Szerkesztő:Motoros
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A magyarországi állattartás várható jövőjének meghatározása a szarvasmarha, a kecske, a sertés és a juh szempontjából
A feladat előtörténete
A feladat előtörténete leginkább a személyes kíváncsiságomra vezethető vissza, mivel érdeklődve figyelem a mezőgazdaság változásait. A megfigyeltek és a
tanulmányaim alapján viszont az is foglalkoztatni kezdett, mit is várhatok a 2010-es évben.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Az állatok darabszámának alakulását felhasználva grafikonos ábrázolás segítségével figyelem meg, mi várható. Amennyiben az egyes diagramokhoz trendvonal illesztését is végrehajtom, a trend alapján mindegyik állatpopuláció létszámában jelentős csökkenés várható a módszer szerint, kivéve a kecskék állományát, amelynél jelentős növekedés menne végbe. Ha a grafikonokat a trendvonalak nélkül veszem figyelembe, a darabszám alakulása már teljesen más képet mutat. Ezek alapján a kecske és a sertés állománya csökkenne jelentősen, feltéve, ha a darabszám további alakulása hasonló ahhoz, amely az utóbbi néhány év alatt bekövetkezett. A szarvasmarhák állományának alacsony szintű csökkenése, míg a juhok állományának akár jelentősebb növekedése is elképzelhető lenne az utóbbi évek létszámmozgása alapján.
Az utolsó 10 év létszámmozgásának átlaga alapján a következő becslésre jutottam: a juhok esetében 3,56 %-os létszámnövekedés várható, a szarvasmarhák állománya 1,93 %-kal csökken, a sertések állománya 4,58 %-kal csökken, legnagyobb mértékben pedig a kecskék létszáma csökkenhet 5,14 %-kal.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Nagyobb részben a Faostat adatai, kisebb részben a KSH adatai alapján állítottam össze az állatok darabszámát az egyes évekre lebontva 1987 és 2009 között.
Objektumok (sorok)
szarvasmarha
kecske
sertés
juh
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az állatok darabszáma 1987 és 2009 között éves bontásban.
A feladat által érintett célcsoportok
A feladat célcsoportjaként elsősorban a területhez kapcsolódó tevékenységi körben dolgozó mezőgazdasági szervezetek, de ide sorolhatók azok is, akik
takarmánybeszállítóként kapcsolódnak a lánchoz, ill. a felvásárlók és végsősoron Magyarország lakossága is.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A fogyasztói szokásokkal és várható igényekkel összevetve nagyságrendi szinten meghatározhatjuk az import szükséglet mennyiségét illetve iránymutatást
adhatunk a takarmány beszállítóinak, hogy átalakíthassák termékeik körét az esetlegesen szükségesebb termékek irányába vagy új piacot kereshessenek.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. Adatgyűjtés és táblázatba foglalás
Továbbiakban állatok szerinti bontásban:
2. PIVOT tábla elkészítése
3. Rangsorkialakítás "SORSZÁM" függvénnyel
4. COCO táblák elkészítése "FKERES" függvénnyel
5. Kapott eredmények kiértékelése
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A gazdasági informatika tárgy keretében elsajátított módszerrel a következő eredményeket kaptam:
Legnagyobb visszaesést a kecskék állományában várható (-50), a szarvasmarhák és a sertések közepes mértékben csökkennek -18 ill. -20-as értékkel, míg a juhok állománya az előzekhez képest csak elenyésző mértékben csökken (-1).
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A gazdasági folyamatok megfigyelése által nyert információk segítségével az utóbbi megoldást érdemes figyelembe venni az utóbbi évek átlagos változása helyett.
