Szerkesztővita:Kurgyisne

http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/hr_kba.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Éves prémium meghatározása a teljesítmény arányában.

A feladat előtörténete

Egy jól müködő motivációs rendszer a foglalkoztatottak teljesítményére, elégedettségére pozitív hatással van, ezzel a munkavégzés hatékonyságát, minőségét, a munkamorált nagyban javíthatja. A munkavállalók részére kidolgozott motivációs rendszer egyik legfőbb eleme az éves prémium, így feladatomként ennek vizsgálatát választottam. Az elemzés során azt kívánom vizsgálni, hogy a prémium meghatározásánál, az egyes munkavállalói kompetenciák, illetve az egyéni teljesítmények milyen mértékben kerülnek figyelembe vételre az éves prémium kifizetés meghatározásánál.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az XY vállalatnál felmerült teljesítményromlás okaként a bérfeszültséget nevezték meg. A piaci versenyképesség megőrzéséhez szükséges a humánerőforrás felhasználás (munkaigényes terméket előállító vállalat esetén ez jelentős!) optimális kihasználása, a teljesítmény javítása. Ehhez elengedhetetlen a bérfeszültséget okozó ellentmondások meghatározása és korrigálása. A besorolási bér megállapításának módszerét a munkáltató saját elvei alapján határozhatja meg. A foglalkoztató ennek alapjául használhatja a szenioritás elvét, a teljesítményelszámolást, a munkakör vagy kompetencia alapó bérezést, vagy a képzettséghez kötött juttatásokat. Az ezen, illetve még további fel nem sorolt jellemzők közül a munkáltató a saját céljai, elképzelései alapján választhatja ki a megfelelőt, vagy a megfelelők kombinációját. A feladatomban az XY vállalatra vonatkozó jellemzőket határoztam meg, melyek a munkavállalók és a munkáltatók számára is elfogadhatóak. Ezek függvényében egy „igazságos” bérrendszer alapjai teremthetőek meg. Az elemzés eredményeként lehetőség nyílik a különböző változtatási lehetőségek továbbgondolására

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladatban felhasznált adatok fiktívek. Az adatbázis megalkotásánál, egy termelő vállalat szervezeti jellemzőit, prémium megállapítási gyakorlatát, valamint az ezt befolyásoló tényezőket gyűjtöttem össze és használtam fel.

Objektumok (sorok)

Az elemzéshez 6 objektumot határoztam meg. Az objektumok 6 munkavállalót jelentenek.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az adathalmazom 8 attribútumot tartalmaz. Ezek a munkavégzés szempontjából fontosnak ítélt tényezők. Attribútumok:

1. Besorolási bér – A munkavállaló számára megállapított személyi alapbér.

2. Prémium tényező - Kollektív szerződésben rögzített, munkakörhöz kötött.

3. Minimum elvárt teljesítmény - Az a teljesítmény érték , amely a terv adatok alapján lett meghatározva minden egyes dolgozóra vetítve, százalékban megadva.

4. Elért teljesítmény - Az a teljesítmény érték, amely egy lezárt év tény adatait felhasználva lett kiszámolva, százalékban megadva.

5. Ledolgozott napok - Ténylegesen munkában töltött napok száma, amely nem tartalmazza a betegszabadság, táppénz és egyéb hiányzásban töltött napok számát.

6. Prémium keret - A havi besorolási bér tizenkétszeresének alapulvételével a prémium tényező és a ledolgozott napok számának függvénye.

7. Nyelvtudás szintje - A nyelvtudás mértékét egy 1-től 5-ig terjedő számskálán osztályoztam, ahol az 1-es, aki nem beszél nyelvet, az 5-ös aki legalább egy felsőfokú nyelvizsgával rendelkezik.

8. Kifizethető prémium - Ez az Y tényező, ennek az értéknek a kifizethető mértékét kívánom elemezni.

A feladat által érintett célcsoportok

Az elemzés felhasználható a vállalatvezetés, munkahelyi vezetők, a humángazdálkodási területen dolgozók, valamint a munkavállalók érdekképviseleti szervei számára.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az elemzés fiktív volta miatt azt a lehetőséget mutatja be , hogy a motivációs rendszer hogyan működtethető igazságosabban. Az elemzés valós adatokkal történő elvégzése során a prémium meghatározásánál jelentkező tényezők hatása kimutatható, és ezáltal feltárhatóak a hiányosságok, a gyenge pontok. Ezek korrigálásával a premizálási rendszer ellentmondásai feloldhatók.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Adatbázis létrehozása. A választott probléma elemzéséhez szükséges adatok körének meghatározása és összegyűjtése.

2. Mivel a rögzített adataim nem összehasonlíthatóak, így további feldolgozás volt szükséges. Az összehasonlíthatóság biztosításához kódoltam az egyes attribútumokat. Így például a férfi – 2; nő – 1. A kódolást az adattábla mellett feltüntettem. A HA, valamint a BAL függvényt használtam fel.

