HR:szolnok

Forrás

XLS http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/re.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A turistáknak kínált lehetőségek alapján az üdülési csekkek megyeszékhely szerinti elkölthetőségi sorrendjének összehasonlító elemzése.

A feladat előtörténete

Témaválasztásomnál döntő jelentőséggel bírt, hogy 2004 nyarát megelőzően pár évet Veszprémben éltem, és a megye változatos domborzatú tájaival, kulturális programjaival, vonzó arcát mutatta (mutatja) a kikapcsolódás iránt érdeklődőknek. Szolnokra érkezvén hajtott a kíváncsiság, vajon az itt élők mennyivel másképpen pihennek, szórakoznak? A jelenlegi gazdasági helyzetben nagy segítség az üdülési csekk, melynek célja, hogy mind többen hazai szolgáltatók segítségével pihenjenek, kikapcsolódjanak, üdüljenek. Tehát felmerül a kérdés, hogy érdemes-e egy turisztikai kínálatra az adott összeget kifizetni, illetve érdemes-e azt Szolnokon elkölteni?

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladat megoldás jelenlegi helyzetével kapcsolatban kifejezéseket kerestem a Google-ban. A KSH honlapján a „belföldi utazások jellemzői, 2006.” adataiból megtudtam, hogy egy napos kirándulásokon a háztartások 60 százaléka, hétvégi típusú utazásokon egyötöde, ennél hosszabb utazásokon 6,5 százaléka vesz részt. 2007-ben a saját anyagi helyzetüket átlag felettinek érző háztartások 43 százaléka tett belföldön 4 napnál hosszabb utazást, míg a szerényebben élőknek csupán 11 százaléka. A Magyar Turizmus Zrt. kutatást végzett a magyar lakosság utazási terveiről 2009. május és szeptember közötti időszakra. A háztartások 51,8 százaléka tervez belföldi utazást, mely összefüggésbe hozható az iskolai végzettséggel és a jövedelemmel, valamint kiderül az is, hogy a nagyobb településen élők és a fiatalok szívesebben kelnek útra. Az üdülési csekket több mint 8000 elfogadóhelyen használhatjuk fel fizetőeszközként. Olyan adatot, mely az Önkormányzatoknak nyújtana segítséget a konkurens kínálatok árainak, illetve saját helyeztük megítélésében, nem találtam.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Objektumok (sorok)

Az elemzéshez használt objektumok a megyeszékhelyek.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A figyelembe vett turisztikai kínálatok a valóságban előforduló elemek, de a hozzájuk kapcsolódó árak fiktívek.

A feladat által érintett célcsoportok

Az összehasonlító elemzés egyik célcsoportja a turisták, hogy megtalálják azt a helyet, ahol érdemes elkölteniük üdülési csekkjeiket. A másik célcsoport az Önkormányzatok. Esetükben segítséget kaphatnak, hogy turisztikai palettájukat és azok árait a jelentkező igények alapján reálisan alakíthassák ki.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A turisták oldaláról: az adott megyeszékhely milyen előnyökkel, vagy hátrányokkal indul a többi megyeszékhellyel szemben. Az Önkormányzat oldaláról: mennyiért adható el egy turisztikai szolgáltatás, hogy a piacon versenyképes maradjon.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Első lépés az objektumok és attribútumok meghatározása, táblázatba foglalása. A teljesség igénye nélkül azokat a turisztikai kínálatokat soroltam fel, melyek saját döntéseimnél élveznek prioritást. Kialakult egy objektum-attribútom mátrix az utolsó oszlopként az elemezni kívánt jelenséggel. A célfüggvényben a tényadatul szolgáló elköltött üdülési csekket hasonlítottam össze a solver alkalmazásával kiszámolt becslési adatokkal. Az eredmény, szinte teljes egyezőség.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ha egy megyeszékhely becsült ára alacsonyabb lenne, mint a tényleges akkor az adott megyeszékhely túl drága és fordítva, túl olcsó. Esetemben egyensúlyi helyzet van, így minden kombinatorikailag lehetséges variánsra becslést ad.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az Önkormányzatoknak nemcsak a meglévő turisztikai kínálatukat kell fejleszteni, nemcsak a gazdasági helyzetet kell mérlegelniük, hanem a jövőbeni lehetőségeiket is számba kell venniük. A KSH szerint az ország elmaradottabb régióinak lakossága a turisztikai célú utazásoknak is kevésbé részese, mint a fejlettebb régiók. Az egészségturizmus nagy üzlet, sokat lendíthet egy olyan megyeszékhelyen is, mint Szolnok. Ez a lehetőség bevétel az egyénnek, bevétel a városnak. Ha emellé még társítunk hagyományőrző gasztronómiai rendezvényeket – véleményem szerint - újabb híveket szerezhetünk az alföldi üdülésnek, kikapcsolódásnak. A szépnek, a kellemesnek sohasem kell „cégér”, szájhagyomány útján viszik tovább jó hírét.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]