyílt arra, hogy távol lévő szeretteikkel kapcsolatot tarthassanak. A telefon megjelenésével már közvetlen kapcsolatot lehetett létrehozni két ember között, bár az elején még nagyon drága volt a kiépítése. A számítógép hálózatok teljesen új lehetőségeket tártak fel a kapcsolattartás terén.
Internetes eszközök és fejlődésük
A köz-szférában, a legelső távolsági kapcsolatokat nem több számítógép között létesítették, hanem általában csak két gép között. Az első időkben ez volt az egyetlen járható út, mivel az egyetlen lehetőség a kapcsolatra a telefonvonalon keresztül volt lehetséges, amely pedig csak két végpontot volt képes összekötni. Hálózati alkalmazásokat ebben az időben még nem nagyon fejlesztettek, azonban gyakoriak voltak a fájl- és adatmegosztó programok. Egyes emberek hamar meglátták az üzletet a dologban és pénzért bocsátottak rendelkezésre kapcsolt vonalra csatlakoztatott, ún. kiszolgáló gépeken elhelyezett adatokat. Az ágazatban mozgó pénz és kiaknázatlan lehetőségek csak gyorsították a fejlődés ütemét. A gépek közötti adatáramlás sebessége csakhamar többszörösére nőtt. Ez azonban nem tűnt elégnek, az ARPANET katonai fejlesztésű hálózat civil változatát kezdték kiépíteni, amelynek jelentősége abban nyilvánult meg, hogy támogatta az "egy-több kapcsolatot". Ez lehetővé tette, hogy egy időben több felhasználó is hozzá tudjon férni a kiszolgálón tárolt adatokhoz, eszközökhöz. Több ember, több pénz alapon kezdtek olcsóbbá válni az eszközök, amelyekkel igénybe lehetett venni az ilyesfajta szolgáltatásokat. Hosszú ideig azonban még mindig ritkaságnak számított, főként az európai kontinensen.
A legelső kapcsolatokat analóg modemeken keresztül hozták létre. Ez a jeleket a telefonvonalon átküldhető hang-jellé alakította, majd a túloldalon azt visszaalakítva megkapták a jelsorozat eredeti tartalmát. A folyamat módszeréről kapta az eszköz a nevét : modem, amely a modulátor - demodulátor (át- és visszaalakító) rövidítése.
A továbbiakban használni fogunk egy kifejezést, amely talán némi magyarázatra szorul. Ez a baud. Ez egy mértékegység, amellyel azt mérték, hogy milyen sebességgel képes küldeni és fogadni adatokat az eszköz. 1 baud -> 1 átvitt byte (pl. egy betű, szám, karakter)
A kezdeti eszközök 150 vagy 300 baudosak voltak. Egy gépelt oldalnyi szöveget körülbelül 6-7 másodperc alatt voltak képesek továbbítani, ha a viszonyok megfelelőek voltak. Az ugrásszerű növekedés egy ideig megpihent a 9600, a 14400, majd végül az 56600 baudos értéknél. Az utolsóként feltüntetett érték elérésekor már elterjedt a régi analóg telefonos vonalat felváltó digitális vonal. Ez sokkal jobb tulajdonságokkal rendelkezett az adattovábbítás szempontjából. Az 56KBaud-os határt elérve azonban felröppent az el nem ülni akaró híresztelés, hogy még a digitális vonal is csak ekkora adatáramlási sebességre képes, ez az át nem törhető plafon. Sokáig így is tűnt, a mérnökök sok munkaórát beleöltek, olyan technológiák kifejlesztésébe, amelyek bármilyen módon megemelhették volna ezt a határt. Megszületett a hardveres tömörítés. Az adatokat küldés előtt összetömörítették, így kevesebb adatot kellett továbbítani a vezetéken, majd a célállomáson kitömörítve kapták meg az eredeti adatot. Így megközelíthették a 64KBaudos határt.
Az ISDN technológia már teljesen a digitális kapcsolatra épült. Több egymásba ágyazott kapcsolatot tett lehetővé (pl. hang és adat egyidejű továbbítását). Tette mindezt időosztásos módszerrel, amely azt jelenti, hogy az időegységet (másodpercet) felosztotta apróbb szeletekre, és az egyes kapcsolatok között ezeket osztotta szét. Ezzel jelentős sebességnövekedést nem értek el, csak a 64Kbaud-ot tették meg átmeneti határnak. Valamivel azonban elő kellett rukkolni a sok ideig tartó töprengés után. Ez a sürgetés hozta meg az ISDN2-t. Nem egy világmegváltó új szabvány volt, csak az egy darab ISDN vonal helyett kettőt használtak. Így ugyan majdnem kétszeresére emelték a sebességet (~128Kbaud!!!), viszont a telefonszámla is közel arányos maradt ehhez képest.