3. A kódokkal módosított adatokból rendezett adathalmazt hoztam létre, mely lehetővé tette a pivot tábla elkészítését a kimutatásvarázsló segítségével. Ezzel az objetumok és az attribútumok gyorsan és egyszerűen kezelhetőek, különböző szempontok szerint csoportosíthatóak, szűrhetőek.

4. A táblázatom értékei között négy olyan tényező – életkor, gyakorlat, munkavégzés, munkaviszony fennállása - szerepelt még, ahol a feltüntetett értékek széles skálán mozogtak. Ennek egyszerűsítéseként rangsor állítottam fel. Ehhez szükséges volt az irány meghatározására. (1 – minél több, annál jobb; 0 – fordított arány – a feladat korábbi részében említett kódolásnál ezt a szempontot figyelembe vettem, így ott minél magasabb értéket kapott az attribútum, annál magasabb bért feltételezett. Emiatt a már „rendben lévő” oszlopoknál az irány miatt nem kellett módosítanom az ott szereplő értékeket.) Az irányt az attribútumok alcímnél megfogalmazott indokok alapján határoztam meg, ezek alapján egyedül az életkornál kellett fordított arányt alkalmaznom, és azt a sorrend felállításánál figyelembe vennem. A SORSZÁM függvényt használtam fel.

5. Az objektumok száma, illetve az egyes tényezőkhöz kapcsolódó értékek szórása miatt további egyszerűsítésre volt szükségem. Ezért az egy ismérvhez kapcsolódó értékekből szinteket számítottam és ezek alapján a munkavállalókat három csoportba soroltam. Ennek végrehajtásához a KVARTILIS függvényt használtam.

6. A MIN és a MAX függvények segítségével a táblázat egyes oszlopainak értelmezési tartományát gyorsan behatároltam, melynek ismeretében a lépcső táblát készítettem el. Ez szolgál a Solver alkalmazás helyeként.

7. A Solver elindításához szükség volt egy becsléses tábla elkészítésére. Itt a Solver által meghatározott értékeket Fkeres függvénnyel rendeltem az egyes munkavállalók és tényezők kombinációjához, melyből a becsült bér kerül becslésre. Feltüntettem a vizsgált besorolási béradatokat, valamint a becsült és a rögzített bér közötti különbséget. A különbségeket NÉGYZETÖSSZEG függvénnyel összegeztem az abszolút eltérés figyelembevehetősége miatt. A Solvert ennek az értéknek a minimalizálására indítottam el. Korlátozó tényező megadása is szükséges volt.

1. Alap adattábla készítése fiktív adatok alapján

2. Pivot tábla létrehozása asorszám függvény segítségével

3. Rangsor tábla előállítása az elkészült pivot táblából

4. Lépcsők tábla elkészítése, melyben a Solver kimeneti paramétereit elhelyezhetjük

5. CoCo táblázat létrehozása

6. Solver ítélet

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az elvégzett becslés alapján a munkavállalók számára meghatározott munkabér kisebb-nagyobb mértékben eltér a becsült adatoktól. Természetesen itt valamilyen mértékű eltérés elfogadható. Azonban négy munkavállalót kiemelnék. A MV01 és a MV12 esetén jelentős túlfizetésről van szó, mely megközelíti, illetve eléri a 10 %-os különbséget. Az MV05 és MV07 munkavállalók ezzel szemben alulfizetettek.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A bérrendszer hibáinak kiküszöbölése általánosságban elmondható, hogy igen költséges. Emiatt már a kialakításánál célszerű a vállalati célokhoz, elképzelésekhez, specialitásokhoz igazított tényezők alapján a besorolási béreket meghatározni, illetve a munkavállalók motiválásához egyéb motiváló tényezőket (jutalom, célprémium, továbbképzés, karrier stb.) használni. A szempontokat, a kódokat, az intervallumokat időszakonként célszerű megvizsgálni, hogy továbbra is összhangban áll-e a munkáltatói célokkal

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az elemzés sok szempontból elvégezhető. Így például bérek vizsgálhatóak vállalati szinten, telephelyenként, vagy akár munkakörönként, attól függően, hogy a munkáltató hol érez bérfeszültséget. Az eredmények és a lehetőségek figyelembe vételével a szükséges módosításokat végre kell hajtani a hatékonyság romlás elkerülése érdekében. Ennek ismeretében alternatíva lehet a munkavállalók átcsoportosítása, a munkavállaló béréhez igazodó munkakör, munkahely megkeresése. Munkavállalói (és persze munkajogi) szempontból könnyebben kivitelezhető, mint a munkavállaló bérének esetleges negatív módosítása. A béremeléssel történő rendezés viszont a jelen gazdasági környezetben egy nagy létszámot foglalkoztató munkáltató esetében, ahol több ponton ellentmondásokra derül fény, ott ennek költségvonzata nemigen vállalható, vagy esetleg hosszú távon valósítható meg. Azonban a béremelés, vagy jutalom szétosztásának alapjául szolgálhat a hasonlóságelemzés, mely megmutatja azon munkavállalók körét, akik a munkavégzésre vonatkozó jellemzőik alapján többletjuttatásra érdemesek

Forrás

hsjddhddzd