Euróbevezetés

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx

• Dr. Halmai Péter: Európai Uniós ismeretek, Gödöllő, 2008 (jegyzet)
• Blahó András: Európai integrációs alapismeretek, Aula Kiadó, 2007
• Konvergenciajelentés, 2010.május

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?

A feladat előtörténete

Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának. Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése. Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A ma ismert elnevezése 1993-ban lépett hatályba a Maastrichti Szerződés aláírásával. Az EU olyan integráció, mely nem egyszerűen politikai-gazdasági társulás, hanem sokszínű érték- és életközösség is az ott élő emberek számára. Alappillérként jelennek meg benne a demokratikus elvek (emberi jogok, szolidaritás, demokratizmus) polgárai számára igyekszik békét, biztonságot és stabilitást nyújtani. Az EU célja: a nemzetek feletti Európa megteremtése, a közös jövőt építése és a közös jólét biztosítása.

A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása. A nemzeti fizető eszközöket felváltó pénzt, 1995-ben a madridi csúcson nevezték el Eurónak, majd 1998-ban Brüsszelben a tagállamok pénzügyminiszterei és bankelnökei rögzítették az Euró és a nemzeti valuták közötti átváltási arányokat, ezzel megszüntetve az árfolyam-ingadozásokat az euró-régión belül. Az árfolyamkockázat eltűnése, a tranzakciós költségek mérséklődése, valamint az egységes pénzügyi piacon meglévő verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének javulására és kedvezőbb áralakulására számíthattak a résztvevő országokban. Az áttérés egyszeri költségei jelentősek voltak, melyek elsősorban a bankoknál jelentkeztek. Az euró bevezetésének előkészítése során a felvetődő jogi, technikai és egyéb problémák megoldására az Európai Unió intézményei (a brüsszeli Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa), valamint a nemzeti hatóságok rengeteg eljárást és működési szabályt alkottak. A közösségi és a nemzeti hatóságok, valamint a piaci szereplők több éves előkészítő munkálatainak eredményeként az euró bevezetése 2002.március 1-én megtörtént, amely mára stabil fizetőeszköznek számít a nemzetközi valutapiacon.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le.

Objektumok (sorok)

Az objektumok (sorok) azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euró zónának. A vizsgált országok:

• Dánia
• Nagy- Britannia
• Svédország
• Csehország
• Lengyelország
• Magyarország
• Litvánia
• Lettország
• Észtország
• Románia
• Bulgária

Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben. Illetve Észtország hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.

Attribútumok(X,Y oszlopok)

A vizsgálat során használt attribútumok (X, Y oszlopok) az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét. Maastrichti kritériumoknak is nevezik ezeket az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először 1991-ben.

• Árstabilitás/ infláció alakulása

A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.

• Költségvetési hiány alakulása

Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át.

• Hosszú lejáratú államkötvények hozama

A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.

• Államadósság alakulása/ GDP százalékában

Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.

• Nemzeti valuta stabilitása

Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.

Illetve Y oszlopnak az Esélyegyenlőség jegyében a 100-as értékeket adtam.

A feladat által érintett célcsoportok

A dolgozatomban vizsgált országok.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A dolgozat célcsoportja, vagyis a vizsgált országok közöttük elsősorban Magyarország helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.

Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:

1. Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).
2. A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).
3. A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).
4. A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)
5. Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)
6. Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)
7. A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.
8. A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.
9. Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.
10. COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.
11. A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)

Eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A vizsgálat országok esetén a becslés érdemben nem tér el a ténytől egyik országnál sem.

Az viszont egyértelműen megállapítható, hogy minél magasabb a pozitív eltérés annál rosszabb helyzetben van az ország a kritériumok teljesítését tekintve. Hiszen, amikor Észtországot pozitívabb (utolsó előtti, 8.) helyre rangsoroljuk a Hosszúlejáratú államkötvények kritériumát figyelembe véve Észtország eltérése a legalacsonyabb értéket adja (-7,0), míg ha eggyel rosszabb (legutolsó, 9.) helyre sorszámozzuk be akkor az érték pontosan 0 (0,0).

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A COCO_Észt=9 munkalap értékei alapján

Megállapítható, hogy Észtország, ahol a következő év elején bevezetésre kerül az Euró az eltérés egyenlő nullával, míg Magyarország esetében a legmagasabb az eltérés értéke, tehát a vizsgálat alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a vizsgáltunk és 2010.év I. negyedévének gazdasági mutatószámai alapján hazánkban várható a legkésőbb a Közös fizetőeszköz bevezetése.

A COCO_Észt=8 munkalap alapján

Ha Észtország pozícióját a rangsorban nem az utolsó, 9., hanem eggyel jobb helyen határozzuk meg a Hosszúlejáratú államkötvények adatait figyelembe véve, akkor az eltérés még kisebb lesz, tehát túlpozícionálhattuk. Ebben az esetben Magyarországot mintegy "leelőzve" Lettország eltérése a legmagasabb, tehát ebben az esetben ott vezetik be várhatóan a legkésőbb az Eurót.