A kutatók és tudósok hada azonban nem hagyta magát és létrehoztak egy, sőt inkább kettő új szabványt a DSL-t és az ADSL-t. Mostanában már inkább csak az utóbbi maradt meg a piacon flexibilitásának köszönhetően. Ez abban merül ki, hogy szabadon megválasztható annak az aránya, hogy milyen sebességgel kívánunk adatokat küldeni és azokat fogadni a gépünkön. Így például egy 512Kbaud-os vonalat lebonthatunk az alábbi módokon : listajel 384Kbaud kimenő / 128Kbaud bejövő listajel 256Kbaud kimenő / 256Kbaud bejövő listajel 128Kbaud kimenő / 384Kbaud bejövő
Így igényeinknek megfelelően kérhetünk a szolgáltatótól vonalat. Egy cég, aki adatszolgáltatással foglalkozik, valószínűleg az első variációt választaná, míg egy átlag otthoni felhasználó, aki szeretné a fél világot letölteni (filmeket, zenét, stb.) inkább a második kettőből választana.
Ezek a modemes kapcsolatok voltak. Mostanában valahol 1Megabaud közelében jár a felső határuk.
Professzionálisabb felhasználásra egyéb eszközök is rendelkezésre állnak. Például az üvegszálas kábel. Nem elektromos, hanem fény-impulzusokkal működik, amely nagy sebességkülönbséget jelent. Egyéni felhasználóknak kb. 10Megabaud sebességig biztosítanak kapcsolatot a helyi szolgáltatók.
Van egy úgynevezett "gerinchálózat", amely országokat és kontinenseket köt össze, a lehető (pénz és/vagy technológia) legnagyobb sebességgel. Ezeket osztják le a cégeknek, intézményeknek és egyéni felhasználóknak. Ezek sebessége olyan nagy, hogy speciális eszközök szükségesek, egy átlagos eszköz hamar füstbe menne.
A földi kapcsolatok mellett vannak földfelszíni és földkörüli kapcsolatok is. A földközeli jelen esetben a rádiós (antennával ellátott számítógép) kapcsolatot jelenti, amely valahol az ADSL kapcsolat minősége körül tendál. A földkörüli kapcsolatot kommunikációs műholdakon keresztül valósítják meg. Előnye, hogy távol eső területeket képes nagy sebességgel összekötni, sok csatornán keresztül. Mivel azonban nem mindenki rendelkezik otthon műhold adó-vevővel, így valahogy ki kellett alakítani egy kompromisszumos helyzetet. A műholdas kapcsolat csak a bejövő adatokat továbbítja a felhasználó műholdvevő-antennájára, amíg viszont a kimenő adatok kapcsolt telefonvonalon keresztül áramlanak.
Lehetőségek
Azonnali üzenetküldés
Az azonnali üzenetküldés lényege, hogy valós időben tudunk bárkivel csevegni ingyen, üljön az a világ másik végén egy számítógép előtt, vagy a szomszéd szobában. Ráadásul nemcsak írásban, de szóban is kommunikálhatunk partnerünkkel a program segítségével, csak egy mikrofon és egy fejhallgató szükséges hozzá. Immár nem számít a fizikai távolság. Az azonnali üzenetküldőket (Instant Messenger) azért is könnyű használni, mert egy egyszerű regisztráció (felhasználónevünk és jelszavunk megadása) után megkereshetjük barátainkat, ismerőseinket, és felvehetjük őket a partnerlistánkba. Innentől kezdve láthatjuk, hogy jelenleg éppen a számítógépnél ülnek-e, kapcsolatba tudunk-e velük lépni, elfoglaltak-e, vagy éppen most mentek el ebédelni. A fejlesztők az egyszerű üzenetváltás élményének továbbfokozása érdekében különböző extrákkal is bővítették az üzenetküldőket. Kifejezhetjük különböző figurák segítségével érzelmeinket, dokumentumokat, képeket küldhetünk beszélgetőtársunknak, vagy akár sakkozhatunk egyet mondjuk Finnországban lévő ismerősünkkel. A már említett izraeli cég által kifejlesztett ICQ neve egy szójáték, az angol "I seek you" ('kereslek') kifejezésből származik. Népszerűségében ma már lekörözte másik két üzenetküldő is: a Windows Messenger és a Skype. Ezek már jóval biztonságosabbak, stabilabbak elődüknél. Egyes munkahelyeken tiltólistán van az ilyesfajta kommunikáció egyrészt biztonsági szempontok, másrészt pedig a figyelem elvonása miatt tartanak tőle. Ugyanakkor sok cég napi szinten, a munkafolyamataihoz használja valamelyik üzenetküldőt, esetleg így tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, hiszen ez jelentősen meggyorsítja, egyszerűsíti a kommunikációt.
WAP
Mobiltelefonok által használt internetes szabvány, amely lehetővé teszi egyes internetes oldalak mobilkészülékekre való letöltését. Ha úgy tetszik, ez a "mobiltelefon HTML-je".
WWW/HTML
Szöveg alapú közlési forma. Alapja az ún. HTML, egy leírónyelv, amely kezdetben csak a szöveg formázását tartalmazta, majd később kiegészítették további funkciókkal is (lapok egymásra hivatkozása, objektumok beillesztése (kép, hang).
A postai levelezés elektronikus formája. Pozitívum, hogy bélyeg és boríték nélkül működik, és általában a feladástól számított ötödik percig megérkezik a címzetthez. Napjainkban két formában létezik : szimpla szöveges és a fentebb említett HTML változatban. Az utóbbi már nagyon színes, szagos, sokan azonban még jobban kedvelik a kézzel fogható papír alapú levelezést.
