Hr:fűtésterv

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen TPZsuzsa (vitalap | szerkesztései) 2010. október 16., 20:26-kor történt szerkesztése után volt. (A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER))

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Kérdés: Élettani szempontok figyelembevételével reálisak-e a fűtésrendszerek költségei?

A feladat előtörténete

A következő értékelés abból a szempontból veszi górcső alá a különböző fűtési módokat, hogy huzamosabb idő alatt milyen hatást gyakorolnak az emberi szervezetre, ill. a fűtési rendszer kiépítésének költsége mennyire arányos az élettani szempontokkal.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A fűtési rendszerek rangsorolása alapján megállapítható, hogy a cserépkályha, az elektromos fűtés, a falfűtés és a szegélyléc fűtés tartozik az olcsó kategóriába. A kandalló/kályha, légfűtés és a lemez fűtőtest ára arányos a jelenlegi árral, drága minősítést kapott a nyitott kandalló (ez a fűtés egyébként is csak kiegészítő fűtésként alkalmazható), padlófűtés és a radiátor.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatgyűjtés mérete 10*19 adat.

Objektumok (sorok)

  • O1 Cserépkályha
  • O2 Elektromos fűtés
  • O3 Falfűtés
  • O4 Kandalló/kályha
  • O5 Légfűtés
  • O6 Lemez-fűtőtest
  • O7 Nyitott kandalló
  • 08 Padlófűtés
  • 09 Radiátor
  • 010 Szegélyléc-fűtés
    • mert ezek a fűtési rendszerek a leggyakrabban alkalmazottak.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

  • X1 anyagok ökológiai mérlege
  • X2 elektro mágneses terek
  • X3 elektrostatikus feltöltöttség
  • X4 falhőmérséklet
  • X5 felfűtési idő
  • X6 fűtőtesthőmérséklet
  • X7 házklíma együttesen
  • X8 ionizáció
  • X9 kezelés/komfort
  • X10 környezetterhelés
  • X11 légnedvesség
  • X12 levegőáramlás
  • X13 levegőhőmérséklet-különbözet
  • X14 levegőminőség/szag
  • X15 sugárzás
  • X16 szabályozhatóság
  • X17 tisztítás/portalanítás
  • X18 zaj/áthallhatóság
  • Y költség (Ft)

A feladat által érintett célcsoportok

  • Mindenki, aki új fűtési rendszert szeretne kiépíteni ill. a meglévőt felújítani.

Ezen belül kiemelten nagy szerepet játszik a légzőszervi megbetegedésben szenvedőknél, allergiásoknál.

  • Gyártó cégek: az adatok ismeretében csökkenthetik a rendszerek káros hatásait, javíthatnak a kezelhetőségen és az a gyártás során felhasznált anyagok környezetkárosítható hatásait figyelembe vehetik.
  • Értékesítők: segítséget nyújthatnak nemcsak energetikai és technológiai kérdésekben, hanem biológiai és ökológiai hatásukról is tájékoztathatják a vevőket.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megoldásának lépései: 1. Az adatok kigyűjtése a internetről (Neubauern Építkezésbiológiai és Ökológiai Intézet adatai alapján) 2. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (meta tábla) 3. Pivot tábla készítése (pivot munkalap: A18-T30) 4. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból (pivot munkalap: A33-U43) 5. COCO tábla készítése (rangsoronként: COCO Y =rangsor; Forint összeggel: COCO Y=HUF) 7. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével(COCO Y= HUF munkalap, Y83-Y92)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az alábbiakban ismertetem az elemzés számított eredményeit:

Az osztályozás eredményei-mint a táblázat mutatja- meglepőek, mert egyes részei jelentősen eltávolodnak a jelenleg közkeletű elképzelésektől, melyek a fűtést elsősorban technológiai, másodsorban energetikai szempontból közelítik meg. Az értékelés nem mennyiségi adatokkal, hanem pontszámozás szerint történt.

  • 0= jelentős hiányok
  • 1= kedvezőtlen
  • 2= kielégítő
  • 3= jó/ajánlatos

Az adatok publikálása azért szükséges, hogy a technológiai-energetikai központú gondolkodás a biológiai-ökológiai szemlélet felé mozduljon el.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet